Kamatkedvezményből származó jövedelem

Kérdés: Munkáltató lakáscélú kölcsönt utalt egyenesen a munkavállalójának, a szerződés a munkáltató és a munkavállaló között lett megkötve, a kamat 5%-ban lett meghatározva, ezenkívül bank vagy az államkincstár nem lett bevonva. Kell-e kamatkedvezményből származó jövedelem után adót fizetni? Ha igen, a jegybanki alapkamat+5% után, vagy ilyenkor figyelembe lehet venni, hogy a lakáshitelek kamata alacsonyabb, és az után fizetni a kamatkedvezményt?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 72. §-ának (1) bekezdése szerint kamatkedvezményből származó jövedelem a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével – ha a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletek

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója esetében merültek fel az alábbi bitcoinnal kapcsolatos kérdések. Az ebből származó jövedelem után milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik? A naptári évben keletkezett nyereség/veszteség összevonása után keletkezett jövedelem után keletkezik-e adófizetési kötelezettség? Ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek lehet-e minősíteni a tranzakciókat?
Részlet a válaszából: […] 2022. január 1-jétől lépett hatályba az Szja-tv. 67/C. §-a, mely a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletekből származó jövedelem adózására vonatkozik.Így a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletekből származó jövedelem adózására a következő szabályokat kell alkalmazni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Magánszemély ingóértékesítése

Kérdés:

Költségvetési szervünk dolgozója ajándékba kapott ingó vagyontárgyát szeretné értékesíteni. Milyen adókötelezettsége keletkezik az értékesítés során?

Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 58. §-ának (2) bekezdése szerint, ingó vagyontárgy átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen az eladási ár, a cserébe kapott dolognak a jövedelemszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Munkatársak számára szervezett játék díjazása

Kérdés: Intézményünk a munkatársak számára olyan játékot szervezett, amelynek első három helyezettjét tárgyjutalomban részesíti. Helyes-e az a gyakorlat, miszerint ezen tárgynyereményekkel kapcsolatos kiadásokat a K1113. Foglalkoztatottak egyéb személyi juttatásai rovaton számoljuk el?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 15. melléklete alapján a K1113 rovaton kell elszámolni a munkáltató által a foglalkoztatottaknak teljesített, más rovaton nem elszámolható olyan juttatásokat, amelyek után a foglalkoztatottnak a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján az összevont adóalapba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

Otthonteremtési támogatás visszafizetése

Kérdés:

Önkormányzatunk alkalmazottja használt lakás felújításához, bővítéséhez kapott otthonfelújítási támogatásból újított fel ingatlant. Egy másik alkalmazottunk pedig új lakás vásárlásához, építéséhez családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) felhasználásával épített ingatlant. Mindkét alkalmazottunk értékesíti az ingatlanokat az elidegenítési és terhelési tilalom fennállásának időszakában (ez általában 10 év), így a kapott támogatásokat vissza kell fizetniük. A használt lakás felújításához, bővítéséhez kapott otthonfelújítási támogatás esetében, a támogatás összegéből megvalósított munkálatokkal kapcsolatos, számlával igazolt kiadások elszámolhatók-e értéknövelő beruházásként az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem megállapítása során, azokkal csökkenthető-e az ingatlan átruházásából származó bevétel? Az új lakás építéséhez kapott CSOK-kal szerzett ingatlan esetében az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem kiszámítása során az átruházásból származó bevétel csökkenthető-e a támogatásként folyósított összeggel, vagy esetleg a büntetőkamatot is tartalmazó visszafizetett összeggel?

Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 3. §-ának 32. pontja szerint értéknövelő beruházásnak minősül az ingatlan szokásos piaci értékét növelő ráfordítás, azzal, hogy szokásos piaci értéket növelő ráfordításnak minősül az az igazolt kiadás is, amely– ingatlan átruházása esetében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Ingyenes és kedvezményesen adott színházi belépőjegyek

Kérdés: Az ingyenes és kedvezményesen adott színházi belépőjegyek tárgyában, a Költségvetési Levelek 320. lapszám, 5677. számú kérdésben megadott válasz kapcsán az alábbi pontosításban szeretném a segítségét kérni. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.28. b) pontja alapján évente a minimálbér összegéig ingyenesen vagy kedvezményesen adható belépőjegyek kapcsán vezetendő nyilvántartásban az erre jogosult személyeknek juttatott jegyek milyen értékét kell feltüntetni? A 100%-os értékesítési árat (jegy eredeti ára), a kedvezményes árat (jogosult által megfizetett) vagy a kedvezmény összegét?
Részlet a válaszából: […] Juttatás esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke, vagy abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A juttatás értéke az az ár, amelyet ténylegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Cégtelefon magáncélú használata

Kérdés:

Ha a telefonszámla nem tartalmaz TESZOR-számot, akkor kell-e a cégtelefon magáncélú használatát számfejteni, jelenteni? Illetve a számla megnevezéséből nem egyértelmű, hogy tartalmaz-e forgalmi díjat? A megnevezés a következő: Díjcsomag neve és kiegészítő percdíj.

Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 169. §-a f) pontjának 2008. május elsejétől hatályos rendelkezése alapján a számla kötelező adattartalma – többek között – az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére – a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján – az e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 19.

Ellenőrzött tőkepiaci ügylet szabályai

Kérdés:

Költségvetési szervünk alkalmazottja tőzsdézik, és 2020-ban nyeresége keletkezett, ami után az adót bevallotta és megfizette. Azonban egy másik banknál (külföldi) az általa 2015-ben vásárolt értékpapírja elértéktelenedés miatt megszűnt 2020. januárban.
Erről a bank kiállított egy igazolást is, de ráírta, hogy nem adóügyi igazolás. A megszűnés miatt a magánszemélynek vesztesége keletkezett. Az adózó a bevallásában feltüntetheti-e veszteségként a tőkepiaci ügyletből származó jövedelem és adója résznél, hogy 2020-ban ilyen és ilyen vesztesége állt fenn? Ha igen, hogyan kell az önellenőrzést elvégezni (volt nyeresége más értékpapírügyletből), és ez a fajta vesztesége a további években figyelembe vehető-e?

Részlet a válaszából: […] Ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek – az Szja-tv. 67/A. §-ának (3) bekezdése alapján – a befektetési szolgáltatóval vagy a befektetési szolgáltató közreműködésével (a szolgáltatóra vonatkozó pénzügyi szabályok szerint) pénzügyi eszközre, árura kötött ügylet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Behajtási díj elszámolása

Kérdés: A kórházunk területére személygépkocsival történő behajtás díjfizetés ellenében történik. A vizsgálatra érkező személyek, illetve látogatók részére napi behajtási díj került megállapításra (750 Ft), a kórházban dolgozók pedig éves behajtási bérlet megvásárlásával (12.000 Ft) hajthatnak a kórház területére, továbbá a külső partnerek is vásárolhatnak éves behajtási engedélyt (40.000 Ft). Felmerült az igény, hogy a tartós, hosszú távú kezelésre szoruló betegek a kezelőorvos igazolása mellett a kezelések időtartama alatt térítésmentesen vagy egy kedvezményes összegű, időszakos behajtási engedéllyel hajtsanak be a kórház területére. A kedvezmény az éves dolgozói behajtási díj arányosított részének felelne meg, például, ha a beteg két hétig jár kezelésre mindennap, akkor a két hét időtartamra arányosított díjat szükséges fizetnie. A fenti eljárás bevezetéséhez kapcsolódóan az alábbi kérdéseink vannak: Az Áfa-tv., illetve az Szja-tv. ad-e lehetőséget ilyen esetben az "adómentességre"? Amennyiben nem, az adózásnál melyik értéket kell figyelembe venni abban az esetben, ha a csökkentett összegű díj beszedése történik meg: a napi behajtási díjhoz szükséges számítani az adott kedvezményt, a dolgozói éves bérlethez, vagy a külsős éves bérlethez? Mi számít piaci árnak a kórház behajtási díjának megállapításakor? A dolgozói éves bérlet is kedvezménynek minősül-e, terheli-e a kórházat áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 3. § 9. pontja szerint szokásos piaci érték: az az ellenérték, amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének. A dolgozóknak adott kedvezményes bérlet esetében piaci árnak a független...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Kedvezményesen nyújtott intézményi szolgáltatás

Kérdés:

Intézményünk szolgáltatását saját dolgozójának, illetve a dolgozók közvetlen hozzátartozójának a "piaci" árhoz képest 50%-os kedvezménnyel biztosítja. A számlakiállítási kötelezettség tény, de hogyan szükséges kiállítani a számlát, illetve ebben az esetben a teljes vagy az engedménnyel csökkentett összeg után kell áfát fizetni, továbbá felmerül-e esetlegesen szja-fizetési kötelezettsége az intézménynek?

Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 255. §-ának (1) bekezdése szerint szokásos piaci ár az a teljes pénzösszeg, amelyet tisztességes versenyfeltételek mellett az adott termékértékesítéssel vagy szolgáltatásnyújtással összehasonlítható körülmények között a teljesítés helye szerinti államban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.
1
2
3
5