Találati lista:
261. cikk / 332 Étkezési utalvány adómentessége
Kérdés: Városi önkormányzathoz tartozó intézmény (iskola) vagyunk. Az önkormányzattól nem számíthatunk fedezetre az étkezési hozzájáruláshoz. Az igen szűkös költségvetésből nem tudjuk kigazdálkodni, ha mégis, kérdésünk lenne, hogy ha év közben nem fizettünk étkezési hozzájárulást, december hónapban adómentesen kifizethető-e a 12 x 5000 Ft = 60 000 Ft összegig utalványban?
262. cikk / 332 Étkezési utalvány
Kérdés: Önkormányzatunk, a körjegyzőség dolgozói részére (az óvoda konyháján) melegétkezést tudunk biztosítani. Hogyan oldjuk meg azt, hogy mindenki egyformán (hátrány nélkül), teljes mértékben 10 000 Ft értékig részesülhessen ebben a juttatásban, akár szabadságon, akár 30 napon belüli táppénzen van? Adható-e melegétkezés a szabadság napjára és a 30 napon belüli táppénzre? Ha melegétkezési bonokat készítenénk, milyen szabályai vannak, lehet-e egyénileg sorszámozott melegétkezési jegyeket készítenünk, vagy elég, ha a konyhán nyilvántartjuk?
263. cikk / 332 Dolgozói étkeztetés
Kérdés: Intézményünk egy idősek otthona, mely melegkonyhával rendelkezik. Dolgozóink egy része igénybe veszi a kedvezményes étkezést, ők az élelmezési nyersanyagnorma 100 százalékát fizetik meg. A dolgozók másik része nem veszi igénybe az étkezést, részükre adható-e étkezési hozzájárulás? Ebben az esetben igénybe vehetik-e esetenként az étkezést a rezsiköltséggel növelt térítési díj megfizetése esetén?
264. cikk / 332 Munkahelyi étkeztetés
Kérdés: Amennyiben az intézményben (óvoda) melegétkeztetés van, kérhet-e a dolgozó melegétkezési utalványt az étkezési hozzájárulás helyett úgy, hogy a munkahelyén befizet az étkezésért, és azt fogyasztja?
265. cikk / 332 Természetbeni juttatások
Kérdés: Az adómentesen adható természetbeni juttatások kifizetésénél lehet-e különbséget tenni úgy, hogy nem kap minden dolgozó, vagy pedig mindenkinek – aki megfelel a feltételeknek – egységesen ki kell fizetni (háromszor adható tárgyjutalom, üdülési csekk, étkezési utalvány, iskoláztatási támogatás)?
266. cikk / 332 Étkezési utalvány áfája
Kérdés: A büfét üzemeltető cég intézményünknek étkezési utalványt ad el, amelyet mi a dolgozóknak átadunk. Kérdés, hogy a büfét üzemeltető kereskedőnek mikor kell áfát fizetnie? Amikor az étkezési jegyeket pénz ellenében nekünk eladja, vagy amikor a dolgozók vásárolnak vele? Kérjük az állásfoglalásukat, mert a büfés az étkezési jegyek értékesítéséről nem akar nekünk számlát adni!
267. cikk / 332 Bevételek utalványozási szabályai
Kérdés: Szíveskedjenek teljes körű tájékoztatást adni arra vonatkozóan, hogy a bevételek utalványozásának melyek a szabályai költségvetési szervnél! Lehet-e, kell-e adott banki napon kiegyenlített kimenő számla összegéről utalványlapot kiállítani? Bevételeknél a teljesítést igazolni kell-e oly módon, hogy "A teljesítést igazolom" szöveget bélyegzünk minden egyes bevétel mellé, és aláírjuk? Lehet-e adott banki napon jóváírt összes bevételről egy darab összesítő utalványlapot kiállítani?
268. cikk / 332 Étkezési hozzájárulás
Kérdés: Előírhatja-e a munkáltató a köztisztviselő számára, hogy a 9000 forint étkezési hozzájárulást csak saját intézményben történő étkezéshez biztosítja?
269. cikk / 332 Pénztárgép használata
Kérdés: Iskolánkban saját étkezdét működtetünk, kötelező-e az étkezdében a pénztárgép használata?
270. cikk / 332 Szolgáltatás díjának kiszámlázása
Kérdés: Több képviseletünkön az ingatlan üzemeltetését gazdasági társaság végzi, így a közüzemi díjakat, illetve a közös területek bizonyos költségeit a hivatal által használt hasznos alapterület arányában számlázzák tovább hivatalunknak. A szerződésben megfogalmazott "közös tulajdonban lévő részeket érintő egyéb javítási, karbantartási, felújítási jellegű költségek"-en belül szereplő karbantartási költségek alatt a gazdasági társaság a karbantartó bérét érti. Ezért a cég kiszámlázza "karbantartási költség" címén a hivatalnak a tb-járulékkal, munkaadói járulékkal, étkezési utalvány értékével és az eho-val megnövelt bruttó bér arányos részét úgy, hogy az szerepel nettó értékként a számlán, és erre még rászámolják a 20 százalék áfát. Helyes-e, hogy a kiszámított bérköltségre áfát számítanak fel? Milyen jogszabályi alapja van a számlázásnak? Ilyen esetben mi szerepeljen számlamellékletként, lehet-e bérösszesítőt mellékelni? 1.
