191 cikk rendezése:
81. cikk / 191 Kiküldetés vagy munkába járás?
Kérdés: Többcélú kistérségi társulás munkaszervezete saját feladatként látja el a belső ellenőrzési tevékenységet saját maga és költségvetési szervei részére, valamint további 22 önkormányzatnak. Mint belső ellenőr az egyik érintett önkormányzat közigazgatási területén lakom. Mindennap autóval utazom a székhelyre, a székhelyről indítjuk a kiküldetést, azaz az ellenőrzés helyszínére utazunk. (Saját autóval járunk az ellenőrzésre, mert nincs hivatali gépjármű.) A székhely és lakóhely között 9 Ft/km költséget havonta útnyilvántartással alátámasztom (minden munkában töltött nap x oda-vissza km x 9 Ft/km). A székhelyről az önkormányzatokhoz történő utazást kiküldetésként számoljuk el. Jelenlegi kollégám a székhelyen lakik, logikus mindennap együtt a székhelyről indítani a munkát. A jövőben azonban új kollégával dolgozom, akivel egy településen élünk, s a település elhelyezkedése földrajzilag az ellátási terület középpontjában van, lényegesen több költséggel jár a székhelyről indítani a munkát, mint a lakóhelyről. Az Szja-tv. szerint a székhely és telephelyek közötti út hivatali útnak minősül, tehát kiküldetésként elszámolható. Jelenleg lakóhelyemhez 5 km távolságra lévő község eléréséhez oda-vissza 40 km munkába járást kell elszámolnom a székhelyig, majd onnan a kiküldetés céljából további 50 km oda-vissza kiküldetés címén, miközben lakóhelyemen átutazom. Logikus és lényegesen olcsóbb megoldás az lenne, ha lakóhelyem – mely egyben az egyik társult község mint telephely – és a többi település közötti utat kiküldetésként számolnám el, jelenlegi példával illusztrálva 5-5 km kiküldetés, s nem 50 km kiküldetés, plusz 40 km munkába járás. Sért valamely jogszabályt ez a megoldás? Van más lehetőség arra, hogy sem a munkahely, sem én, mint magánszemély ne járjak rosszul anyagilag?
82. cikk / 191 Munkába járás költségtérítése 2010 májusától
Kérdés: Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési intézmény vagyunk. A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet alapján, mely a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szól, az alábbiakat kérdezném. 1. A 7. § szerint nyilatkozni kell a dolgozónak a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a kettő közül a napi munkába járás honnan történik. Ha valaki úgy nyilatkozik, hogy a tartózkodási helyéről, akkor számára nem fizethető a bérlet 86%-a? 2. Egy dolgozónk személygépkocsival jár dolgozni, 9 Ft-ot fizetünk neki kilométerenként. A 4. § a) pontja értelmében van közösségi közlekedés a lakóhelyéről (az a tartózkodási helye is), és a b) pont értelmében nincs hosszú várakozási ideje. Tehát ezek alapján számára május 1-jétől nem fizethető a 9 Ft/km térítés?
83. cikk / 191 Munkába járás saját személygépkocsival
Kérdés: Néhány munkavállalónk munkaszerződés szerint 2 különböző városban végzi munkáját (egy héten 3 nap az egyik, 2 a másik városban), és egy harmadik helység a lakóhelye. Saját személygépkocsi használata esetén hogyan számolható el részükre a költségtérítés? Csak a kilométerenkénti 9 Ft, mindkét munkavégzési hely esetében? Van-e lehetőség nagyobb összeg megtérítésére? Kell-e a munkavállalónak a tényleges költségeiről nyilatkoznia? Milyen adó- és járuléklevonási kötelezettségünk van, ha nem csak a 9 Ft-ot térítjük meg nekik?
84. cikk / 191 Munkába járás új szabályai
Kérdés: A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet újraszabályozta a munkába járás költségtérítését. A szabályozás nem kezel a gyakorlatban tipikus helyzeteket. 1. A rendelet 4. § a)-c) pontjaiba nem tartozó esetekre van-e lehetőség helyi szabályozásra? Például mit lehet tenni akkor, ha a dolgozó nem mozgássérült, de egészségi állapotánál fogva nem bírja a tömegközlekedési eszközt igénybe venni? 2. Hogyan lehet kezelni azokat, akiknek gyakran vagy eseti jelleggel a munkavégzésükhöz saját gépkocsit kell használniuk (pl. körjegyzőséghez tartozó településeken ügyfélfogadás tartása érdekében)?
85. cikk / 191 Munkába járás
Kérdés: A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelettel kapcsolatos lenne a kérdésünk. Iskolánkban a bérletek, jegyek elszámolása a tárgyhónapot követő hónapban történik, tehát az áprilisi bérletek csak májusban kerülnek elszámolásra. Az új jogszabályból számunkra nem derül ki, hogy az áprilisi munkába járás elszámolása még a régi vagy már az új szabályok szerint történjen?
86. cikk / 191 Munkába járás költségtérítése
Kérdés: Egy munkavállalónk munkába járásra költségtérítést igényelt, azonban a gépjármű forgalmi engedélyében tulajdonosként nem ő, hanem egy betéti társaság van megjelölve. A társasági szerződése alapján ennek a betéti társaságnak a beltagja a mi munkavállalónk. Intézményünknél fennálló jogviszony alapján fizethetünk-e 9 Ft/km költségtérítést ezzel az autóval történő munkába járás esetén?
87. cikk / 191 Kedvezményes menetjegy elszámolása belföldi kiküldetésként
Kérdés: Önkormányzati költségvetési intézmény vagyunk. Munkatársunk kötelező mérlegképes továbbképzésen vett részt Budapesten. Utazását a 85/2007. (IV. 25.) Korm. rend. 7. § (1) bekezdésében meghatározott 50 százalékos utazási kedvezmény igénybevételével oldotta meg. Kérdésünk, hogy az intézmény a kedvezményes menetjegy árát elszámolhatja-e a dolgozónak belföldi kiküldetésként (kiküldetési rendelvény alapján, a menetjegy csatolásával)?
88. cikk / 191 Buszmenetjegy elszámolása belföldi kiküldetésként
Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk. Belföldi kiküldetés esetén a kiküldetési utasítás mellé elég, ha a dolgozó a buszmenetjegyét leadja, és ezt megtérítjük neki, vagy számlával kell igazolnia az utazását? Ha kell számla, az intézmény vagy a dolgozó nevére legyen kiállítva?
89. cikk / 191 Utazási költség megtérítése kedvezményes jegy alapján
Kérdés: Költségvetési intézmény a pedagógus részére kifizetheti-e kiküldetés esetén a MÁV-jegy árát akkor, ha a pedagógus nem 100%-os, hanem 50%-os kedvezményes menetjegyet váltott? A pedagógus az osztállyal erdei iskolában vett részt, az utazáshoz a közalkalmazotti kedvezményt igénybe vette, ezért váltott 50%-os menetjegyet. Számlát kért az intézmény nevére. Kifizethető-e számára az útiköltség-térítés?
90. cikk / 191 Munkába járás
Kérdés: Önkormányzatunk a vidékről beutazó dolgozók bérletét az önkormányzat nevére szóló számlával vásárolja meg és osztja ki a dolgozóknak. Kötelező-e a dolgozótól beszedni a bérlet 80%-a, illetve vasúti közlekedés esetén a 86% feletti részt? Amennyiben a dolgozótól nem kerül beszedésre a különbözet, természetbeni juttatásnak minősül-e akkor is, ha a számla (a bérletek ára) az önkormányzat nevére szól?
