Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2008. október 21-én (103. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2174

[…] osztályok A B C D E F G H I J Szolgáltató munkakörök technikus * * szakmunkás * * * * fűtő, kazánfűtő * * * raktáros, raktárkezelő * * * 5. Kisegítő munkakörök * Így különösen: betanított munkás, éjjeliőr, hivatal/ segéd, kézbesítő, őr/telep- őr, portás, segédmunkás Az "A"-"D" fizetési osztályokra vonatkozó előírások (a Kjt. előírásai alapján az adott fizetési osztályba sorolandó munkakörök, példákkal): Tehát a "klasszikus" szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező közalkalmazottat, illetve a szakiskolai végzettséggel rendelkező közalkalmazottat, ha erre épülő további szakképesítéssel nem rendelkezik, "B" osztályba kell besorolni. A nyolc általánost végzett közalkalmazottat, aki erre épülő OKJ-s szakképesítést szerzett, de további, a megszerzett OKJ-s szakképesítésére épülő szakképesítéssel nem rendelkezik, szintén "B" fizetési osztályba kell besorolni. A nyolc általános iskolai végzettséget igénylő szakképesítést (pl. villanyszerelő), és erre épülő szakképesítést (pl. villanyszerelő-mester) szerzett közalkalmazott viszont már "C" fizetési osztályba sorolandó, akárcsak pl. az a víz-, gázszerelő, aki e végzettségét középiskolában szerezte. Csak "C" fizetési osztályba sorolható az a közalkalmazott is, aki csak gimnáziumi érettségivel rendelkezik, szakmája nincs. A középiskolai érettségit szerzett közalkalmazottat viszont, akinek már szakmája is van, "D" fizetési osztályba kell besorolni. A besorolás mindig a betöltendő munkakörhöz szükséges végzettség, szakképzettség alapján történik, tehát nem a közalkalmazott végzettségeiből kell kiindulni. Természetesen a munkakörhöz szükséges végzettségek megállapítása után azt össze kell vetni a közalkalmazott meglévő végzettségeivel ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, rendelkezik-e a közalkalmazott a szükséges képesítéssel, illetve meg tudjuk állapítani a meglévő végzettségek alapján az osztályba sorolást akkor, ha többféle végzettséggel is betölthető a munkakör. Az illetménynövekedés feltételeit a Kjt. 66. §-a szabályozza. A paragrafus (4) bekezdése szerint azokban az esetekben, ahol a további szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem határozható meg, az illetménynövekedés feltételeit a miniszter állapítja meg. E felhatalmazás alapján a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 3. számú melléklete tartalmazza az illetménynövekedésre jogosító szakképesítéseket, illetve szakmai képesítéseket. A belső ellenőr, illetve gazdasági vezető munkaköröket külön nem nevesíti a jogszabály. A felsorolásban nem szereplő bármely egyéb munkakörre úgy rendelkezik a hivatkozott rész, hogy azok akkor jogosítanak illetménynövekedésre, ha a munkáltató kötelezte a közalkalmazottat a további képesítés megszerzésére, és az nem biztosít magasabb fizetési osztályba sorolást; vagy a további szakképesítés hasznosítását a munkáltató foglalkozási feltételként a közalkalmazott kinevezésében (kinevezésmódosításában, átsorolásában) előírja. A Kjt. feltételeinek is természetesen érvényesülniük kell. A mérlegképes könyvelő végzettség a gyermekvédelmi ágazatban a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése alapján mindenképpen felsőfokú szakképesítésnek számít. Az is feltétel azonban, hogy a munkakör betöltéséhez szükséges további szakképesítésről legyen szó. Tehát ha a mérlegképes könyvelő végzettség eleve képesítési előírás, akkor nem beszélhetünk további szakképesítésről, hiszen az a munkakör betöltésének feltétele. Ha azonban a munkakör betöltéséhez ez a végzettség nem szükséges, e nélkül is betölthetné a munkakört a közalkalmazott, akkor már további szakképesítésről van szó. A gazdasági vezető képesítési előírásairól külön jogszabály, a 217/1998. (XII. […]