Átláthatósági nyilatkozat
Kérdés
Az Áht. 41. §-ának (6) bekezdése előírja, hogy a költségvetési kiadási előirányzatok terhére olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel nem köthető érvényesen visszterhes szerződés, illetve a létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek. Költségvetési szerv esetén mely jogkörnél kell az átláthatósági nyilatkozat meglétét ellenőrizni? (A pénzügyi ellenjegyzésnek meg kell előznie a kötelezettségvállalást, azonban kötelezettséget vállalni csak átláthatósági nyilatkozat megléte esetén lehet?) Amennyiben a kötelezettségvállalás írásban létrejön, és a teljesítés is megtörténik a szerződés alapján, akkor a pénzügyi kifizetés meddig tagadható meg átláthatósági nyilatkozat hiányában? Mi a teendője a költségvetési szervnek, amennyiben a partner ebben a stádiumban nem ad átláthatósági nyilatkozatot, és a szerződést megelőző eredeti állapot már nem állítható vissza? Egyéni vállalkozónak szükséges-e átláthatósági nyilatkozatot adnia? Mi a jogállása (jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet)? Hol található az átláthatósági nyilatkozat megadásához kapcsolódó kitöltési útmutató?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2024. június 25-én (357. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6308
[…] költségvetési kiadási előirányzatok terhére olyan személlyel, aki, illetve amely nem minősül átlátható szervezetnek, nem köthet érvényesen visszterhes szerződést, illetve a már létrejött szerződés alapján nem teljesíthet kifizetést.A hasonló esetek elkerülése és a jogszabályok maradéktalan betartása érdekében az átláthatósági nyilatkozatot a megrendelés kiállítása előtt be kell szerezni. A beszerzés eljárási rendjét úgy kell kialakítani, hogy már az ajánlattevőtől, pályázóktól a szerződés előkészítés során be kell kérni az átláthatósági nyilatkozatot.A kérdéses esetben a szerződés nem jogszerűen jött létre, azért a pénzügyi ellenjegyzőt is és a kötelezettségvállalót is felelősség terheli. Az Áht. és az Ávr. alapján a kifizetés jogszerűen nem teljesíthető, ugyanakkor a Ptk. szerint a másik fél teljesítése jogszerű, ezért polgárjogi eljárás keretében követelheti a pénz kifizetését.Az Nvtv. fogalmi meghatározása alapján a jogi személlyel nem rendelkező gazdálkodó szervezetre is értelmezni kell az átláthatóságot.A gazdálkodó szervezet fogalmát a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint határozza meg az Nvtv. A Pp. 7. §-ának 6. pontja szerint gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi társulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalat magyarországi fióktelepe, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó, emellett gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataiban az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány.Mindemellett fontos kiemelni azt is, hogy az átláthatósági nyilatkozatok beszerzése csak az olyan jogi személyekkel, illetve jogi személynek nem minősülő szervezetekkel kötött szerződések esetében merülhet fel, amelyek nem minősülnek a törvény erejénél fogva átláthatónak. Ennek értelmében nem szükséges ilyen nyilatkozatot bekérni például a költségvetési szervekkel, egyházakkal vagy a magánszemélyekkel kötött szerződések esetében.Egyéni […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2024. június 25-én (357. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6308
[…] költségvetési kiadási előirányzatok terhére olyan személlyel, aki, illetve amely nem minősül átlátható szervezetnek, nem köthet érvényesen visszterhes szerződést, illetve a már létrejött szerződés alapján nem teljesíthet kifizetést.A hasonló esetek elkerülése és a jogszabályok maradéktalan betartása érdekében az átláthatósági nyilatkozatot a megrendelés kiállítása előtt be kell szerezni. A beszerzés eljárási rendjét úgy kell kialakítani, hogy már az ajánlattevőtől, pályázóktól a szerződés előkészítés során be kell kérni az átláthatósági nyilatkozatot.A kérdéses esetben a szerződés nem jogszerűen jött létre, azért a pénzügyi ellenjegyzőt is és a kötelezettségvállalót is felelősség terheli. Az Áht. és az Ávr. alapján a kifizetés jogszerűen nem teljesíthető, ugyanakkor a Ptk. szerint a másik fél teljesítése jogszerű, ezért polgárjogi eljárás keretében követelheti a pénz kifizetését.Az Nvtv. fogalmi meghatározása alapján a jogi személlyel nem rendelkező gazdálkodó szervezetre is értelmezni kell az átláthatóságot.A gazdálkodó szervezet fogalmát a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint határozza meg az Nvtv. A Pp. 7. §-ának 6. pontja szerint gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi társulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalat magyarországi fióktelepe, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó, emellett gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataiban az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány.Mindemellett fontos kiemelni azt is, hogy az átláthatósági nyilatkozatok beszerzése csak az olyan jogi személyekkel, illetve jogi személynek nem minősülő szervezetekkel kötött szerződések esetében merülhet fel, amelyek nem minősülnek a törvény erejénél fogva átláthatónak. Ennek értelmében nem szükséges ilyen nyilatkozatot bekérni például a költségvetési szervekkel, egyházakkal vagy a magánszemélyekkel kötött szerződések esetében.Egyéni […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
