Kamatmentes vagy kedvezményes munkáltatói lakáscélú hitel

Kérdés: Az Szja-tv. 72. §-a (4) bekezdésének f) pontja, illetve az 1. számú melléklete 2.7. pontjának alkalmazásával kapcsolatban kérjük szíves véleményüket a következő kérdésben. Az Szja-tv. szerint a kamatmentesen vagy kedvezményesen nyújtott munkáltatói lakáscélú hitel, illetve a munkáltató által adott vissza nem térítendő támogatás "adómentességének" feltétele, hogy a hitel, illetve a támogatás felhasználásával megszerzett lakás ne haladja meg a méltányolható lakásigény mértékét. Ezzel összefüggésben az a kérdés, hogy ki minősül a méltányolható lakásigény szempontjából együtt költöző családtagnak? A 12/2001. Korm. rendelet 3. §-a szerint a méltányolható lakásigény meghatározásánál figyelembe vehető családtagok: a házastárs, az élettárs, a kiskorú gyermek, valamint – jövedelemtől függetlenül – a 7. §-ban meghatározott családtag. A 7. §-ban felsorolt családtagok esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál figyelembe vehető személyek szempontjából a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott jövedelmi korláton kívül minden más feltételnek teljesülnie kell? Például az építtető vagy házastársának szülője, nagyszülője és testvére csak akkor vehető figyelembe a méltányolható lakásigény meghatározásánál, ha a nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette? Szükséges-e, hogy az együtt költöző személyek már egy éve közös háztartásban éljenek [7. § (2) bekezdés a) pont]? További kérdés, hogy fiatal házaspár (a házastársak egyike sem töltötte be a 35. életévét) esetén gyermekteleneknél két, egygyermekes fiatal házaspárnál további egy gyermek figyelembe vehető-e a méltányolható lakásigény meghatározásakor?
Részlet a válaszából: […] ...gyermeket is számításba kell venni [Korm. rendelet 3. § (5) bek.]. A rendelkezés alkalmazásakor fiatal a házaspár, ha a kölcsön- (adásvételi) szerződés megkötése időpontjában a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét.Méltányolható a lakásigény, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 12.

Ingatlanértékesítés adózási szabályai

Kérdés: 2003. évben, illetve az idén megkötött szerződésekkel értékesített ingatlanok esetén a 2004. január 1-jétől életbe lépő szabályok és átmeneti rendelkezések alapján milyen áfakulcsot kell alkalmaznunk, vagy az önkormányzatnak a közhatalmi tevékenység miatt már nem kell az áfára tekintettel lennie?
Részlet a válaszából: […] ...azon ingatlanértékesítésekre, melyek esetében az adófizetési kötelezettség keletkezési időpontja 2004-re esik (tehát amikor az ingatlan adásvételi szerződés szerinti tulajdonjog-átruházási időpontja 2004. évi), már nem kell áfafelszámítási, -fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Építési telek áfakulcsának meghatározása

Kérdés: Építési telek értékesítésére vonatkozó adásvételi szerződést 2003-ban megkötöttük, be is nyújtottuk a földhivatalhoz, de még nem történt meg a tavalyi évben sem a birtokbaadás, sem a tulajdonbaadás. Milyen áfakulccsal kell adóznunk?
Részlet a válaszából: […] A 2003. évi XCI. törvény 2004-től hatályos átmeneti rendelkezése szerint [211. § (14) bekezdés], ha az építési telekre (illetve lakóingatlan befejezése előtti értékesítésre vagy első értékesítésére, beépítésre szánt földterület értékesítésére) irányuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.

Hitelből vásárolt eszköz áfájának levonása

Kérdés: A hitelből finanszírozott eszközbeszerzés után megnyílik-e az áfalevonási jog, illetve az áfa-visszaigénylés során mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...(például pénzintézettel) fennálló hitelviszony alapján történik a szállítónak a fizetés, akkor két jogügylet köttetik. Az egyik (az adásvétel) a szállító és a vevő között, amelynek az ellenértéke teljes egészében kiegyenlítődik a harmadik fél által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 16.

Részletfizetéssel vásárolt ingatlan elszámolása

Kérdés: Főiskolánk központi beruházás keretében ingatlant vásárolt. A vételárat háromévi részletfizetéssel teljesítjük az eladónak (2002-2003-2004). Az adásvételi szerződés külön tartalmazza a telek értékét, azonban az épületek és a benne szereplő berendezési, felszerelési tárgyak értékét egy összegben állapították meg. Az átvételkor tételes leltár készült az átvett berendezési tárgyakról, amelyek között kisértékű eszközök és tárgyi eszközök is szerepelnek. Jelenleg az eddig kifizetett vételár összege folyamatban lévő beruházásként szerepel a főkönyvben. Ha az utolsó részletet is teljesítjük, hogyan kell majd a főkönyvben szerepeltetni a vételárat? Teljes összegben az ingatlan és a telek állományi számlájára kell felvezetni az értéket? A használtan átvett berendezések, felszerelések értéke is beleszámít-e az ingatlan értékébe? A berendezéseket csak mennyiségi nyilvántartásba kell venni és leltározni?
Részlet a válaszából: […] ...állományba kellett volna venni. Ebben az esetben problémát okozhat az egyes eszközök bekerülési értékének meghatározása, amit az adásvételi szerződésnek kellene tartalmaznia.A kis értékű tárgyi eszközöket – melyeket az intézmény számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

A különböző jogcímeken adott munkáltatói juttatások adózási szabályai

Kérdés: A Ktv. 49/H §-a különböző jogcímű juttatások biztosítását teszi lehetővé a köztisztviselők részére. Ilyen a bővítéssel, a komfortfokozat növelésével nem járó lakásfelújításhoz nem hitelintézeten keresztül nyújtott, vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes kamatozású kölcsön, a lakhatási, családalapítási és szociális támogatás, az üdülési hozzájárulás. Ezen támogatások juttatásáról a hivatal közszolgálati szabályzata rendelkezik. Milyen adókötelezettséget eredményeznek az előzőekben felsorolt juttatások?
Részlet a válaszából: […] ...lakáscélú felhasználásnak minősül:a) a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése,b) a belföldön fekvő lakás építése, építtetése,c)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.
1
10
11