Kutatóközpont arányosítási kötelezettsége

Kérdés: 1. Központi költségvetési intézményként működő kutatóközpont vagyunk. Kiegészítő jellegű tevékenység keretében ellenérték fejében rendszeresen értékesítünk saját előállítású diagnosztikumokat (anyagokat), valamint kutatással kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtunk. Az eladási árakat saját hatáskörben az önköltségszámítási szabályzatban rögzítetteknek megfelelően állapítjuk meg. Az önköltség képzésénél – közvetlen anyagféleségeken kívül – értelemszerűen számolunk a felmerült bérek és járulékaik összegével is. Ez utóbbiak forrása azonban a fenntartótól (FVM) érkező állami támogatás, amely alapvetően a kutatási csoport állami feladatainak ellátására szolgál. A kiegészítő tevékenységet a szabad kapacitás kitöltéseként végzik az adott kutatási csoportok, és a munkaidő megközelítéséből valójában nem elkülöníthető, hogy a munkaidő mely részében végzik az ún. állami alapfeladatot, és melyben az ún. értékesített diagnosztikumokat. A termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ráfordításait – az illetményeken kívül – és bevételeit a számvitelben elkülönítetten kezeljük, s a kiszámlázott bevételek utáni áfát befizetjük. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy az említett bevételekből vásárolt anyagféleségek után felszámított áfát teljes mértékben levonhatjuk-e, vagy az arányosításba kell bevonni, és csak az arányszám alapján lehet azt visszaigényelni? 2. Tevékenységéből adódóan ugyancsak rendszeresen végez az intézet kutatási szolgáltatást ún. alvállalkozói, együttműködői szerződés alapján. A szolgáltatásról számlát állít ki, és a bevétel áfatartalmát értelemszerűen megfizeti. Kérdésünk ugyanaz, mint az előbbiekben részletezett, vagyis visszaigényelhető-e maradéktalanul az e bevételből vásárolt anyagféleségek áfája az adott feladat tételes analitikus nyilvántartását feltételezve? 3. Külföldi partnerekkel megkötött szerződések alapján licencet – hasznosítási díjbevételt – kap az intézmény. Ennek előzménye az intézet által kifejlesztett és a külföldi által használt szellemi termék, tudományos technikai szakértelem, az ún. "know-how", amelynek felhasználásával a külföldi fél saját országában árbevételhez jut, és annak megállapodás szerinti mértékét átadja az intézetnek. Helyesen járunk-e el, ha a teljesítés helyét külföldinek tekintjük, és ebből adódóan a külföldi fél fizeti meg az adót? Továbbá az érkezett bevételekből történő vásárlások áfáját teljes mértékben visszaigényelhetjük, vagy arányosítani kell?
Részlet a válaszából: […] ...ellenértékének, akkor az adóalany nem kötelesszámlát kibocsátani a támogatója felé. Ez esetben a minisztériumtól érkezőpénzösszeg adóalapot nem képező államháztartási támogatásnak minősül. (Akérdésfeltevésből ez valószínűsíthető, mivel bért,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Adóköteles-e az ingatlan értékesítése?

Kérdés: Magánszemély tulajdonában lévő ingatlanon történt parcellázáshoz az önkormányzat megelőlegezte és saját költségén kiépítette a közműveket. Az így keletkezett összközműves telkekből fedezte az önkormányzat pénzügyi kiadásait. Ezáltal az önkormányzat másodlagos tulajdonos lett. Áfa-kötelezettség terheli-e az önkormányzat által értékesítendő ezen telkeket?
Részlet a válaszából: […] ...közvetlenül megközelíthető telek.Ez azt jelenti, hogy az építési telek értékesítése 2004-ben adóköteles, az adómértéke az adóalap 25%-a.Tehát amennyiben az önkormányzat által értékesített telek afentiek alapján építési teleknek minősül, akkor a telket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Művelődési ház adómentes és adóköteles tevékenysége

Kérdés: Művelődési ház tárgyi adómentes és adóköteles tevékenységet is folytat. Részben önkormányzati támogatásból, részben saját bevételből gazdálkodik. Ha tételesen ki tudja mutatni, hogy egyes programjai bevételei fedezik azok kiadásait, az ezekre eső adót arányosítás nélkül teljes összegben levonhatja-e?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében az adóalany köteles a levonható és le nem vonható előzetesen felszámított adó összegét tételesen elkülöníteni. Az adóalapot nem képező támogatásokból fedezett termékbeszerzések és adólevonásra jogosító, támogatásból (is)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Önkormányzat által térítésmentesen, illetve beruházás ellenében átadott ingatlan áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Az önkormányzat egy önkormányzati tulajdonú ingatlant szeretne térítésmentes használatra átadni egy gazdálkodási tevékenységet folytató társaságnak. Az ingatlannal az ingatlant kapó társaság (pl. kft.) gazdálkodási tevékenységet folytat (pl. parkolót üzemeltet). A) lehetőség: – az ingatlant úgy kapja meg a társaság, hogy nem fizet érte térítési díjat, de/és – későbbi adóhatósági vita elkerülése érdekében, egy piaci értékre megállapított használati díj áfáját az önkormányzat befizetendő adóként kezeli, be is fizeti (azaz számszakilag 0 forint bérleti díj + piaci áron megállapított áfa) és – a befizetett áfát kiszámlázza a kft. felé. Kérdés: – A kft. az áfát visszaigényelheti-e és milyen módon? – Hogyan történik a számlázás az önkormányzat részéről? B) lehetőség: – az ingatlant úgy kapja meg a társaság, hogy földhasználatot fizet érte, mondjuk 3 évre 6 millió forintot, – a használati jog kifizetése helyett, annak ellenértékeként a társaság vállalja, hogy saját erejéből 6 millió forint értékben létrehoz egy beruházást az ingatlanon, a beruházás az önkormányzat tulajdonába kerül. Kérdés: – A beruházás kinek a könyvében szerepel, ki számolja el utána az értékcsökkenést? – Igaz-e, hogy ebben az esetben két ügylet van? Egy szolgáltatásnyújtás és egy termékértékesítés egymással szemben leszámolva, azaz két számlázás történik egymással szemben, áfa- és nyugtaadási kötelezettséggel? Az A) és B) lehetőség közül melyik működik?
Részlet a válaszából: […] ...adása nem tárgyi adómentes, az ügylet 25 százalékos áfakulcs alá tartozik.Térítésmentes használatba adás esetén az ügylet adóalapja a forgalmi érték. Így helyes az önkormányzat azon gyakorlata, miszerint ilyen esetekben a piaci ár alapulvételével határozza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Összefoglaló a támogatásokról

Kérdés: Kérem szíveskedjenek összefoglalni, hogy mely támogatásokat kell arányosítani és melyeket nem!
Részlet a válaszából: […] ...a 2003. évi XCI. törvény 211. §-a és a 2004. évi IX. törvény 71. §-a. Foglaljuk össze ezeket a szabályokat!Január 1-jétől az adóalapot nem képező államháztartási támogatások után az adóalanyok a kapott támogatás arányában kiadásaikból nem vonhatják le...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Áfa megosztása

Kérdés: Adóköteles tevékenységünkhöz kapcsolódó beszerzésein túlnyomó többségét tételesen el tudjuk különíteni. A szakirodalomban olvastam, hogy a tételesen elkülönített beszerzések áfáját vissza lehet igényelni, függetlenül attól, hogy működési támogatásból finanszírozzuk.
Részlet a válaszából: […] ...szabályokat ismerteti, 2004. 01. 01-jétől az Áfa-tv módosult. A 38. § (1) bekezdésének és (4) bekezdésének új szabálya szerint az adóalapot nem képező államháztartási támogatásra jutó beszerzési áfa nem vonható le még akkor sem, ha kizárólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Általános forgalmi adó megosztásának esetei

Kérdés: Hogyan kell az arányosításnál figyelembe venni a következő tevékenységekhez (feladatokhoz) kapcsolódó beszerzések áfáját? 1. Intézményfinanszírozás és saját adóköteles tevékenység finanszírozása 2. Ellenértéknek minősülő támogatás és intézményfinanszírozás fedezése 3. Ellenértéknek minősülő támogatás és feladat-finanszírozás fedezése 4. Kizárólag ellenértéknek minősülő támogatás fedezése 5. Adóalapot nem képező támogatás finanszírozása 6. Csak saját adóköteles bevétel fordítódik rá
Részlet a válaszából: […] ...Az Áfa-tv. 38. § (4) bekezdése szerint azoknak a beszerzéseknek az adótartalmát, amelyeket adóalapot nem képező államháztartási támogatás (is) finanszíroz, az arányosítás szabályai szerint kell megosztani, tekintettel arra, hogy az adóalapot nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Államháztartási támogatások levonási tilalma

Kérdés: Mit jelent az Áfa-tv. által emlegetett államháztartási támogatás, amire levonási tilalom vonatkozik? Idetartozik-e az önkormányzati támogatás? Mely időszakban érvényesül a levonási tilalom?
Részlet a válaszából: […] ...költségvetés is az államháztartás egy alrendszere, ezért az abból folyósított támogatás is államháztartási támogatás. Az adóalapot nem képező államháztartási támogatást az Áfa-tv. 38. §-a (arányosítás) szempontjából annak tényleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Államháztartási támogatások leosztása

Kérdés: Van-e annak jelentősége az arányosításnál, hogy a támogatást külön folyósítják vagy egy összegben, és a támogatott intézmény maga osztja le feladat szerint?
Részlet a válaszából: […] ...az adóalapot nem képező államháztartási támogatást már az utaláskor a felügyeleti szerv megbontja, azaz külön feladathoz utalja, a 38. § (1) bekezdés b) pontja szerint a kizárólag e tevékenységhez kapcsolódó beszerzései tekintetében az arányosítást a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Önkormányzati támogatásból megvalósított beruházás

Kérdés: Egy kft. az önkormányzattól kapott támogatásból 2002-ben beruházást (nem közműberuházás) valósított meg. Ez azt jelenti az Áfa-tv. átmeneti rendelkezése [211. § (7) bekezdése] szerint, hogy a tavalyi szabályokat kell erre alkalmazni? Most a támogatásban részesülés miatt 10 évig visszafizetési (arányosítási) kötelezettség van a beruházással kapcsolatosan az Áfa-tv. átmeneti rendelkezései szerint?
Részlet a válaszából: […] ...eszközhöz kapcsolódó áfalevonási jogát még a 39. § szabályait figyelembe véve utólagosan sem befolyásolja a következők miatt:Az adóalapot nem képező államháztartási támogatáshoz kötődő adólevonási tilalom 2004. január 1-jétől hatályos, így az azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.
1
48
49
50
58