328 talált cikk az adószám kifejezésre

Kérdés: 2006. január 1-jével megszűnt a magánszemélyek jövedelemadójának munkáltatói megállapítása. A múlt év decemberének elején egy előadáson azt hallottuk, hogy ennek ellenére a munkáltatónak közre kell működnie a magánszemély bevallásában. Milyen feladatai vannak a munkáltatónak? Megtagadhatja-e a munkáltató az adómegállapítást?

Kérdés: A Költségvetési Levelekben megjelent 1485-ös számú kérdéssel kapcsolatban további kérdéseink merültek fel. Hogyan tehet eleget a munkáltató – a mi esetünkben egy iskola – a telefonszolgáltató számlája alapján a személyijövedelemadó- és a járulékfizetési kötelezettségének? Tárgyhót követő 12-éig átutalja a telefonszámla bruttó vagy nettó összegének 29+54+3 százalékát, az intézményi adószám feltüntetésével? Minden hónapban bevallást is be kell-e nyújtani? (Eddig nem kellett, mert a MÁK készíti a bérszámfejtést.) Tehát a nettó vagy a bruttó összeget kell-e figyelembe venni? Milyen számlaszámra kell utalni a személyi jövedelemadót, a társadalombiztosítási járulékot és a munkaadói járulékot?

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk, közalkalmazottakat foglalkoztatunk. A közalkalmazotti bértábla alapján számított bér számos munkavállalónknál nem éri el a minimum-járulékalapot. Esetükben is bejelentést kell tennünk, vagy mivel a bérüket törvény állapítja meg, minket nem terhel ez a kötelezettség?

Kérdés: Visszakaphatjuk-e az általános forgalmi adót, ha olyan vállalkozás állította ki a számlát, amelyiknek az adószámát az adóhatóság felfüggesztette?

Kérdés: Lehet-e a következő ügylet adómentes uniós értékesítés? Az értékesítő magyar adóalany, aki uniós adószámmal rendelkezik. A megrendelő svájci cég, akinek csak francia uniós adószáma van, ezen adószáma alatt rendeli meg a terméket, de az áru szállítási címe Németország.

Kérdés: Intézményünkben tudományos kutatások folynak (közösségi adószámmal rendelkezünk), a kutatási eredményeket cikk formájában különböző (EU-s és 3. országbeli) tudományos folyóiratokban jelentetjük meg. A szolgáltatásért a kiadók "cikk megjelentetése" címén intézményünk nevére számlát bocsátanak ki. A szolgáltatás az, hogy a kutatóink által megírt tudományos cikket közlik a folyóiratban. A kiadó felmerülő költségeinek egy részét vagy egészét hárítja át a szerzőkre. Ennek többféle formája létezik: ún. "page charge", azaz oldalankénti díj; színes fényképek vagy ábrák nyomtatásának költsége; cikkenként egy előre meghatározott összeg; "open access" modell, ahol a megjelent cikk interneten szabadon elérhető és nem – vagy nem csak – nyomtatott formában jelenik meg. Magát a folyóiratot nem kapjuk meg, csak akkor, ha arra előfizetünk. A fentiek szerint igénybe vett szolgáltatással kapcsolatban hol keletkezik áfafizetési kötelezettség? A szolgáltatás tényleges nyújtásának helyén, vagy a szolgáltatást megrendelő székhelyén, azaz Magyarországon kell a magyar áfát felszámolni és megfizetni? Van-e különbség az EU-s és a 3. országban igénybe vett szolgáltatás elbírálása között?

Kérdés: Művelődési ház színházjegyeket értékesít, és a tanfolyami befizetésekről nyugtát állít ki. Ha ezeket a bizonylatokat szigorú számadású nyomtatványként tartjuk nyilván, és a nyugták alaki követelményeinek megfelelnek, az áfaelszámolás szempontjából elfogadhatóak-e, vagy belső, illetve más számlát ki kell-e állítani?

Kérdés: Kérem útbaigazításukat a közösségi termékértékesítések, illetve termékbeszerzések áfa-kötelezettségével kapcsolatban!

Kérdés: Önállóan gazdálkodó költségvetési intézményhez részben önállóan gazdálkodók tartoznak. Az önálló intézménynek van csak adószáma és bankszámlaszáma. Az egyik részben önállóan gazdálkodó intézmény egy másik részben önállóan gazdálkodónak szolgáltatást végez a pedagógus szakvizsga és további keret terhére. Hogyan tudom kiszámlázni a szolgáltatást? A jelenlegi pénzügyi rendelkezésünk nem ad rá módot, nem lehet sem átutalással, sem pénztári ki-be fizetéssel megoldani.

Kérdés: Önkormányzat intézménye vagyunk. Hozzánk tartozik 6 részben önálló intézmény, 1 adószámmal és 1 számlaszámmal rendelkezünk. A részben önálló intézmények alapító okiratuk szerint önálló jogi személyként működő, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek. Előirányzatok feletti részjogkörük a személyi juttatások kiemelt előirányzatára terjed ki, más előirányzatok felett rendelkezési jogosultsággal nem bírnak. A részben önálló intézmények önálló adóalanyok-e?