2112 talált cikk az áfa kifejezésre

Kérdés: Az Ötv. 107. § (2) bekezdése értelmében, a törvény hatálybalépésének napján, 1990. szeptember 30-án a megyei tanács kezelésében lévő székházépület a megyei önkormányzat tulajdonába került. Az 1991. szeptember 1. napján hatályba lépett, az egyes állami tulajdonban álló vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 40. § (3) bekezdése rendelte el a következőket: "A köztársasági megbízott hivatalának használatba kell adni az (1) bekezdésben megjelölt vagyont, ha a volt tanács és szervei, illetve tisztviselői, valamint a (2) bekezdésben felsoroltak feladatait jogutódként a köztársasági megbízott látja el." Hivatalunk jogelődje, a Köztársasági Megbízott Hivatala ekkor a feladatellátás céljára egy adott számú irodára, valamint közös használatú helyiségekre (folyosó, termek stb.) nézve a megyei önkormányzattal kötött megállapodás alapján használati jogot szerzett. Az épület üzemeltetésével kapcsolatban jelentkező költségeket a házban elhelyezkedő, az 1991. évi XXXIII. törvény 40. § (2) bekezdése alapján használati jogot szerzett közhivatalok közösen viselik, az üzemeltetési feladatokat az önkormányzat gazdasági szolgáltató szervezete látja el. Bár a használati joggal rendelkező szervezeteket nem tekintjük úgy, mint önkormányzati társulások tagjait, az épület fenntartása a társulások által fenntartott közös intézményekhez hasonló módon történik. Az a kérdésünk, hogy az épület üzemeltetésével kapcsolatban jelentkező, egyébként áfatartalommal nem rendelkező közös költségek hivatalunkra eső részét (gazdasági szolgáltató szervezetben az épület üzemeltetésével kapcsolatban felmerülő bér és annak járulékai) teljesíthetjük-e átadott pénzeszközként?

Kérdés: Segítségüket kérjük az Áfa-tv. 2006-ra vonatkozó előírásainak helyes alkalmazásához a Szociális Gondozási Központ tevékenységével kapcsolatban, az alábbiak szerint: Intézményük egyik alapfeladata szociális étkezés nyújtása, amely az Áfa-tv. alapján adóköteles tevékenység, 15%-os adókulcs alá esik. Az ellátottak étkeztetése úgy történik, hogy intézményünk megvásárolja az adott időszakra vonatkozó ebédadagot, majd a városi önkormányzat szociális ellátásokról szóló rendelete alapján az ellátottak jövedelmi viszonyaitól függő térítési díjat az igénybevevőknek kiszámlázza. Az étkezést igénybe vevők többsége a beszerzési árnál alacsonyabb térítési díjat fizet, a különbözet beépül az intézmény költségvetésébe, és ezt a fenntartó városi önkormányzattól támogatásként kapjuk meg. A vásárolt élelmezés áfájának összegét levonásba helyezzük. Intézményünk a szociális étkeztetésen kívül más áfaköteles tevékenységet nem végez. Kérjük szíves tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az étkezés beszerzési (áfát tartalmazó) ára és az ellátottak által fizetendő (áfás) térítési díj különbözete az Áfa-tv. 22. § (2) bekezdés szerinti szolgáltatásnyújtás ellenértékének minősül-e, adóalapot képező államháztartási támogatás-e, illetve az előzőekben leírt tevékenységgel kapcsolatban kapott finanszírozás árat közvetlenül befolyásoló támogatásnak minősül-e? Intézményünk havi áfabevalló.

Kérdés: Intézetünk 2005. március hónapban vásárolt egy röntgenkészüléket. A vételár 40%-át + 25% áfát 2005. évben kifizettük, a fennmaradó 60%-ot 60 hónapon keresztül egyenlő részletben kell megfizetnünk. A megállapodás szerint a részletfizetés is 25%-os áfát tartalmaz. Helyesen járunk-e el, ha 5 éven keresztül 25 százalékos áfatartalommal tartjuk nyilván, illetve utaljuk kötelezettségünket?

Kérdés: Gyakorta visszatérő probléma a hivatalos kiküldetések után az utazási költség elszámolása. A gondot főként az okozza, hogy az elszámolásnál elegendő-e a hivatalos menetjegy csatolása, vagy a menetjegy mellé még csatolni kell-e a MÁV vagy Volán által kiállított számlát is. Intézményünk áfamentes költségvetési szerv. Az elszámolásoknál mi is azt a legáltalánosabb gyakorlatot folytattuk, hogy vagy számlát, vagy menetjegyet követeltünk meg, tehát párhuzamosan mindkettőt nem. A tegnapi nap folyamán hivatalos kiküldetés céljából elővételben 50%-os vasúti jegyet akartunk vásárolni, számla kérése mellett. Meglepetésünkre tájékoztattak bennünket, hogy ez évtől hivatalos kiküldetés céljára 50%-os menetjegyet nem tudnak kiszolgálni, számlát intézmény nevére csak teljes árú menetjegy vásárlása esetén tudnak kiállítani. Szerettük volna megtudni, hogy mikor és hol jelent meg a jogszabály, de erre felvilágosítást nem tudtak adni, a pénztáros belső szabályzatra tudott csak hivatkozni. Telefonon megkerestük a MÁV Menetkedvezményi Ügyek Ügyfélszolgálatát is, ahol természetesen tudtak ezen intézkedésről, de a jogforrást ott sem tudták megjelölni. Korrekt, udvarias módon közölték, hogy közlönyt még ők sem láttak, de ez nem a MÁV intézkedése, hanem ezt valamelyik adózási jogszabály decemberi módosítása írta elő. Végül megkérdeztük, hogy jól értjük-e, hogy ezentúl hivatalos célra csak teljes árú menetjegyet kell vásárolnunk, a válasz igen volt. A közalkalmazottak és köztisztviselők az 50%-os kedvezményt csak magánjellegű utazásaikra használhatják fel. Problémánk az, hogy korábban volt még olyan belső szabályozás is, hogy hivatalos célra csak akkor volt elszámolható teljes árú menetjegy, ha a kiküldetést teljesítő nem volt jogosult még a közalkalmazotti igazolvány kiváltására. Szeretnénk tudni, hogy ténylegesen jogos-e, hogy hivatalos célra ténylegesen nem használható az 50%-os vasúti kedvezmény, illetve ezen rendelkezést hol találhatjuk meg?

Kérdés: Önkormányzatunk az APEH-hoz benyújtandó változásbejelentő lap 24. sorában jelezte az APEH-nak, hogy áfafizetési kötelezettség szempontjából 2006. január 1-jétől az Áfa-tv. 2. számú melléklet 10. pontja szerinti tevékenység folytatása esetén az általános szabályok szerinti adófizetési kötelezettséget választja. Ezzel kapcsolatban kérném szíves állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy önkormányzati vagyon hasznosítása (bérbeadás) esetén az áfa felszámítása szempontjából van-e különbség akkor, ha önkormányzati törzsvagyon (forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes vagyon), illetve ha forgalomképes vagyon hasznosításáról van szó, figyelembe véve az Áfa-tv. 2. számú mellékletében foglaltakat is.

Kérdés: Az adótörvények 2006. évi módosítása és a 25 százalékos adókulcs 20 százalékra történő csökkentése sok kérdést vetett fel, melyeket az átmeneti rendelkezések alapján nem tudtunk megnyugtatóan értelmezni. Amennyiben lehetséges, szeretnénk, ha részletesebb tájékoztatást kaphatnánk ezzel kapcsolatban.

Kérdés: Intézményünk jelentős újság-, illetve folyóirat-előfizető, mind napilapokat, mind egyéb időszakos folyóiratokat is megrendeltünk 2006. évre. Ennek előfizetési díját 2005 decemberében kellett kifizetnünk. A számlában mindent 15 százalékkal szerepeltettek. Úgy hallottam, hogy előfizetésben már esetleg alkalmazható lenne az 5 százalék. Kell-e a számlát korrigáltatnunk, vagy helyes volt a 15 százalék felszámítása?

Kérdés: A 25 százalékról 20 százalékra történő áfakulcsváltozással kapcsolatos teendőkről érdeklődnénk, mert van néhány áthúzódó tételünk, amit még nem számláztunk, és szeretnénk helyesen eljárni.

Kérdés: Cégünknek vannak olyan áthúzódó ügyletei, amelyek során 2005-ben előleget vettünk át, de a tényleges teljesítés csak 2006-ban történik majd meg (volt, amikor bruttó árakat határoztunk meg, de egyes szerződéseinkben nettó + áfa összegben állapodtunk meg). Van-e különbség a végelszámolásban a maradék összeg meghatározásánál, és azt hogyan kellene helyesen számlázni?

Kérdés: Az eladó 2005-ben 100+25 = 125-ről bocsátott ki számlát. 2006-ban 25 (bruttó) árengedményt adott. Mi a követendő eljárás? Hogyan kell sztornírozni a 2005-ben kibocsátott számlákat?