468 talált cikk a bérbeadás kifejezésre

Kérdés: Kórházunk dolgozói részére az intézet területén elhelyezést biztosít nővérszálló, illetve szolgálati lakás formájában. Ezek a szolgáltatások tárgyi adómentesek-e, és mi az SZJ szerinti besorolásuk? Továbbá kérjük tájékoztatásukat a rendelőintézet helyiségeinek (magánrendelőnek, büfé stb.) bérbeadásával kapcsolatban. Milyen adómértékkel kell számláznunk?

Kérdés: Az Áfa-tv. a földterület értékesítése, bérbe-, haszonbérbe adása tevékenységet tárgyi adómentes körbe sorolja az SZJ 70.20.12.6, az SZJ 70.20.12.7 és az SZJ 70.20.12.8 esetekben. Számunkra nem világos, és a KSH sem adott felvilágosítást arról, hogy az Áfa-tv. szerint az SZJ 70.20.12.8 egyéb földterület minősítésbe milyen kategóriába sorolt földterületek, esetleg telkek sorolhatók?

Kérdés: Hogyan változott 2004-től a bérbeadás áfája?

Kérdés: Milyen áfakulcs terheli az iskolai büfé bérbeadását; a közterület-használati díjat; a lakás iroda célú bérbeadását; a garázs bérbeadását; a munkásszállón férőhely-biztosítást; a szolgálati lakás bérbeadását; az építési telek bérbeadását; a tornaterem bérbeadását szórakoztató rendezvény céljára; a lakás lakás célú bérbeadását; az üzlet bérbeadását; az építési telek eladását; a lakóingatlan eladását?

Kérdés: Önkormányzat nem koncesszióban üzemelteti a közművet, hanem az üzemeltetőtől bérleti díjat szed. A közműberuházáshoz kapcsolódó áfát levonhatja-e 2004-től is? (Állami vagy önkormányzati támogatásban nem részesültünk.) Az egyéb ingatlan-bérbeadásra adókötelezettséget választottunk.

Kérdés: Sportegyesület bérbe veszi az általános iskola tornatermét 6-10 éves gyerekek edzésére. A terembérleti díjra 25 százalékos áfát számlázunk.Az iskola milyen SZJ-számot kell hogy alkalmazzon?Lehet-e alkalmazni azt, hogy sporthelyiség sportcélra történő alkalmazása tárgyi adómentes legyen?

Kérdés: Mitől függ a költségvetési szervek adóalanyisága 2004-ben?

Kérdés: Intézményünk a különböző telephelyein lévő helyiségeit és területeit bérleti díj ellenében bérbe adja. A megkötött bérleti szerződések tartalmazzák a bérlő által fizetendő bérleti díj mértékét, valamint a kapcsolódó közüzemi díjak (villany, víz, csatorna stb.) számlázásának módját. Ezen díjak az intézmény nevére kiállított számlákban nem jelennek meg elkülönítetten, csak az intézmény által felszerelt – a közüzemek által nem hitelesített – almérők állásából állapítható meg a fogyasztás, vagy átalányban vannak meghatározva a bérleti szerződésben.A PM által 2003. évben kiadott, a költségvetési szervek részletes előirányzatainak összeállítására szolgáló "Tájékoztató" alapján (07. űrlap, 12. sor) ezen bevételeket a bérleti- és lízingdíjbevételek (91321-es főkönyvi számlán) között számoljuk el. Az ezzel kapcsolatos közüzemi díjak kiadását pedig a különféle szolgáltatási kiadások (5522) megfelelő főkönyvi számláin tartjuk nyilván.Helyes-e az előzőekben leírt eljárásunk, vagy esetlegesen a kiadásokat a továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások között kellene szerepeltetnünk? Véleményünk szerint a továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások kiadásai között csak azok a tételek számolhatók el, amelyek bevételeit a továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások bevételei (914-es főkönyvi számlán) között kell kimutatni.

Kérdés: Településünkön az egyik mezőgazdasági gt. termőföld-bérbeadás jogcímen két összegben fizetett a vele szerződőknek. 2002. évben ki is fizette az első részletet, be is fizette az adóelőleget utána az adószámlánkra. Megegyezett októberben a bérbeadókkal, hogy a második részletet az aszályra való tekintettel elengedik neki. Ez a második részlet október 31-ig lett volna esedékes a szerződés alapján. A következő évben mégis fizetett valamennyi vele szerződőnek. Arra hivatkozva, hogy 2003. január 1-jétől ez a bevétel – jogszabályváltozás miatt – adómentes, nem vont adóelőleget. Helyesen járt-e el?

Kérdés: Milyen szempontok alapján lehet a földterület bérbeadását tárgyi mentesnek minősíteni?