468 talált cikk a bérbeadás kifejezésre

Kérdés: Önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény vagyunk. Az intézmény az alaptevékenységen túl vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az intézmény szakágazati besorolása: 9234 Közösségi-művelődési tevékenység, ehhez kapcsolódóan az alaptevékenység:- művelődési központok, házak tevékenysége,- színházi, zeneművészeti, táncművészeti és egyéb művészeti tevékenység,- egyéb szórakoztatási és kulturális tevékenység,- múzeumi tevékenység,- máshova nem sorolt kulturális tevékenység.Az alaptevékenységhez kapcsolódó egyéb tevékenység:- saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása,- máshova nem sorolt sporttevékenység,- máshova nem sorolt gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás.Szakfeladatunk: 921815 művelődési központok, házak tevékenysége. Az áfakörbe bejelentkeztünk. 2003. július 1-jétől a néptánc- és fazekasszakkör bevétele tárgyi adómentes vagy adóköteles? Az intézményünk helyiségeinek bérbeadása az alapító okiratban szereplő tevékenységekre tárgyi adómentes vagy adóköteles?

Kérdés: Kötelezettségvállalással kapcsolatban nem eléggé világos számunkra, hogy csak az 50 000 forint felettit kell-e nyilvántartani. Az 50 000 forintos összeghatár egyedi termék vagy szolgáltatás árára vonatkozik, vagy pedig az egy helyen vásárolt több termék együttes árára? Esetleg több helyen, de egy előlegből? A helyiség bérbeadása is nyilvántartási kötelezettség alá esik?

Kérdés: Az adótörvények évközi módosítása érintette-e az Áfa-tv.-t, s ha igen, hogyan?

Kérdés: Nem világos, hogyan kell az arányosítás szabályait alkalmazni, ha nemcsak tárgyi mentes és adóköteles, hanem ingyenes tevékenységet is végez egy költségvetési szerv (például: egyetem).

Kérdés: Bérleti szerződésünk szerint a bérleti díjat negyedévente előre kell fizetni. Többletadminisztrációt okoz, ha előlegként kellene bizonylatolni, és a negyedéves bérleti időszak végén kiállítani a végszámlát, nulla adóalappal. Az évközi módosítást követően elfogadható-e, ha a szerződésben a részkifizetés időpontját jelöljük meg áfa szerinti teljesítési időpontnak, és ekkor állítjuk ki a számlát? Más szerződésnél (például: vállalkozási vagy részletvételi, illetve zárt végű lízingszerződés) is kijelölhető-e egy tetszőleges időpont áfafizetési időpontnak?

Kérdés: Bérbeadásra óvadékot szedünk. Jár-e ez áfakötelezettséggel és számlázással? Költségvetési szerv esetében hogy kell az óvadékot nyilvántartani, illetve könyvelni? Az óvadék a bérleti díjak ellenértékének biztosítékául szolgál. Ha előlegként kell nyilvántartani, hová kell bevételként könyvelni?

Kérdés: Az önkormányzat közterületet alakított ki piaci árusok részére (ruhanemű-zöldségfélék árusítására). A beszedett közterületfoglalási díjból kell-e áfát fizetni, és ha igen, akkor 12 vagy 25 százalékos mértékben?

Kérdés: Költségvetési szervként az épületünkben lévő, almérővel nem rendelkező másik adóalanynak közüzemi díjat továbbszámlázunk. Jól gondoljuk-e, hogy 2003-tól nem számlázhatjuk a részkifizetés esedékességét teljesítési időpontként feltüntetve, folyamatosan teljesített szolgáltatásként?

Kérdés: A 2003. évi éves költségvetési törvényben fejezeten belül, de központi kezelésű felújítási előirányzatok között szerepel a "Múzeum épületének felújítása" címén jóváhagyott támogatás. Az eddigi gyakorlat szerint a múzeum évközi előirányzat-módosítás címén kapja meg és használja fel a felújítási keretet. 2003. januártól a múzeumi tevékenységet 12 százalékos áfa terheli. Értelmezésünk szerint be kell fizetnünk az adóköteles tevékenység végzése (ingatlan bérbeadása) címén beszedett bevétel áfáját, és visszaigényelhetjük a működési kiadások előzetesen felszámított áfáját, köztük a felújítási kiadások előzetesen felszámított áfáját is. Jól értelmezi-e a múzeum az Áfa-tv.-t?

Kérdés: Helyesen értelmezem-e az Áfa-tv. módosítását, ha úgy vélem, hogy 2003-tól a bérleti díjat nem lehet a részfizetés esedékességéhez kötődően számlázni. Mi a teendő?Intézményünk karbantartó műhelye külsősöknek átalánydíj fejében szolgáltat. Hogyan kell számláznunk és áfát fizetnünk 2003-ban?