165 talált cikk az élelmezés kifejezésre

Kérdés: Nyomdától boríték, levélpapír, különböző kártyák vagy oklevelek nyomtatását rendeljük meg. A papíralapú anyagot nem mi adjuk. A díjtétel nem oszlik meg anyag- és szolgáltatási díjra, a számlát a szolgáltató nem bontja meg. Mely rovaton kell helyesen elszámolni?

Kérdés: Önkormányzatunk kapcsolt munkakörben alkalmaz élelmezésvezető-szociális segítő munkakörben közalkalmazottat. Munkaidejének 50%-ában élelmezésvezetői teendőket, 50%-ában szociális segítői feladatokat lát el. Az élelmezésvezetéshez rendelkezik 528110100015401 OKJ-számú élelmezési menedzser végzettséggel, a szociális segítői munkakör betöltéséhez a végzettséget 2018. január 31-ig kell megszereznie. A dolgozó alapvégzettsége: képesített könyvelő, vállalati tervező, statisztikus – szakközépiskola, valamint mérlegképes könyvelő vállalkozási szakon. Hogyan kell őt besorolni?

Kérdés: Egészségügyi intézményekben az elmúlt időszakban megszigorították a számlák felszereltségét (megrendelés, teljesítésigazolás stb.). Van egypár olyan tevékenység, melynek a teljesítésigazolásával kapcsolatosan kérdések merültek fel:
1. Jelenleg az a szemlélet, hogy a teljesítésigazolásokat mind a két félnek alá kell írnia. Egy nagy egészségügyi intézményben számtalan olyan tevékenység van, melyeknél nem munkalap, nem szállítólevél a teljesítésigazoló ügyirat, hanem a kórház/rendelőintézet maga készít teljesítésigazolást. Kérdésünk az, hogy a teljesítésigazolásokat mindig mind a két félnek alá kell írni, vagy elég csak a megrendelőnek? Pl. átalánydíjas karbantartás esetében a szolgáltató cég a számla mellékleteként küld egy tájékoztatót a havi rendelkezésre állásról, a teljesítésigazolást akkor is mind a két félnek alá kell-e írni?
2. Kell-e a vagyon, illetve a felelősségbiztosítási számlák mellé teljesítésigazolás, ha igen, akkor mit kell tartalmaznia?
3. Közüzemi, közműdíjak esetében a szolgáltatók előlegszámlákat nyújtanak be, mely az általuk meghatározott átalánydíj összegét tartalmazza. Kell-e a számla mellé is teljesítésigazolás, vagy elég csak a havi elszámolói számla mellé tenni?

Kérdés: Költségvetési intézmény dolgozójával kötött tanulmányi szerződésben vállalta az iskolába járás útiköltség egy részének megtérítését, maximum havi 20 E Ft értékhatárig, a számlák leadásával. Milyen rovatra kell elszámolni az iskolába járás címén kifizetett útiköltség-térítést? A csatolt számlákat egyenként, számlaként kell-e rögzíteni a pénzügy modulban, és áfarovatra is kell-e kontírozni a számlák áfatartamát, vagy elég egyéb tételként, áfamentesen rögzíteni a 20 E Ft-ot?

Kérdés: Helyes-e az általunk alkalmazott számítási mód az adóalap és az áfa tekintetében? Fizetendő áfa: gyermekétkezési térítési díj bevétele + adagszám alapján meghatározott rezsidíj (a vásárolt szolgáltatás és az étkezési térítési díj bevétele közötti különbség) adott bevallási időszakra vonatkozóan, melyet a fenntartó támogatás formájában biztosít). Levonható áfa: a vásárolt szolgáltatás áfájából levonjuk az ingyenes és a részben kedvezményes étkezők adagszám alapján meghatározott térítésidíj-áfáját, mert ennek az áfája nem vonható le, mert fizetendő adóalapot sem képez.

Kérdés: Önkormányzatunknál 1 fő szociális segítő munkakörben, 6 órás közalkalmazotti jogviszonyban, a szociális étkeztetéssel kapcsolatos feladatokat látja el. A szociális étkeztetést az önkormányzat nem költségvetési szerv útján, hanem önkormányzati feladatellátásban (szakfeladat) látja el. Az óvoda önállóan működő költségvetési szerv, a konyha működtetése is az óvodai feladatellátásban történik. Az óvodai élelmezésvezető nyugdíjba vonulása miatt a szociális segítő munkakörben alkalmazott önkormányzati feladatellátásban szereplő szociális segítő látná el közalkalmazotti jogviszonyban az óvodai élelmezésvezetői feladatokat is. A munkáltatói jogokat a szociális segítő esetében a képviselő-testület, az élelmezésvezető esetében pedig az óvodavezető gyakorolja. A fenti esetben hogyan járhat el a jogszabályoknak megfelelően az önkormányzat? Hogyan lehet egy embernek két munkahelye? Ki lesz a munkáltató? A költségvetési létszámkeretben hol kell szerepeltetni, az önkormányzatnál, az intézménynél vagy mindkettőnél? A Kjt. mely végrehajtási rendeletei vonatkoznak rá? Probléma még az is, hogy az illető élelmezésvezetői végzettséggel nem rendelkezik.

Kérdés: A Gyvt. 151. §-ának (3) bekezdése szerint, ha a Gyvt. 151. §-ának (2b) bekezdése szerinti gyermekétkeztetést a települési önkormányzat biztosítja, akkor az intézményi térítési díjat az önkormányzat állapítja meg. A Gyvt. 151. §-ának (3) bekezdése szerint: A gyermekétkeztetés térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. A közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 2. §-ának (15) bekezdése szerint: Nyersanyag: az étel összetevője, olyan élelmiszer, amelynek az étel jellegéhez nem illő részeit konyhatechnológiai előkészítő műveletek alkalmazásával eltávolították, és fogyasztásra vagy ételkészítésre előkészítették. Nyersanyagköltség: az étel előállításához felhasznált nyersanyag nyilvántartási áron. A nyersanyagköltség tartalmazza a térítés nélkül átvett és az étel elő­állításához felhasznált mezőgazdasági termékek értékét is, mely véleményünk szerint nem lehet a térítési díj alapja. Kérdésünk, hogy helyesen jár-e el az önkormányzat akkor, ha a nyersanyagnormát úgy állapítja meg, hogy a térítés nélkül átvett, és az étel előállításához felhasznált mezőgazdasági termékek értékét nem veszi figyelembe, csak azon nyersanyagok értékét, melyekért fizetett? Ebben az esetben kinek kell engedélyezni, hogy a ténylegesen felhasznált nyersanyagok értékével – a térítés nélkül átvett, az étel előállításához felhasznált mezőgazdasági termékek értékével – a norma szerint felhasználható nyersanyag értéke túlléphető?

Kérdés: Milyen előírások vonatkoznak az élelmezésvezetőkre szeptembertől? Mely jogszabályban találhatók meg az erre vonatkozó rendelkezések?

Kérdés: A költségvetési számvitelben melyik rovaton kell elszámolni a kórházak orvosianyag-beszerzéseit? A 4/2013. Korm. rendelet 15. melléklete szerint a K311 és a K312 rovatokon az alábbi kiadásokat kell elszámolni:
"K311. Szakmai anyagok beszerzése
Ezen a rovaton kell elszámolni
a) a gyógyszerek, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények, tápszerek, vér- és vérkészítmények, a gyógyászati diagnosztikai segédanyagok beszerzése után fizetett vételárat;
b) a gyógyszeralapanyagként használt vegyszerek, valamint a szakmai – termelési, oktatási, kutatási – felhasználású vegyszerek beszerzése után fizetett vételárat;
c) a tevékenységét segítő és a napi, rendszeres tájékoztatást szolgáló, papíralapú eszközök – így különösen könyvek, közlönyök, jogi információk, napilapok, folyóiratok – beszerzése, előfizetése után fizetett vételárat;
d) a 12. § (7) bekezdése szerinti egyéb készletek vételárát, és
e) az olyan informatikai eszközök, elektronikus könyvek, egyéb információhordozók beszerzése után fizetett vételárat, amelyek a tevékenységet legfeljebb egy évig szolgálják.
K312. Üzemeltetési anyagok beszerzése
Ezen a rovaton kell elszámolni
a) az élelmiszerek, élelmezési nyersanyagok beszerzése után fizetett vételárat;
b) az irodai papír és a nyomtatványok beszerzése után fizetett vételárat, továbbá minden, irodai célt szolgáló anyag – így különösen irattartó, tűzőgép, irodai kapcsok, naptár, ceruza, toll, radír, ragasztó, lyukasztó – beszerzése után fizetett vételárat;
c) a nyomtatási, sokszorosítási feladatokkal összefüggő anyagok – így különösen festék, festékpatron – beszerzése után fizetett vételárat;
d) a tüzelőanyagok, folyékony és gáznemű energiahordozók, járművekhez hajtó- és kenőanyagok beszerzése után fizetett vételárat;
e) a fogvatartottak, ellátottak ruházata, valamint a ruházati költségtérítésnél nem szerepeltethető munka- és védőruha beszerzése után fizetett vételárat, és
f) mindazon anyagok beszerzése után fizetett vétel­árat, amelyek nem számolhatók el szakmai anyag beszerzéseként."
Az intézetünk által beszerzett orvosi anyagok (injekciós tűtől kezdve a nagy értékű szívsebészeti anyagokig) vételárát melyik rovaton kell elszámolni?
Értelmezésünk szerint, a kormányrendeletben a K311 a)-e) és a K312 a)-e) pontok alatt felsoroltak egyikébe sem férnek bele ezek az anyagok, tehát csak a K312 f) pontjába lehet besorolni azokat. Helyes az értelmezésünk?

Kérdés: Intézményünknél a szolgálatot teljesítő rendőri állomány védőitalt kap az aznap szolgálatot teljesítő állományi létszám alapján (nyáron palackos ásványvizet, illetve télen teát a jogszabályoknak megfelelően). A védőital megvásárlása kapitányságonként egyben történik, és a szolgálatot teljesítő rendőröknek osztják ki. Adózás szempontjából milyen ERA-kódon, illetve főkönyvi számlaszámon kell elszámolni ezt a kiadást?