53 talált cikk az eljárási szabályok kifejezésre

Kérdés: Az adóhatóság 2003-2004. évet átfogó ellenőrzéssel lezárta. A határozat jelentős megállapítást nem tett, 2006. október 14-én jogerőre emelkedett. Ezt követően folyószámla-egyeztetés alapján feltártuk, hogy személyi jövedelemadóban a 2002-es évről visszaigényelhető összeget 2003-ban kötelezettségként bevallottuk, és be is fizettük. Hogyan tudjuk ezt követően helyrehozni a tévedést, az ellenőrzés miatt ugyanis önellenőrzésre már nincs lehetőség?

Kérdés: Társaságunk levelezési címe megváltozott. A változást a cégbíróságnak vagy az adóhatóságnak kell-e bejelenteni? Semmilyen nyomtatványon nem találtunk erre vonatkozó utalást.

Kérdés: Az adóhatóság az áfabevallás benyújtása után ellenőrzést indított. A megbízólevélen "egyes adókötelezettségek vizsgálata" jogcím szerepelt. Közel két hónap elteltével lezárták a vizsgálatot, és a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést kezdtek, ugyanarra a bevallásra vonatkozóan. Jogszerű ez az eljárás? Nem vonatkozik erre az ismételt ellenőrzés tilalma?

Kérdés: Az adóhatóság elsőfokú határozata szja- és áfaadóhiányt, adóbírságot és késedelmi pótlékot állapított meg. Az szja-megállapítást elfogadjuk, bár nem tudjuk jelenleg befizetni, az áfahiányt azonban – a bírsággal és a pótlékkal együtt – megfellebbeztük. Lehet-e ilyenkor fizetési halasztást kérni a személyi jövedelemadóra?

Kérdés: Megfellebbeztük az adóhatóság első fokú határozatát, melyet a másodfokú adóhatóság többszöri kérésünk ellenére több mint 3 hónap alatt bírált el. Arra hivatkoztak, hogy a regionális átalakítás miatt nem tudták, kinek kell kiadni a határozatot. Ha az adózó elmulasztja a fellebbezési határidőt, akkor már nem élhet ezzel a jogával. Érvényes-e a másodfokú határozat akkor, ha a hatóság túllépi a határozathozatalra rendelkezésére álló határidőt?

Kérdés: Adóellenőrzés megkezdése előtt vállalkozásunk önellenőrzést végzett, de a revizorok megérkezésekor még nem fejeztük be. Befejezhető-e az önellenőrzés (bevallás, befizetés), vagy a feltárt adókülönbözetet az adóhatóság fogja jegyzőkönyvezni?

Kérdés: Több képviseletünkön az ingatlan üzemeltetését gazdasági társaság végzi, így a közüzemi díjakat, illetve a közös területek bizonyos költségeit a hivatal által használt hasznos alapterület arányában számlázzák tovább hivatalunknak. A szerződésben megfogalmazott "közös tulajdonban lévő részeket érintő egyéb javítási, karbantartási, felújítási jellegű költségek"-en belül szereplő karbantartási költségek alatt a gazdasági társaság a karbantartó bérét érti. Ezért a cég kiszámlázza "karbantartási költség" címén a hivatalnak a tb-járulékkal, munkaadói járulékkal, étkezési utalvány értékével és az eho-val megnövelt bruttó bér arányos részét úgy, hogy az szerepel nettó értékként a számlán, és erre még rászámolják a 20 százalék áfát. Helyes-e, hogy a kiszámított bérköltségre áfát számítanak fel? Milyen jogszabályi alapja van a számlázásnak? Ilyen esetben mi szerepeljen számlamellékletként, lehet-e bérösszesítőt mellékelni? 1.

Kérdés: Jogviszony megszűnése a munkáltató jogutód nélküli megszűnésekor. Milyen juttatások járnak ezen jogcímű felmentéskor?

Kérdés: Intézményünk központi költségvetési szerv központja. Egy kormányhatározat értelmében – fejezeten belül – a központba kell egy megyei igazgatóságot integrálni. A megyei igazgatóság önálló költségvetést és beszámolót készített eddig. Milyen könyvelési tételeket kell az integráló szervezetnél (központnál) könyvelni, ha a feladatot és a létszámot is integráljuk? Mit és hogyan kell egyeztetni a MÁK-kal? Milyen adattartalommal és hány beszámolót kell készíteni? Kérem, javasoljanak szakkönyvet, cikket, bármit, amiben részletes leírását találom az összeolvadás számviteli elszámolásának!

Kérdés: A költségvetési szerv megrendelésre adatszolgáltatást végzett. A vevő nem fizetett, a fizetési felszólításra sem válaszolt. Az év végén a könyvviteli mérlegben szerepelhet-e a tartozás, mint követelés?