Bérleti díj ellenértékének biztosítékául kapott óvadék áfakötelezettsége és nyilvántartása

Kérdés: Bérbeadásra óvadékot szedünk. Jár-e ez áfakötelezettséggel és számlázással? Költségvetési szerv esetében hogy kell az óvadékot nyilvántartani, illetve könyvelni? Az óvadék a bérleti díjak ellenértékének biztosítékául szolgál. Ha előlegként kell nyilvántartani, hová kell bevételként könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...minden olyan esetben adóztathatóak, amikor az ellenértékbe beszámítható pénzösszeget fizetnek.Az ilyen pénzösszegeket az Áfa-tv. előlegnek nevezi. Nem minősül azonban az Áfa-tv. fogalomhasználata szerinti előlegnek az óvadék, így annak átvétele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Téves számlára teljesített befizetés rendezése

Kérdés: Társaságunk az önkormányzat javára fizetendő iparűzési adó 2002. december 20-ig teljesítendő előlegkiegészítését tévedésből az állami adóhatóság általános forgalmi adó számlájára fizette be, banki átutalással. Miképpen juthatunk hozzá a tévesen teljesített befizetés összegéhez?
Részlet a válaszából: […] Az Art. szabályozza a megfizetés módját, valamint a befizetések elszámolását, az esetleges túlfizetések kezelését.Az adó megfizetésének módjával kapcsolatos szabályok szerint az adóhatóság által nyilvántartott adókat adónként a megfelelő számlára kell az adózónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 1.

Bérleti díj számlázása 2003. január 1-jétől

Kérdés: Helyesen értelmezem-e az Áfa-tv. módosítását, ha úgy vélem, hogy 2003-tól a bérleti díjat nem lehet a részfizetés esedékességéhez kötődően számlázni. Mi a teendő?Intézményünk karbantartó műhelye külsősöknek átalánydíj fejében szolgáltat. Hogyan kell számláznunk és áfát fizetnünk 2003-ban?
Részlet a válaszából: […] ...(11) bekezdése szerint az adott negyedév utolsó napja lesz. Ezen szolgáltatások esetén az új teljesítési időpont függvényében előlegként kezelendőek a teljesítési időpont előtt fizetett összegek (pl. ha a felek a bérleti díjat időszakonként előre fizetik)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 18.

Végkielégítés megosztása

Kérdés: Egyik közalkalmazottunk munkaviszonya közös megegyezéssel szűnik meg. A munkaviszonya megszűnésére tekintettel végkielégítést kap. A végkielégítésként kifizetett összeget a magánszemélynek ebben az esetben is meg kell-e osztania? A kifizetéskor az adóelőleget az általános szabályok szerint kell megállapítani, vagy erre is a 20 százalékos adómértéket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott mértékű, valamint az állami végkielégítésből a kifizetéskor az Szja-tv. 48. §-a alapján 20 százalék adóelőleget kell levonni. Az adóbevallásnál (munkáltatói elszámolásnál) a levont adóelőleget is a már ismertetett módon kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 18.

Diákhitel törlesztése

Kérdés: Egyetemünk hallgatóinak körében problémát okoz, hogy az Art. 2003. január 1-jétől hatályos rendelkezése nem tartalmaz szabályozást a diákhitel törlesztésére. Annak érdekében, hogy megfelelően tájékoztatni tudjuk a hozzánk forduló hallgatókat, kérjük, ismertessék, hogyan kell a jövőben törleszteniük?
Részlet a válaszából: […] ...megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti a) összevont adóalapba tartozó bevételnek azon része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni,b) külön adózó jövedelmek közül az adóbevallásban bevallott, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 18.

Az adójóváírásra jogosító hónapok igazolása

Kérdés: Az Szja-tv. 2002-ben történt évközi módosítása kapcsán meg kell bontani az adójóváírásra jogosító hónapok számát is (M30-as igazolás 104. és 105. sora). Szeretném tudni, hogy amikor a dolgozó nem kérte az adójóváírás figyelembevételét, akkor is fel kell-e tüntetni a tájékoztató adatok között a jogosultsági hónapok számát?
Részlet a válaszából: […] ...is minden esetben szükséges volt az adójóváírásra jogosító hónapok számának közlése. Ha a magánszemély nem kérte év közben az adóelőleg levonása során figyelembe venni az adójóváírást, de szerzett bérjövedelmet, úgy a munkáltatói igazoláson (M30), melyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Élettárs családi kedvezménye

Kérdés: Olvastuk, hogy 2003-tól az élettárs is jogosult a családi kedvezményre. Az egyik alkalmazottunk élettársi kapcsolatban él. Van az élettársával két közös gyermeke és egy további kiskorú gyermeke a korábbi kapcsolatából. Kérdés, hogy az anyuka alacsony keresete miatt az élettárs apuka hogyan érvényesítheti a három gyermek utáni családi kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] ...után jogosult a kedvezményre, ez 10 000 forint/hó eltartottanként. Mivel mindegyik gyermek kedvezményezett eltartottnak tekintendő, az adóelőleg levonása során havonta 30 000 forintot lehet figyelembe venni nála.Abban az esetben, ha az apuka akarja év közben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Behajthatatlannak minősülő követelések értékvesztése

Kérdés: Az államháztartás szervezetei a nem termékértékesítésből és szolgáltatásból eredő követeléseikről csak törvényben meghatározott módon mondhatnak le. Ilyenek nálunk a kiszabott bírságok, pótdíjak stb. Ezekre a behajthatatlannak minősülő követelésekre alkalmazható-e az értékvesztés? Ha igen, milyen módon és mennyi idő alatt számolhatjuk el?
Részlet a válaszából: […] ...nem rendezett követeléseknél (ideértve a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket, továbbá a bevételek időbeli elhatárolása között lévő követelésjellegű tételeket is)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

A szállítóknak kifizetett előleg elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a szállítóknak kifizetett – nem felhalmozási célú – előleget?
Részlet a válaszából: […] ...nem felhalmozási célú, a szállítóknak kifizetett előleg összegét költségvetési kiegyenlítő kiadásként kell elszámolni (könyvelési tétel: T 3942 – K 341 vagy 3521). A szállító által benyújtott számla alapján, annak kifizetése után a kiegyenlítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Készpénz-átutalási megbízással teljesített szolgáltatások áfabizonylatolása

Kérdés: A hatályos díjrendeletek szerint a Közlekedési Felügyelet (központi költségvetési szerv) által nyújtott hatósági szolgáltatások – amelyek tárgyi adómentesek és áfakötelesek lehetnek – díját az ügyfeleknek előre kell megfizetni. Ezt készpénz-átutalási megbízáson is teljesíthetik. A feladóvevény eredeti példányát az ügyfélnek a szolgáltatás igénybevételekor le kell adnia. A felügyelet a készpénz-átutalási megbízásokat szigorú számadású nyomtatványként kezeli, azon az Áfa-tv. 13. § (1) bekezdés 20. pontja szerinti adatok szerepelnek. Az átutalási megbízások nincsenek nevesítve, az ügyfelek kitöltetlenül és átvételi elismervény nélkül kapják meg azokat. Van-e a felügyeletnek nyugtaadási kötelezettsége? Ha nincs, akkor milyen analitikus nyilvántartást kell vezetni a készpénz-átutalási megbízáson teljesített befizetésekről? Ha van nyugtaadási kötelezettségünk, akkor annak utólag hogyan kell/lehet törvényesen és célszerűen eleget tenni?
Részlet a válaszából: […] ...Bár a fizetés előre történik, de akkor még nem nevesíthető, hogy mely konkrét teljesítéshez kapcsolódik, ezért e fizetés nem előleg. Nem is ismert a pénz jóváírásának az időpontja, így számlát helyettesítő okmányt nem is lehetne kiállítani. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.
1
53
54
55