2339 talált állásfoglalás az elszámolás kifejezésre

Kérdés: A felhasználási szerződés alapján, személyes munkát végző személynek kifizetésre került külső személyi kiadások között megbízási díj. A felhasználási szerződés alapján a létrejött szoftverprogram tulajdonjoga a megbízót, jelen esetben az intézményt illeti meg. Milyen könyvelési tételek szükségesek a vagyoni jog nyilvántartásba vételével kapcsolatban? Mi a bekerülési érték?

Kérdés: Európai uniós támogatást (MVH-pályázat) kellett visszafizetnünk. Hogyan kell könyvelni, melyik rovatra? Az idegen pénzeszközöket kell-e könyvelni és hova? Hol találunk a költségvetés tervezéséhez alkalmas (Excel) táblázatot, illetve rendeletmintát?

Kérdés: Helyi önkormányzat esetében, amennyiben az önkormányzati bizottságoknak van olyan tagja, aki nem önkormányzati képviselő, az ő tiszteletdíja milyen jövedelemnek minősül? Önálló tevékenységből származó jövedelem, vagy más, nem önálló tevékenységből származó jövedelem? Az ilyen jellegű jövedelem esetén van lehetőség 10%-os költség érvényesítésére?

Kérdés: Ha egy költségvetési szerv térítés nélkül vesz át eszközöket egy gazdasági társaságtól, keletkezik-e adófizetési kötelezettsége? Az átadás tényét milyen dokumentumokkal kell alátámasztani (szerződés, számla)? Ha az átadó élt az adólevonási jogával, akkor a számlán vagy a szerződésben milyen adatoknak kell szerepelnie, értve ez alatt az alap és az áfa fogalmát? Az alap térítés nélküli, az áfa térítéses? Milyen könyvelési tételek kapcsolódnak a gazdasági eseményhez?

Kérdés: Intézményünk fenntartója egy nemzetiségi önkormányzat, mely támogatási szerződés útján kapja meg az éves működéséhez szükséges pénzforrást a városi önkormányzattól. Az Áht. X. fejezete 86. §-ának (5) bekezdése szerint a pénzmaradványról a fenntartó (esetünkben: nemzetiségi önkormányzat) dönt. Abban az esetben, ha a fenntartó elszámolt a támogatási szerződésben kapott összeggel, köteles-e a maradványt visszafizetni a városi önkormányzatnak?

Kérdés: Mezőőri járulékot hova kell könyvelni?

Kérdés: Költségvetési intézmény TÁMOP támogatási szerződést kötött 2013-ban, a támogatás utófinanszírozásos volt, 2015-ben elszámoláskor folyósították. A bér, járulék és egyéb dologi kiadások viszont nagyobbrészt 2014-ben, illetve 2013-ban merültek fel, a kiadások nem kerültek 2013-ban átfutó kiadásként elszámolásra, 2014-ben is dologi, illetve személyi jellegű kiadásként került elszámolásra. A támogatást 2015-ben számolták el működési bevételként. Helyes-e a fenti elszámolás? 2013-ban szerintem átfutó kiadásként kellett volna elszámolni a kiadásokat, 2014-évben adott előlegként. Az összemérés elve jelenleg nem érvényesül, hiszen a támogatással érintett költségek nem abban az évben kerültek elszámolásra, mint a támogatási bevétel.

Kérdés: Az önkormányzat a Start munkaprogram keretében előállított termékek esetében dönthet-e úgy, hogy év közben nem könyveli 2-es számlaosztályba a készletre vételt, hanem csak az 5-ösre könyvel, mivel a megtermelt dolgokat rögtön értékesíti, és így az év végi leltározás során esetlegesen megmaradt termékeket veszi csak készletre? Vagy minden esetben készletre kell venni, és rögtön az értékesítését is könyvelni? További kérdésem az lenne, hogy az előállított termény (pl. sárgarépa) önköltségét mikor, milyen időközönként kell megállapítani? Évente egyszer, utókalkuláció alapján? Ebben az esetben év közben a folyamatos értékesítés milyen áron lehetséges? Vagy az önköltséget havonta kellene megállapítani?

Kérdés: A költségvetési szerveknél a kötelezően alkalmazandó könyvelési lépéseket a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet tartalmazza, mely a december havi bérek és járulékok esetében passzív időbeli elhatárolásról rendelkezik. Amennyiben a december havi bér decemberben kifizetésre kerül, akkor a kifizetést a 3661-es főkönyvi számlára kell könyvelni a pénz­eszközökkel szemben, azért, hogy teljesítésként csak a következő évben jelenjen meg, mivel költségvetési számvitelben továbbra is decembertől novemberig kell a béreket kötelezettségvállalásként elszámolni. Bonyolítja a helyzetet, ha a bérek utalása nem az intézmény, hanem a fenntartó számlájáról történik, mert ebben az esetben működési támogatásként kell elszámolni a kiutalt bért a követelésekkel szemben, és ezt kell összevezetni a bérkötelezettséggel szemben (mivel a támogatást nem utalják az intézmény számlájára). 2014-ben az intézmény a december havi bér esetében a bérköltséget és járulékot nem határolta el passzívan, hanem kötelezettségként számolta el, és mivel a bérek decemberben kiutalásra kerültek, ezért elszámolta a kiutalt bért mint működési támogatást, a követelést és a kötelezettséget összevezette, és a működési támogatást határolta el passzívan. Helyes-e a fenti elszámolás 2014. december hónap vonatkozásában? Véleményem szerint nem, mivel a költségvetési számvitelben kötelezettségvállalás teljesítésként került elszámolásra 2014-ben a 2014. december havi bér, holott azt csak 2015. évre lett volna szabad. A működési támogatást, ami a december havi bérek kiutalását jelentette, szerintem 2015-ben kellett volna elszámolni (és nem elhatárolni 2014-ben), mert így lenne biztosítva, hogy a december havi bér teljesítése 2015. évi kötelezettségvállalás teljesítéseként kerüljön elszámolásra. A bérköltséget és a járulékot 2014. de­cemberben nem kötelezettségként, hanem a fenti NGM rendelet előírásának megfelelően passzív időbeli elhatárolásként kellett volna elszámolni.

Kérdés: Egészségügyi szolgáltató felhalmozási célú KEOP támogatást kapott 100%-ban, az áfával növelt összegben. Az aktiválás nettó összegben történik az Áht. szerint, a kapott felhalmozási célú támogatás elhatárolásra kerül. Visszavezetés az értékcsökkenésnek megfelelő összegben, de ez alacsonyabb lesz, mint az eredetileg elhatárolt összeg, tehát az elhatároláson az elhasználódási idő eltelte után még maradna összeg. Mi a helyes megoldás? Többet kell visszavezetni, mint az adott év elszámolt értékcsökkenési leírása?