402 talált cikk a finanszírozás kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk a szilárd hulladék elszállítására közszolgáltatási szerződést kötött. A lakossági szemétszállítás díját tekintve a vállalkozó által kalkulált díj és az önkormányzat által a helyi rendszerben jóváhagyott díj eltér. A mintegy 10%-ot jelentő különbözetet az önkormányzat fizeti meg a lakosság helyett díjkompenzáció címén, mely minden háztartásra vonatkozik, szociális helyzettől függetlenül. Minek minősül a lakosság által meg nem fizetett összeg az önkormányzatnál, esetleg kell-e utána adót, járulékot fizetni?

Kérdés: 1. Központi költségvetési intézményként működő kutatóközpont vagyunk. Kiegészítő jellegű tevékenység keretében ellenérték fejében rendszeresen értékesítünk saját előállítású diagnosztikumokat (anyagokat), valamint kutatással kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtunk. Az eladási árakat saját hatáskörben az önköltségszámítási szabályzatban rögzítetteknek megfelelően állapítjuk meg. Az önköltség képzésénél – közvetlen anyagféleségeken kívül – értelemszerűen számolunk a felmerült bérek és járulékaik összegével is. Ez utóbbiak forrása azonban a fenntartótól (FVM) érkező állami támogatás, amely alapvetően a kutatási csoport állami feladatainak ellátására szolgál. A kiegészítő tevékenységet a szabad kapacitás kitöltéseként végzik az adott kutatási csoportok, és a munkaidő megközelítéséből valójában nem elkülöníthető, hogy a munkaidő mely részében végzik az ún. állami alapfeladatot, és melyben az ún. értékesített diagnosztikumokat. A termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ráfordításait – az illetményeken kívül – és bevételeit a számvitelben elkülönítetten kezeljük, s a kiszámlázott bevételek utáni áfát befizetjük. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy az említett bevételekből vásárolt anyagféleségek után felszámított áfát teljes mértékben levonhatjuk-e, vagy az arányosításba kell bevonni, és csak az arányszám alapján lehet azt visszaigényelni? 2. Tevékenységéből adódóan ugyancsak rendszeresen végez az intézet kutatási szolgáltatást ún. alvállalkozói, együttműködői szerződés alapján. A szolgáltatásról számlát állít ki, és a bevétel áfatartalmát értelemszerűen megfizeti. Kérdésünk ugyanaz, mint az előbbiekben részletezett, vagyis visszaigényelhető-e maradéktalanul az e bevételből vásárolt anyagféleségek áfája az adott feladat tételes analitikus nyilvántartását feltételezve? 3. Külföldi partnerekkel megkötött szerződések alapján licencet – hasznosítási díjbevételt – kap az intézmény. Ennek előzménye az intézet által kifejlesztett és a külföldi által használt szellemi termék, tudományos technikai szakértelem, az ún. "know-how", amelynek felhasználásával a külföldi fél saját országában árbevételhez jut, és annak megállapodás szerinti mértékét átadja az intézetnek. Helyesen járunk-e el, ha a teljesítés helyét külföldinek tekintjük, és ebből adódóan a külföldi fél fizeti meg az adót? Továbbá az érkezett bevételekből történő vásárlások áfáját teljes mértékben visszaigényelhetjük, vagy arányosítani kell?

Kérdés: Intézményünk havi áfabevallásra kötelezett. A számításhoz adott képletben Bi = az i hónap árbevétele. A havi nettó árbevételbe az intézményfinanszírozás is beleszámít? Intézményünk 2004. április hónapban nem kapott dotációt. Helyesen járunk-e el, ha 2004. április hónapra nem alkalmazzuk a számítást, és a 2004. április havi bevételeket a május havival göngyölítjük?

Kérdés: Polgármesteri hivatal adóköteles tevékenysége a gyermekétkeztetés, melyet vásárolt élelmezés útján lát el. Helyesen járunk-e el az arányosításnál, ha a számlálóban az étkeztetésre jutó nettó bevételt, a nevezőben pedig az étkeztetés nettó bevétele + kizárólag az étkeztetésre kapott állami támogatás összege szerepel (nem a teljes állami támogatás, mert az étkezésre juttatott normatíva elkülöníthető)?

Kérdés: Művelődési ház tárgyi adómentes és adóköteles tevékenységet is folytat. Részben önkormányzati támogatásból, részben saját bevételből gazdálkodik. Ha tételesen ki tudja mutatni, hogy egyes programjai bevételei fedezik azok kiadásait, az ezekre eső adót arányosítás nélkül teljes összegben levonhatja-e?

Kérdés: Kérem szíveskedjenek összefoglalni, hogy mely támogatásokat kell arányosítani és melyeket nem!

Kérdés: Intézményünk áfaköteles tevékenységei (szakfeladatai) egyértelműen elkülöníthető kiadások és saját bevételek alapján különböző mértékben részesednek az önkormányzati támogatásból. Helyesen járunk-e el akkor, ha a támogatás valós felhasználása szerint az egyes tevékenységekre külön-külön határozzuk meg az áfa-visszaigénylési arányszámot, és az intézmény áfabevallását a tevékenységenként számított részeredmények összesítésével készítjük el?

Kérdés: Hogyan kell az arányosításnál figyelembe venni a következő tevékenységekhez (feladatokhoz) kapcsolódó beszerzések áfáját? 1. Intézményfinanszírozás és saját adóköteles tevékenység finanszírozása 2. Ellenértéknek minősülő támogatás és intézményfinanszírozás fedezése 3. Ellenértéknek minősülő támogatás és feladat-finanszírozás fedezése 4. Kizárólag ellenértéknek minősülő támogatás fedezése 5. Adóalapot nem képező támogatás finanszírozása 6. Csak saját adóköteles bevétel fordítódik rá

Kérdés: Hogyan kell alkalmazni a Számlakerettükör 3613-3616. Nemzetközi támogatási programok lebonyolítási számláit, valamint a 66. számlacsoport számláit?

Kérdés: Van-e annak jelentősége az arányosításnál, hogy a támogatást külön folyósítják vagy egy összegben, és a támogatott intézmény maga osztja le feladat szerint?