Önkormányzati bírságbevételek

Kérdés: A közterület-felügyelők által kiszabott bírságok kit illetnek meg, a polgármesteri hivatalt, vagy minden esetben az önkormányzatot?
Részlet a válaszából: […] A Mötv. 142/C. §-ának (1) bekezdése szerint a helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletében meghatározott kötelezettségek elmulasztása esetére közigazgatási szankciót állapíthat meg. A (3) bekezdés szerint a kiszabott bírság összege a helyi önkormányzat saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Bérköltség területarányos költségmegosztása más fenntartó felé

Kérdés:

Költségvetési szervünk az önkormányzat tulajdonában álló ingatlan egy meghatározott részét használja (pontosabban fenntartásunkban lévő intézményünk oktatási tevékenységet végez), és azon a területen a működésből adódóan üzemeltetési, fenntartási feladatokat is ellát. Az ingatlan másik részét egy másik intézmény (külön fenntartó) használja. A közös használat miatt a teljes épületre vonatkozó egyes üzemeltetési feladatok összehangoltan, részarányos költségmegosztás alapján történnek költségmegosztási megállapodás alapján. Költségvetési szervünk alkalmazásában áll egy karbantartó munkavállaló, aki mindkét használati területhez kapcsolódó üzemeltetési feladatokat lát el (pl. javítás, hibaelhárítás stb.). A karbantartó bérköltsége részben azon a területen végzett tevékenységhez kapcsolódik, amelyet nem mi használunk. A költségmegosztási megállapodás alapján a bérköltség 20%-át a másik fenntartóra, havonta, részletes elszámolás alapján áthárítjuk. A fenti esetben – ahol a karbantartó munkavállaló költségvetési szervünk alkalmazottja, a költségmegosztás alapja a használati terület aránya, és az áthárítás nem tartalmaz nyereséget – alkalmazható-e az Áfa-tv. 71. §-a (1) bekezdésének c) pontja, és mentesül-e az áthárított költség az adó alól? Vagy a leírt helyzet alapján az áthárított költség szolgáltatásnyújtásnak minősül-e, amely után az általános szabályok szerinti áfafizetési kötelezettség keletkezik? A karbantartó jogilag költségvetési szervünk alkalmazottja, a másik fenntartó nem munkáltatója, és nem megrendelője a szolgáltatásnak. A bérköltség részarányos megtérítése költségátvállalásnak [71. § 1. bek. c) pont] vagy szolgáltatásnyújtásnak minősül? Az áthárított költség áfa szempontjából szolgáltatásnak minősül?

Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 65. §-a úgy rendelkezik, hogy termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapja – főszabályként – beletartozik a pénzben kifejezett ellenérték, amelyet a jogosult kap vagy kapnia kell akár a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Önkormányzati ingatlanok bérbeadása III.

Kérdés: Önkormányzat tulajdonában van egy régi iskolai épület, melyben iskola már nem működik. Más településen lévő iskolák és alapítványok tábort szerveznének ebben az épületben, így azt bérbe vennék pár napra, legfeljebb egy hétre. Megítélésünk szerint ez szintén adómentes ingatlan-bérbeadás lenne. Helyes a következtetésünk? Ez esetben a tábor felnőtt kísérőinek meg kell fizetniük az idegenforgalmi adót?
Részlet a válaszából: […] Az iskolaépület bérbeadása ingatlan-bérbeadásnak minősül.A Helyi adó-tv. 31. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint mentes az idegenforgalmi adó alól a közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján, hatóság vagy bíróság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

Helyi iparűzési adó

Kérdés: A helyi adónak nem alanya a magyar állam és annak költségvetési szerve. Tehát értelmezésünk szerint az állami tulajdont kezelő erdészet sem. Amennyiben az erdészetnek a Helyi adó-tv. értelmezése szerinti telephelye (pl. erdő, vasút) van településünkön, abban az esetben, ha az erdészet megbízásából dolgozók helyben szállnak meg, meg kell-e fizetniük az idegenforgalmi adót, vagy mentesülhetnek alóla annak ellenére, hogy az erdészeti zrt. nem alanya a helyi adónak?
Részlet a válaszából: […] A Helyi adó-tv. 3. §-ának (2) bekezdése szerint adómentes valamennyi helyi adó alól – a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

Helyi iparűzésiadó-bevétel többlete alapján meghatározandó fizetési kötelezettség

Kérdés: Önkormányzatunk helyi iparűzési adó bevezetéséről döntött, amely alapján az önkormányzat 2025. évi költségvetésében iparűzésiadó-bevételt tervezett. 2024. évben még nem volt ezen adónemre vonatkozóan fizetési kötelezettség, így iparűzésiadó-bevétel sem keletkezett. Kérdésem a Magyarország 2025. évi központi költségvetése megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV tv. 66. pontjában foglalt helyi iparűzésiadó-bevétel többlete alapján meghatározandó fizetési kötelezettséggel kapcsolatos. Mi a helyzet azon önkormányzatok esetében, ahol a tárgyévet megelőző évben nem volt iparűzésiadó-bevétel, mert akkor még nem volt hatályos helyi rendelet? Ha a szabályozásban meghatározott számítást vennénk alapul, akkor a teljes bevétel elvonásra kerülne, mivel a tárgyévet megelőző évben befolyt helyi iparűzési adó összege nulla forint volt. Valószínű, hogy nem az volt a jogalkotó szándéka, hogy ezen kistelepülésektől a teljes iparűzésiadó-bevételt elvonja. Nem találtunk a fenti esetre vonatkozóan szabályozást. Amennyiben nincs, akkor mit tehet az önkormányzat, hogy a teljes bevétel ne kerüljön elvonásra?
Részlet a válaszából: […] Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló 2024. évi XC. törvény 2. sz melléklet II. fejezet 1.3.2.: A 2023. július 1-jén hatályos iparűzésiadó-rendelettel nem rendelkező önkormányzat esetében egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességként 26 000 forintot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

Pénzügyi lízing keretében beszerzett eszközök

Kérdés: Helyi önkormányzat irányítása alatt álló intézmény rendelkezhet-e pénzügyi lízinggel, ha igen, mi a helyes könyvelése?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzat érvényesen kizárólag a kormány előzetes hozzájárulásával vállalhat a Ptk. szerinti kezességet és garanciát, valamint köthet adósságot keletkeztető ügyletet. Települési önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletet csak abban az esetben köthet, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Musical-előadás és az áfa viszonya

Kérdés: Költségvetési szerv (művelődési központ) megvásárolt egy musical-előadást bruttó 10.000.000 forint összegben. A rendezvény belépőköteles mindenki számára. A helyi adottságok figyelembevételével a tervezett bevétel bruttó 8.000.000 forint, a különbözetet az intézménye számára az önkormányzat biztosítja intézményfinanszírozás formájában. Az intézmény könyvelésében teljeskörűen elkülöníthető a rendezvénnyel kapcsolatosan felmerült összes kiadás és összes bevétel. Az intézmény 2-es adószámos, tehát a bevétele után az áfát be kell neki fizetni. A kiadások milyen arányban helyezhetők levonásba a fenti esetben?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 120. §-a alapján az adóalany olyan mértékben vonhatja le a rá áthárított áfát, amilyen mértékben a beszerzés adóköteles bevételszerző tevékenységét szolgálja. Az áfa nem nyereségérdekelt adónem, nincs olyan szabály, hogy a levonható áfa nem haladja meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.

Késedelmes adó-visszatérítés

Kérdés: Az önkormányzatunknak helyiiparűzésiadó-visszafizetési kötelezettsége van, előre látjuk, hogy valószínűleg késve tudjuk ezt visszafizetni. Ezért az Art. 65. §-a értelmében késedelmi kamatot kell fizetnünk az utalásnál. Az adózóknál a helyi iparűzési számlájukon nyilvántartó programból technikailag csak az eredeti túlfizetés utalható kamat nélkül. A kamatot az önkormányzat költségvetési számlájáról utaljuk külön feljegyzés alapján? Ha a kamatot külön utaljuk, akkor ebben az esetben van-e kiutalási összeghatár, mert a kiutalási összegtől függően a kamat összege változó?
Részlet a válaszából: […] Az Ávr. 145. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint a helyi önkormányzat a fizetési számlájához kapcsolódóan a következő alszámlákkal rendelkezhet: a helyi adók és a települési adó befizetésére adónemenként külön adóbeszedési alszámla, a késedelmi pótlék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Helyi iparűzési adó bevallása

Kérdés: A Htv. 39/B. §-ának (2) bekezdése alapján a kisvállalati adó alanyának e döntése adóévre választható, a döntésről szóló bejelentést legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtásának határnapjáig, azaz az adóévet követő év május 31-ig kell megtenni. Amennyiben év közben tér át az adózó, pl.: 2023. július 1-jétől, hogyan kell a helyiiparűzésiadó-bevallását benyújtania?
Részlet a válaszából: […] A 2023. január 1-től hatályos Htv. az alábbi helyiiparűzésiadóalap-megállapítási módokra ad lehetőséget:– A 39. § szerint a nettó árbevétel, csökkentve az e paragrafusban felsorolt adóalap-csökkentő tételekkel. Ezt a megállapítási módot bármely adóalany...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Családi csomag – újszülött gyerekek részére

Kérdés: Önkormányzatunk 2024. január 1-jétől 30 000 forint értékű vásárlási utalványt vagy babacsomagot szeretne adni a helyi családoknak, hogy támogatást nyújtson az újszülött gyermekeknek, mellyel hozzájárul a szülők gyermekneveléssel járó anyagi terheinek csökkentéséhez. Önkormányzati rendeletben lenne szabályozva a vásárlási utalvány/babacsomag kiosztása. Milyen adóvonzata van, ha alanyi jogon kapnák a helyi és életvitelszerűen a településen élő családok?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. sz. melléklet 1.3. pontja szerint adómentes a helyi önkormányzat által adott természetbeni ellátás, ideértve a települési támogatást is. Természetbeni juttatásnak minősül az utalvány is.Amennyiben a helyi rendeletük megfelel a szociális törvénynek, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.
1
2
3
6