23 talált állásfoglalás a készpénzes fizetések kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk mint kedvezményezett egy támogatásból megvalósuló egyhetes rendezvényhez kapcsolódóan a gyerekek részére kiosztásra került apró marketingtárgyakat rendelt. A rendezvényt megvalósító intézmény a helyi művelődési ház. A vállalkozó a rendelt tételt a megrendelés alapján a rendezvény utolsó napján átadta, azonban annak díjáról a teljesítést követő 4. napon állított ki egyszerűsített készpénzfizetési számlát, melyet a kiállítás napján a megvalósító intézménynek adott át. A számla az önkormányzat pénztárából a kiállítás napján nem került kifizetésre. Szabályosan kifizethető-e fenti számla később, mint a számla kelte és benyújtása? Milyen szabályok vonatkoznak az egyszerűsített, illetve a készpénzfizetési számlára, a számla kelte egybe kell essen a teljesítés, valamint a kifizetés dátumával? Mire kell figyelemmel lenni a teljesítés, a számla kelte és a kifizetés dátumai vonatkozásában? A rendezvény napján a szervezési feladatok mellett nem mindig van lehetőség a számlázást nyomon követni, előfordul, hogy a megvalósító intézménnyel jó partneri viszonyban lévő vállalkozók átadják a megrendelt tételeket, de a készpénzfizetési számlát csak később állítják ki, és mire a számla az önkormányzathoz kerül, kifizetése is csak később történik meg. Hogyan járjunk el helyesen?

Kérdés: Úgy tudom, hogy munkabérelőleget már nem lehet házipénztárból kifizetni. Valóban így van, és tényleg egyáltalán nem lehet, vagy az intézmények belső szabályzatukban eltérhetnek ettől? Többször előforduló probléma, hogy külföldről érkező vendégeink nem rendelkeznek magyar bankszámlával, viszont a jövedelmük utalásáig azonnal szükségük van készpénzre (forintra), hogy az itteni megélhetésüket fedezzék. Esetenként előfordul, hogy saját dolgozóinknak is mielőbb készpénzes előlegre van szükségük. Mely rendelet vagy törvény szabályozza ezt a kérdést?

Kérdés: A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. §-ának (2) bekezdése szerint az intézményi térítési díjat és a személyi térítési díjat az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól szóló 2008. évi III. törvény 2. §-ának megfelelő módon kerekítve kell meghatározni. A bruttó térítési díjnak kell kerekített összegnek lennie, vagy a nettó térítési díjat kell kerekítve meghatározni? (Ez utóbbi esetben az áfás bruttó összeg nem feltétlenül kerek szám.)

Kérdés: A házipénztárral kapcsolatos a kérdésem. Intézményünkben a pénztáros feladata a napi posta feladása is. Saját pénzéből feladja a postát, másnap pedig a kapott számlát kifizeti a pénztárból magának. Ilyenkor a kiadási pénztárbizonylaton a kedvezményezett azonos lehet a pénztárossal. Ugyanezt kérdezem, ha ő a beszedett étkezési díjakat befizeti a bankszámlára, a kiadási pénztárbizonylaton az ő neve szerepel kedvezményezettként is?

Kérdés: Milyen esetekben és feltételekkel teljesíthet készpénzkifizetést költségvetési intézmény?

Kérdés: Készpénzes számla esetén, ha nincs pénztári bevételi bizonylat, akkor is elvehető a pénz? "Fizetve" felirat kerül a készpénzes számlára.

Kérdés: A készpénzes bizonylatokon (pl. számla) a rövidített utalványrendeletnek pontosan milyen adattartalommal kell rendelkeznie? Amennyiben lehetséges, kérem, küldjenek erre vonatkozó mintát a pecsét elkészítéséhez.

Kérdés: Az új szabályok szerint január 1-jétől 250 ezer forint feletti készpénz fizetésekor az adóhatóság megbírságolja a feleket. Ez azt jelenti, hogy közüzemi díjat sem lehet készpénzben fizetni? Miként minősül az az eset, ha postai befizetési bizonylaton kell fizetni? Magánszemélyeknek is bankszámlát kell nyitniuk az új szabály miatt?

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója az önkormányzat részére és nevére számla ellenében vásárolt. A számlán a fizetés módjaként bankkártya lett feltüntetve. Az önkormányzat nem rendelkezik bankkártyával, a fizetésre használt kártya a dolgozó nevére szól. Elszámolható-e az ilyen számla készpénzes számlaként? Elszámolhatók-e továbbá azok a számlák, amelyek az önkormányzat nevére szólnak, a fizetési mód készpénz, de készpénz helyett a dolgozó a saját bankkártyájával fizet?

Kérdés: A közös fenntartású általános iskolánk játékokat és sportszereket rendelt egy budapesti cégtől, amely a megrendelésnek megfelelően futárszolgálattal szállíttatta ki az árut, utánvéttel. A polgármesteri hivatal házipénztárából kifizetésre került a számla ellenértéke. A csomag kibontását követően tapasztaltuk, hogy a számla fizetési módja rovatban nyolcnapos átutalás került feltüntetésre. Megkerestük a céget, ahol azt a választ kaptuk, hogy azért átutalásos a számla fizetési módja, mert a futárszolgálat a kiszállított áru ellenértékét banki átutalással teljesíti feléjük, és nem tudnak készpénzes számlát kiállítani. De a számla a polgármesteri hivatal nevére és címére került kiállításra, amit készpénzben fizettünk ki. Ebben az esetben mi a helyes megoldás?