Házipénztárból teljesíthető készpénzes kifizetések

Kérdés: Úgy tudom, hogy munkabérelőleget már nem lehet házipénztárból kifizetni. Valóban így van, és tényleg egyáltalán nem lehet, vagy az intézmények belső szabályzatukban eltérhetnek ettől? Többször előforduló probléma, hogy külföldről érkező vendégeink nem rendelkeznek magyar bankszámlával, viszont a jövedelmük utalásáig azonnal szükségük van készpénzre (forintra), hogy az itteni megélhetésüket fedezzék. Esetenként előfordul, hogy saját dolgozóinknak is mielőbb készpénzes előlegre van szükségük. Mely rendelet vagy törvény szabályozza ezt a kérdést?
Részlet a válaszából: […] Az Ávr. 148. §-ának (1)–(3) bekezdései szabályozzák a házipénztárból történő készpénzkifizetésre vonatkozó szabályokat. Az (1)–(2) bekezdések minden költségvetési szervre nézve rögzítik, hogy a házipénztárba készpénz vehető fel, illetve azt, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.
Kapcsolódó címkék:  

Kerekítési különbözet elszámolása

Kérdés: A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. §-ának (2) bekezdése szerint az intézményi térítési díjat és a személyi térítési díjat az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól szóló 2008. évi III. törvény 2. §-ának megfelelő módon kerekítve kell meghatározni. A bruttó térítési díjnak kell kerekített összegnek lennie, vagy a nettó térítési díjat kell kerekítve meghatározni? (Ez utóbbi esetben az áfás bruttó összeg nem feltétlenül kerek szám.)
Részlet a válaszából: […] Az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól szóló 2008. évi III. törvény 1. § alapján a forintban, készpénzzel (bankjegy vagy érme átadásával) történő fizetés esetén, ha a fizetendő végösszeg nem 5 forintra vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 12.
Kapcsolódó címkék:  

Házipénztár

Kérdés: A házipénztárral kapcsolatos a kérdésem. Intézményünkben a pénztáros feladata a napi posta feladása is. Saját pénzéből feladja a postát, másnap pedig a kapott számlát kifizeti a pénztárból magának. Ilyenkor a kiadási pénztárbizonylaton a kedvezményezett azonos lehet a pénztárossal. Ugyanezt kérdezem, ha ő a beszedett étkezési díjakat befizeti a bankszámlára, a kiadási pénztárbizonylaton az ő neve szerepel kedvezményezettként is?
Részlet a válaszából: […] Nem helyes az a gyakorlat, hogy a pénztáros a saját pénzéből fizeti ki a postai díjat. Az Ávr. 148. §-ának (1) bekezdése szerint a költségvetési szerv készpénzt vehet fel házipénztárába. A (2) bekezdés szerint a házipénztárból felvett készpénzelőleggel a készpénzt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 12.
Kapcsolódó címkék:    

Készpénzben teljesített kifizetés

Kérdés: Milyen esetekben és feltételekkel teljesíthet készpénzkifizetést költségvetési intézmény?
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 85. §-a előírja, hogy a bevételek beszedésekor, a kiadások teljesítésekor lehetőség szerint készpénzkímélő fizetési módokat kell alkalmazni. A kiadások készpénzben történő teljesítésére csak jogszabályban szabályozott esetekben kerülhet sor. A kiadások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 20.

Készpénzes számla

Kérdés: Készpénzes számla esetén, ha nincs pénztári bevételi bizonylat, akkor is elvehető a pénz? "Fizetve" felirat kerül a készpénzes számlára.
Részlet a válaszából: […] A számvitelről 2000. évi C. törvény 14. § (5) bekezdésealapján a számviteli politika keretében el kell készíteni többek között apénzkezelési szabályzatot. A pénzkezelési szabályzatban a törvény előírásaiszerint rendelkezni kell legalább a pénzforgalom (készpénzben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:  

Rövidített utalvány I.

Kérdés: A készpénzes bizonylatokon (pl. számla) a rövidített utalványrendeletnek pontosan milyen adattartalommal kell rendelkeznie? Amennyiben lehetséges, kérem, küldjenek erre vonatkozó mintát a pecsét elkészítéséhez.
Részlet a válaszából: […] Az utalványozás nem más, mint a kötelezettségvállalásalapján beszerzett áruhoz, termékhez, eszközhöz vagy szolgáltatáshoz kapcsolódófizetési kötelezettség teljesítésének, vagy beszedésének, vagy elszámolásánakelrendelése.Utalványozni az érvényesített okmányra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 14.
Kapcsolódó címkék:  

Készpénzfizetés 250 ezer forint felett

Kérdés: Az új szabályok szerint január 1-jétől 250 ezer forint feletti készpénz fizetésekor az adóhatóság megbírságolja a feleket. Ez azt jelenti, hogy közüzemi díjat sem lehet készpénzben fizetni? Miként minősül az az eset, ha postai befizetési bizonylaton kell fizetni? Magánszemélyeknek is bankszámlát kell nyitniuk az új szabály miatt?
Részlet a válaszából: […] Az Art. legutóbbi módosítása valóban új eszközt vezetett bea készpénzforgalom háttérbe szorítására. A szabály csak a bankszámlanyitásra kötelezett adózókravonatkozik, az áfa fizetésére nem kötelezett magánszemélyekre tehát nem. Azt,hogy ki kötelezett bankszámlanyitásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 3.
Kapcsolódó címke:

Pénzkezelés

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója az önkormányzat részére és nevére számla ellenében vásárolt. A számlán a fizetés módjaként bankkártya lett feltüntetve. Az önkormányzat nem rendelkezik bankkártyával, a fizetésre használt kártya a dolgozó nevére szól. Elszámolható-e az ilyen számla készpénzes számlaként? Elszámolhatók-e továbbá azok a számlák, amelyek az önkormányzat nevére szólnak, a fizetési mód készpénz, de készpénz helyett a dolgozó a saját bankkártyájával fizet?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzati dolgozó vásárlásakor helyesen azönkormányzat nevére állíttatta ki a számlát, amikor önkormányzatának vásárolt.A fizetés hiába a dolgozó saját bankkártyájával történt, de a vásárlásról nem asaját nevére került kiállításra a számla. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 23.
Kapcsolódó címkék:  

Átutalásos számla megfizetése készpénzzel

Kérdés: A közös fenntartású általános iskolánk játékokat és sportszereket rendelt egy budapesti cégtől, amely a megrendelésnek megfelelően futárszolgálattal szállíttatta ki az árut, utánvéttel. A polgármesteri hivatal házipénztárából kifizetésre került a számla ellenértéke. A csomag kibontását követően tapasztaltuk, hogy a számla fizetési módja rovatban nyolcnapos átutalás került feltüntetésre. Megkerestük a céget, ahol azt a választ kaptuk, hogy azért átutalásos a számla fizetési módja, mert a futárszolgálat a kiszállított áru ellenértékét banki átutalással teljesíti feléjük, és nem tudnak készpénzes számlát kiállítani. De a számla a polgármesteri hivatal nevére és címére került kiállításra, amit készpénzben fizettünk ki. Ebben az esetben mi a helyes megoldás?
Részlet a válaszából: […] Az új Áfa-tv. alapján az adóalany köteles – ha e törvénymásként nem rendelkezik – az új Áfa-tv. szerinti termékértékesítéséről,szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevőjerészére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 29.

Étkezési utalvány áfája

Kérdés: A büfét üzemeltető cég intézményünknek étkezési utalványt ad el, amelyet mi a dolgozóknak átadunk. Kérdés, hogy a büfét üzemeltető kereskedőnek mikor kell áfát fizetnie? Amikor az étkezési jegyeket pénz ellenében nekünk eladja, vagy amikor a dolgozók vásárolnak vele? Kérjük az állásfoglalásukat, mert a büfés az étkezési jegyek értékesítéséről nem akar nekünk számlát adni!
Részlet a válaszából: […] Helyesen jár el az a kereskedő, aki nem akészpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása időpontjában, hanem akészpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő vásárlás vagy szolgáltatásigénybevételének időpontjában állít ki számlát.Az Áfa-tv. 6. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.