3799 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: Intézményünk bírósági fejezetbe tartozó központi költségvetési szerv. Bírósági tevékenységhez eddig használt személyautót szeretnénk értékesíteni. Jelenleg általános forgalmi adó tekintetében az általános szabályok szerint adózunk. Az értékesítendő személyautó vásárlásakor még alanyi adómentesek voltunk; a beszerzéskor nem igényeltük vissza az áfát. A gépjármű értékesítésekor kell áfát számolnunk a vételárra, és keletkezik áfabefizetési kötelezettségünk az ügylet kapcsán?

Kérdés: Kórházunkban a tárgyi eszközöket két modulban tartjuk nyilván az informatikai rendszer sajátossága miatt: a készlet modulban a kis értékű tárgyi eszközöket csoportosan (pl. cooper olló, anatómiai csipesz stb.), a tárgyieszköz-modulban pedig kis és nagy értékű eszközöket, egyedileg. A tárgyieszköz-modulban csoportos nyilvántartásra nincs lehetőség.
Elvárásként fogalmazódott meg, hogy a továbbiakban minden tárgyi eszközt a tárgyieszköz-modulban tartsunk nyilván, így körülbelül 70 000 tétel átvezetése lenne szükséges a modulok között, ráadásul, amennyiben az átvezetés megtörténik, a több tízezer eszköz egyedi nyilvántartású lenne (pl. cooper olló, csipesz, szike, tűfogó, pulzoximéter, vérnyomásmérő, érszorító, kampók, vízforraló, tányér, serpenyő stb.), azonban a jelentős mennyiség és a sterilizálás/tisztítás miatt a leltári azonosítók eszközön történő feltüntetése nem lehetséges. Természetesen vannak olyan tételek, melyek esetében az egyedi nyilvántartás megvalósítható (pl. telefon, bútorzat, informatikai eszközök stb.).
A program lehetőséget ad arra, hogy leltárköteles anyagként tartsuk nyilván csoportosan ezeket a tételeket, ugyanakkor egy ilyen horderejű döntés során felmerül a kérdés, hogy szabályosan járunk-e el, ha anyagként tartjuk nyilván az egy éven túl is használható eszközöket? Helyesen járunk el, ha leltárköteles anyagként kezeljük ezeket a tételeket, vagy egyedileg, tárgyi eszközként szükséges nyilvántartani?

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozójának gyermeke 2025 nyarán érettségizett. A családi kedvezmény szempontjából 2025 júliusában kedvezményezett eltartottként figyelembe vehető-e, tekintettel arra, hogy az érettségi időszak 2025. július 2-ig tartott? A gyermek 2025 szeptemberében kezdte egyetemi tanulmányait, keresőtevékenységet nem folytatott, és nem folytat azóta sem. 2025 augusztusára eltartottnak minősül-e, azaz lehet-e 2-es kategóriába sorolni az szja-bevallásban?

Kérdés: Az önkormányzat vízszennyezésibírság-bevételét hogyan kell elszámolni? Van-e erre vonatkozóan kötelező kormányzatifunkció-használat?

Kérdés: Költségvetési szervként múzeumunkban bizományosi szerződéssel folytatunk értékesítést. A szerződés szerint a bizományosi értékesítésre átvett készleteket az értékesítést követően számlázza ki az intézmény (szerződés szerint bizományos) részére a megbízó. Az eladott készletek után az intézmény (bizományos) 25% jutalékot kap. Hogyan kell kezelni a pénzügyi és a költségvetési számvitelben a bizományosi értékesítésre átvett készleteket, a készletértékesítéskor befolyt bevételt, illetve az eladott készletek után a megbízó által kiszámlázott szállítói számlát és a kapott jutalékot?

Kérdés: Önkormányzatunk a településen forgalmi rendet módosított, melynek keretében forgalomszabályozási eszközök (KRESZ-táblák) kiépítését rendelte meg. Az elvégzett munka tartalmazott új oszlopokat és azok kihelyezését, meglévő KRESZ-tábla leszerelését, új KRESZ-táblákat és azok kihelyezését, valamint záróvonal-felfestést. Mi a helyes könyvelése a gazdasági eseménynek, mi az, amit aktiválni kell a tárgyi eszközökön belül egyéb berendezésre vagy építményre?

Kérdés: Önkormányzatunk napelemekkel szerelte fel az intézményeit, hogy csökkentse a rezsiköltségeket. Hogyan kell könyvelni a megtermelt villamos energiát? Van-e különbség a számviteli elszámolásban, ha a megtermelt energia egy részét visszatápláljuk?

Kérdés: Önkormányzatunk ebrendészeti telepet működtet. A 785/2021. Korm. rendelet 8. §-a (1) bekezdése szerint a kóbor állat tulajdonosa köteles megtéríteni az ebrendészeti telepnek az állat befogásával és elhelyezésével kapcsolatos, a jogszabály által tételesen felsorolt költségeket. A 8. § (4) bekezdése ezen költségekre már mint „szolgáltatások díjtételei”-re hivatkozik (előzetesen meg kell határozni, honlapon közzétenni). A költségek megfizettetése kapcsán merült fel a kérdés, hogy az ebrendészeti telep tevékenysége közhatalmi tevékenység, vagy áfakörbe tartozó, áfával számlázandó szolgáltatás? Ez utóbbi esetben minden, a telep működésével, fenntartásával kapcsolatos kiadás áfája levonásba helyezhető (pl. állateleség beszerzése, közüzemi díjak, karbantartás, takarítás, fertőtlenítés stb.)?

Kérdés: A kórház 2024. évi teljesítésű beérkezett villamosenergia-számlákat nem könyvelte 2024. évre, és nem szerepeltette az intézmény 2024. évi éves költségvetési beszámolójában. A számlákat az intézmény megkapta, de azok módosítása kérdéses volt az éves beszámoló készítésekor, mivel nem volt tisztázott, hogy ezen számlák kötelezettje a KEF vagy az intézmény. 2025. évben a kérdés rendezésre került, még az intézményt terhelte az áramdíj-kötelezettség. Jól könyvelt az intézmény, amikor a számlákat 2025. évben a 84355 Egyéb dologi ráfordítások között számolta el az előző évi áramdíj költségét?

Kérdés: Az egyik nemzetiségi önkormányzat szobor készítéséhez gyűjt magánszemélyektől, illetve jogi személyektől pénzt (egyéni vállalkozó, kft., bt. stb.). Tudjuk, hogy elkülönített számlát kell nyitni, és a befolyt összeget csak erre a célra lehet felhasználni. Adománynak vagy támogatásnak minősül a kapott összeg? A szobor elkészítését lehet közérdekű célnak minősíteni? Az adományozó/támogató magánszemély, illetve jogi személy a befizetett összeg után jogosult-e adó-visszatérítésre, illetve a cég esetében az adóalapot lehet csökkenteni? A szobrot az kapja meg, aki az adott nemzetiségnél az adott évben a legtöbbet tette. A szobor így „vándorszobor” lenne, minden évben más-más kapná meg.