Postai közreműködői díj

Kérdés:

Egy helyi önkormányzat a Magyar Posta Zrt.-vel a helyi posta üzemeltetésére vonatkozóan szerződést kötött, mely szerint a zrt. részletes havi teljesítésigazolása alapján az önkormányzat (az önkormányzat az épület tulajdonosa, a közüzemi díjak fizetője; a postai alkalmazott önkormányzati munkavállaló) "postai közreműködési díj" jogcímen számláz a zrt. felé. A kiszámlázott díj pontosan mely rovatra, kormányzati funkcióra könyvelendő (közvetített szolgáltatás, vállalkozási tevékenységnek minősül-e?), továbbá, mivel veszteséges, nem kötelező önkormányzati feladatellátásról van szó, van-e egyéb feladata az önkormányzatnak (törzskönyvi nyilvántartás módosítása stb.)?

Részlet a válaszából: […] ...való üzemeltetésére, amelyben önkormányzatok is részt vehetnek. A postai közreműködői tevékenység ellátásáért havonta jutalékot fizet a Magyar Posta a partnerek számára, amely lakosságszámtól függő alapdíjból és forgalomarányos jutalékból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Pénzintézeti jóváírások áfája

Kérdés:

Önkormányzatunk a választott pénzintézettől a következő címeken kap jóváírásokat, illetve fizet ki a bank felé költségeket:
Pénzintézet által felszámolt költségek (terhelés)
– kamat (likvid, beruházási hitel után)
– rendelkezésre tartási jutalék (likvid hitel után)
– forgalmi jutalék, tranzakciós illeték, postai utalvány díja, számlavezetési díj (utalások után fizetendő költségek)
Pénzintézet által jóváírt összegek
– kamat (lekötött betét, illetve egyéb kamat)
Jól gondoljuk, hogy ezen bevételek és költségek áfamentesek, viszont a késedelmi kamat – mely tulajdonképpen egyfajta "büntetés", nem pedig a szolgáltatás ellenértéke – áfa hatályán kívüli bevétel?

Részlet a válaszából: […] ...a pénzintézet által felszámolt költségek (terhelés) közül– a kamat (likvid, beruházási hitel után),– a rendelkezésre tartási jutalék (likvid hitel után),– a forgalmi jutalék, tranzakciós illeték, számlavezetési díj (utalások után fizetendő költségek)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Önkormányzati tulajdon értékesítésében történő közreműködés, üzletrész-értékesítés közvetítésének áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Társaságunk 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló vagyonkezelő gazdasági társaság, amelynek feladatai közé tartozik többek között az önkormányzati vagyonelemek hasznosítása. Társaságunk (megbízó) jelenleg egy jelentős ingatlan vagyonnal rendelkező, önkormányzati tulajdonban álló kft. 100 százalékos tulajdoni hányadát kívánja értékesíteni. Az ingatlant tulajdonló vállalkozás üzletrészének értékesítésére felkértünk egy közvetítő-tanácsadó céget (megbízott), amely a sikeres közvetítés eredményeként a szerződésben meghatározott mértékű közvetítői jutalékra jogosult. A szerződés szerint a megbízott többek között vállalta, hogy a tranzakció előkészítése során tanácsadást végez a tranzakció lehetséges módozataival kapcsolatban, közreműködik az üzletrész értékelésének véglegesítésében és befektetői marketingtevékenységet végez. A szerződés szerint a megbízott a tranzakció végrehajtásának segítését is vállalta, többek között a potenciális befektetőkkel történő tárgyalások szervezésével, az előzetes ajánlatok feltételeinek tisztázásával, kialakításával, a befektetők átvilágításának támogatásával. Emellett a szerződés szerint vállalt szolgáltatásában az ajánlatok bekérését, értékelését végzi, közreműködik a tranzakció jogi dokumentációjának kialakításában, a jogi tanácsadók munkájának koordinálásában, a jogi dokumentációk aláírásának támogatásában. A megbízott feladatai magukban foglalták továbbá a megbízó döntés-előkészítésének támogatását, a tranzakcióval kapcsolatos releváns információk gyűjtését és feldolgozását is. A szerződés teljesítése során azonban a megbízott végül – mindkét fél által teljesítésigazolással elismert módon – csak az üzletrész értékesítésére irányuló közvetítési szolgáltatást végzett, amely egyetlenegy érdeklődő, a majdani tényleges vevő bemutatására irányult. Megbízott a megbízás tárgyát érintően egyéb – tanácsadási vagy más szolgáltatói – tevékenységet nem végzett, tehát a szerződésben foglalt egyéb szolgáltatási elemek teljesítésére/feladatok ellátására nem került sor. Erre is figyelemmel az a kérdésünk, hogy mivel a megbízott szolgáltatása a vásárló megbízónak való bemutatásán nem terjeszkedett túl, a megbízott szolgáltatás tekinthető-e az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének f) pontja alá tartozó adómentes közvetítői szolgáltatásnak?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének f) pontja kimondja, hogy mentes az adó alól a jogi személyben, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben tulajdonosi (tagsági) jogviszonyt, valamint a hitelezési jogviszonyt megtestesítő vagyoni értékű jog átengedése és az ezekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Érmeautomata működtetése

Kérdés: Intézményünk egy vállalkozó által elhelyezett érmeautomatát működtet együttműködési megállapodás alapján az általunk üzemeltetett épületen belül. A vállalkozó nem fizet részünkre bérleti díjat, azonban az automata pénzforgalmi bevétele után 20%-os ellentételezést utal számla ellenében. A pénzügyi elszámolás ez esetben milyen módon történik? Milyen ERA-kódot használhatunk a számla kiállításakor, illetve egyéb pénzbevételként hova lehet elkönyvelni? Ez szolgáltatás vagy valami más kategóriába tartozó pénzügylet? A vállalkozó ezt jutalékfizetésként értelmezi, azonban nem vagyunk biztosak abban, hogy ez költségvetési szervként helytálló.
Részlet a válaszából: […] ...százalékában, de az ármeg-állapítási módszer nem változtat azon a tényen, hogy az automata elhelyezéséért fizetik az ellenértéket.A jutalékos rendszert üzletkötők, közvetítők, biztosítási alkuszok esetében az üzletszerzésért szokták alkalmazni. A kérdéses...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Úthasználati díjat terhelő áfa levonása, úthasználati díj továbbszámlázása

Kérdés: Egy Szlovákiában letelepedett, flottakezeléssel kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtó társaság szolgáltatási szerződés keretében kezeli a jellemzően szállítmányozással foglalkozó ügyfelek flottáit.
1. A társaság által megvásárolt úthasználati díj az ügyfelek részére történő továbbszámlázás során járulékos szolgáltatásként beépül a flottakezelési szolgáltatás adóalapjába, így a társaság egyetlen, összetett szolgáltatást nyújt ügyfelei részére. A Héa-irányelv 44. cikkének szabályaival összhangban a társaság által nyújtott flottakezelési szolgáltatás teljesítési helyét a szolgáltatást igénybe vevő adóalany letelepedési helye határozza meg, azaz jól gondoljuk, hogy a társaságnak nem merül fel Magyarországon áfakötelezettsége az úthasználati díj közvetítésével összefüggésben?
2. A társaság az útdíjat saját nevében, de az ügyfelek részére fizeti meg, és azt flottakezelési szolgáltatása keretében továbbszámlázza ügyfelei részére. Helyesen látjuk, hogy az Áfa-tv. 125. §-a (1) bekezdésének d) pontja, illetve a 247. § (3) bekezdése alapján a társaság jogosult az útdíjon felszámított áfa visszaigénylésére?
3. A társaság előző pontban említett áfa-visszaigénylési jogosultságát nem befolyásolja, ha az ügyfelek részére kiállított számlákon "flottakezelési szolgáltatás" kerül feltüntetésre (mely magában foglalja a továbbszámlázott úthasználati díjak összegét is), azaz nem szükséges külön utalni a számlán az úthasználati díj áthárítására?
4. Amennyiben mégis szükséges a számlán utalni az útdíj áthárítására, elegendő-e a számlán csupán annak tényét jelezni, hogy a flottakezelési szolgáltatás ellenértéke tartalmazza az úthasználati díjat is, vagy azt külön sorban, konkrét értékkel kell szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...A Héa-irányelv 78. cikkének b) pontja kimondja, hogy az adóalap részét képezik azon járulékos költségek – így különösen a jutalék, a csomagolási, fuvarozási és biztosítási költségek –, amelyeket az értékesítést teljesítő a megrendelőre terhel....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

ERA-kód

Kérdés: Felsőoktatási intézményként működve (alaptevékenységek: oktatás és egészségügy) szolgáltatások elszámolása témakörben kérem a segítségüket. A K336-os ERA-rovat a szakmai tevékenységet segítő szolgáltatásokat tartalmazza, és a következőképpen fogalmaz:
"...szolgáltatások... vételárát, amelyeket államháztartáson kívüli szervezetek, személyek teljesítenek..."
Amennyiben egyértelműen szakmai tevékenységet segítő szolgáltatásról van szó, amelyet államháztartáson belüli szerv végez, az ezen a rovaton egyáltalán nem, csak más ERA-rovaton számolható el? (Pl. Kutatóintézetünk DNS-szekvenálást, idegsejtvizsgálatot végeztet államháztartáson belüli szervezettel.)
Részlet a válaszából: […] ...térítés ellenértékét, a pénzügyi, befektetési, biztosítóintézeti szolgáltatásokkal összefüggésben felmerülő díjakat, jutalékokat és más kiadásokat – ideértve a Kincstár által felszámított díjakat is –, ha azokat nem a személyi juttatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 5.

Szállítási költség

Kérdés: Az önkormányzat szociális tűzifapályázat keretében beszerzett tűzifa-szállítási költségének elszámolása a számvitelben hogyan történik?
Részlet a válaszából: […] ...térítés ellenértékét, a pénzügyi, befektetési, biztosítóintézeti szolgáltatásokkal összefüggésben felmerülő díjakat, jutalékokat és más kiadásokat – ideértve a Kincstár által felszámított díjakat is –, ha azokat nem a személyi juttatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 5.

Bankszámlaegyenleg

Kérdés: A Roma Nemzetiségi Önkormányzat év végi (2018. 12. 28.) bankszámlaegyenlege negatív lett a bank általi pénzforgalmi jutalék terhelése miatt. A negatív egyenleg 1887 Ft. A nemzetiségi önkormányzat folyószámla-hitelkerettel/likvid hitellel szerződés alapján nem rendelkezik, a bank úgynevezett technikai hitelt nyújtott. Hogyan kell majd az év végi beszámolóban szerepeltetni ezt a negatív egyenleget? Hosszú lejáratú hitelként kell kimutatni?
Részlet a válaszából: […] A bankszámla negatív egyenlegét kötelezettségként fogják kimutatni. A mérlegben a kötelezettségeket költségvetési évben esedékes kötelezettségek és költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek, ezen belül a költségvetési kiadások kiemelt előirányzatai és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Online szállásközvetítés

Kérdés: Egy magyar társaság fő tevékenysége online (azaz interneten keresztül történő) szállásközvetítés. A társaság ügyfelei különböző szálláshelyeket (pl. szállodákat, apartmanokat, vendégházakat) üzemeltető és azokat kiadó vállalkozások, illetve magánszemélyek (szálláshely). A?társaság egy általa fejlesztett és üzemeltetett rendszer segítségével biztosítja, hogy a szálláshely megjelenjen és foglalható legyen a társaság internetes szállásfoglalási rendszerében. A társaság biztosítja, hogy a rendszerébe beérkező szállásfoglalások és ajánlatkérések a szálláshely részére továbbításra kerüljenek. A társaság a szálláshely részére alapszolgáltatásként a rendszer használatát biztosítja, beleértve a használathoz szükséges adminisztrációs felületet is. A rendszerben a szálláshelyre vonatkozó információk jelennek meg, és biztosítja annak foglalhatóságát. A szálláshely saját maga adja meg és tölti fel a rendszerbe a rá vonatkozó információkat, adatokat és fotókat. A vendégek a rendszerben regisztrálva kiválaszthatják a számukra megfelelő szálláshelyet és időpontot, illetve le is foglalhatják azt, vagy ajánlatot kérhetnek. A szálláshely valós idejű foglalási rendszert alkalmaz. A vendég a szálláshely által alkalmazott és vezetett valós idejű foglalási rendszerében feltüntetett szabad helyre vonatkozóan küld foglalást, amely esetben a foglalás automatikusan elfogadásra kerül egy válaszüzenet formájában. A válaszüzenettel a vendég és a szálláshely között létrejön a szerződés. A társaság a vendég és a szálláshely közötti jogviszonynak nem alanya. A társaság a vele szerződéses kapcsolatban álló szálláshelyektől jutalékot kap a szolgáltatásaiért a ténylegesen kifizetett vendégéjszakák után. A KSH besorolása szerint a társaság tevékenysége a 79.11.21 Szállásközvetítés.
Kérdéseim a fent vázolt tényállással kapcsolatban:
– A társaság tevékenysége áfa szempontjából elektronikus úton nyújtott szolgáltatásnak minősül-e, és az arra vonatkozó, speciális áfaszabályok vonatkoznak rá?
– A társaság tevékenységének KSH általi besorolása nem befolyásolja-e az áfamegítélést, illetve a társaság tevékenysége a KSH-besorolástól függetlenül elektronikus úton nyújtott szolgáltatásnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 45/A. §-a (2) bekezdésének c) pontja kimondja, hogy a 45/A. § alkalmazásában elektronikus úton nyújtott szolgáltatás különösen kép, szöveg és egyéb információ rendelkezésre bocsátása, valamint adatbázis elérhetővé tétele, feltéve, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Pénzügyi szolgáltatás közvetítésének áfája

Kérdés: Egy hitelintézet a hitelezési tevékenységének bővítése érdekében megállapodást köt olyan kereskedővel, amely magánszemélyek részére értékesít tartós fogyasztási cikkeket elektronikus (online) felületen keresztül. A felek közti megállapodás értelmében az ügyfeleknek a kereskedő weboldalán kiválasztott termékek megvásárlásakor lehetőségük van a hitelintézet online áruhitel- konstrukcióját kiválasztani fizetési módként. Ennek megfelelően a kereskedő a hitelintézet által végzett pénzügyi szolgáltatás közvetítőjének minősül, tekintve hogy a kereskedő tevékenysége révén elősegíti az ügyfelek és a hitelintézet közti hitelszerződés létrejöttét. A kereskedő a hitel-intézet pénzügyi szolgáltatásához kapcsolódóan végzett tevékenysége ellentételezéseként közvetítői jutalékra jogosult a hitelintézettől. A konkrét esetben a kereskedő a hitelintézet és az ügyfelek közti hitelszerződés létrejöttének elősegítése érdekében számos szaktudást igénylő, felelősségteljes feladatot lát el, amelyhez a vonatkozó jogszabályok alapján megfelelő szaktudású kollégákkal rendelkezik, valamint az MNB előírásainak megfelelően nyilvántartásba vett pénzügyi közvetítői tevékenységet ellátó regisztrációval rendelkezik. A kereskedő tevékenységének keretében – többek között – felhívja az ügyfelek figyelmét a hitelintézet hiteltermékeire, hitelkalkulátort üzemeltet saját online felületén a hitelintézet termékeihez kapcsolódóan, adatot szolgáltat a hitelintézetnek a hiteltermékekhez, ügyfélszolgálatán keresztül információt nyújt a hitelkérelmek státuszával kapcsolatban, irányítja és felelősséggel tartozik a futárok munkájáért, együttműködik a pénzmosás megakadályozásához szükséges ügyfél-azonosítás elvégzésében, hitelintézetet megillető pénzeszközt vehet át az ügyfelektől. Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti hitel és pénzkölcsön közvetítésének minősül-e, és így az a tevékenység sajátos jellegére tekintettel adómentes szolgáltatásnyújtásként kezelendő az áfa rendszerében? A kereskedő ennek megfelelően helyesen jár-e el, amikor áfa felszámítása nélkül bocsátja ki a számlát a hitelintézet felé az általa végzett hitel-, pénzkölcsön-közvetítői tevékenység ellentételezéseként járó közvetítői díjról?
Részlet a válaszából: […] ...dolgozói) egy, a hitelintézettel közösen kialakított pénzügyi szolgáltatás konstrukció (áruhitel) értékesítésében működnek közre jutalék fejében. Amennyiben az áruházlánc tevékenysége aktív tevékenységet jelent, azaz az nem merül ki az áruhitellel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 5.
1
2
3