Megyei önkormányzat feladatai – "TOP" végrehajtása

Kérdés: A megyei önkormányzat alapfeladata 2012. január 1-jétől jelentősen átrendeződött, a Mötv. 27. §-a alapján területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatot lát el. Ez – többek között – a 2014-2020-as európai uniós programozási időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) végrehajtását fogja jelenteni. A 2014-2020. programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. Korm. rendelet 5. mellékletének 3.8.2.3. alpontja a következőket tartalmazza: "A megyei önkormányzat – a megye területén lévő megyei jogú város járásán kívül – a területén található települési önkormányzatok és területi kiválasztási eljárásrendben kiválasztott projektek esetén a megyei jogú város járásában található települési önkormányzatok esetében is, e rendelet hatálya alá tartozó támogatásból megvalósuló közfeladat fejlesztési projektjei projektmenedzsment tevékenységének, valamint a 3.12.1. pontban foglalt további tevékenységek ellátásában köteles részt venni, ha azt a települési önkormányzat kéri." A leírtak alapján – amennyiben a települési önkormányzat kéri a vonatkozó pályázati típusoknál – köteles önkormányzatunk a projektek elő­készítésében és megvalósításában részt venni, melynek mértéke a Korm. rendelet 5. melléklet 5.12.1 pontja szerint:
– projekt-előkészítés, tervezés 5%,
– a közbeszerzési eljárás lefolytatása 1%,
– projektmenedzsment 2,5%,
a projekt összes elszámolható költségére vetített százalékos arányban.
A leírtak felvetik annak kérdését, hogy abban az esetben, ha önkormányzatunk a fentiekben rögzítettek alapján végzi a vonatkozó feladatokat, az Áfa-tv. 7. §-ának (2) bekezdése szerinti közhatalmi, azon belül közigazgatási jogalkalmazói tevékenységnek minősül-e ez a tevékenység? Ezek a tevékenységek elsősorban humán erőforrást igényelnek, finanszírozásuk jelentős terhet jelent önkormányzatunknak. Általános forgalmi adó fizetése esetén tovább nehezedik pénzügyi pozí­ciónk, tekintettel arra, hogy a befizetendő adóval szemben minimális visszaigényelhető adóval számolhatunk.
Részlet a válaszából: […] Az adózásbeli megítélésre vonatkozó álláspont kialakítása során abból a feltételezésből indultunk ki, hogy a megyei önkormányzat az általa ellátandó feladatokat (projektmenedzsment, projekt-előkészítés, közbeszerzési eljárások lefolytatása) ellenérték fejében végzi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Helyiadó-bevételek, közhatalmi bevételek

Kérdés: Hogyan kell helyesen lekönyvelni bruttó módon a helyiadó-bevételeket, közhatalmi bevételeket, és hogyan kell lekönyvelni az új szabályozások szerint a negyedévente esedékes adókra vonatkozó amortizációt?
Részlet a válaszából: […] A helyiadó-bevételek, közhatalmi bevételek esetében – ahol a bevétel még nem érkezett meg –, mint folyamatban lévő adósokkal szembeni követelésnél, értékvesztést kell elszámolni. Amortizációról ebben az esetben nem lehet szó, hanem értékvesztés elszámolására kerül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.

Közhatalmi tevékenység

Kérdés: Mely szerv minősül közhatalmi költségvetési szervnek az államigazgatás területén?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése szerint "Nem gazdasági tevékenység és nem eredményez adóalanyiságot a Magyarország Alaptörvénye által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Fordított áfa

Kérdés: Költségvetési szervként vállalkozási tevékenységet nem folytatunk, áfa visszaigénylése, illetve fizetése arányosítással történik a gyermekétkeztetésre, valamint ingatlan- és gépjármű-bérbe­adásra vonatkozóan. A felújítási, karbantartási, üzemeltetési feladatainkat saját intézményeink részére, nem üzleti jelleggel végezzük, az áfát ráfordításként könyveljük. A beszállító vállalkozásokhoz milyen nyilatkozatot kell tenni a fordított adózásra vonatkozóan, azaz követelhető-e tőlünk az adó megfizetése fordított adózás alá eső termékek vásárlása, illetve szolgáltatások igénybevétele esetén, ha azokat közfeladatok ellátására és nem vállalkozási célra kívánjuk felhasználni?
Részlet a válaszából: […] A fordított adózás hatálya alá tartozó ügyleteket az Áfa-tv. 142. §-a szabályozza. A fordított adózás feltételeit az Áfa-tv. 142. §-ának (3) bekezdése tartalmazza. E szerint a fordított adózás alkalmazásának feltétele, hogy az ügylet teljesítésében érintett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.

Eszközátadás áfája

Kérdés: Költségvetési szervek átszervezés következtében átadnak egymásnak eszközöket. Kell-e ez után áfát fizetni, ha igen, akkor milyen esetekben?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 17. §-a (3) bekezdésének h) pontja alapján nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás a költségvetési szerv államháztartásról szóló törvény szerinti átalakítása vagy irányító (felügyeleti) szervének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 20.

Start közmunkaprogram keretében végzett mezőgazdasági munka

Kérdés: A Start munkában előállított konyhakerti növényeket a saját intézményünk – amely önállóan működik – használja fel. Az önkormányzat 1-es adószámú, kiszámlázhatja-e az intézménynek az árut? Nem minősül-e vállalkozási tevékenységnek az önkormányzatnál?
Részlet a válaszából: […] Az önállóan működő intézmény feltehetően önálló adóalanyt jelent. Két adóalany közötti értékesítést az Áfa-tv. előírásai szerint számlázni kell. Minden adóalany, így az önkormányzat is kizárólag olyan tevékenységeket végezhet, számlázhat, amelyet a NAV-nak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

Start munkaprogram keretében megtermelt mezőgazdasági termékek értékesítése

Kérdés: A Költségvetési Levelek 187. számában a 3552. kérdésre adott válasszal kapcsolatban szeretnék kérdést feltenni:
Önkormányzatunk a Start munkaprogram keretében megvalósuló Téli és egyéb közfoglalkoztatás (Előkészítő konyha), Mezőgazdaság I., Mezőgazdaság II. mintaprogramjának támogatására sikeresen pályázott. Önkormányzatunk vállalkozási tevékenységet nem végez. Az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése felsorolja a közhatalmi tevékenységeket, az Áfa-tv. 2. sz. melléklete pedig azokat a szolgáltatásokat, amelyeket kizár a törvény a közhatalmi tevékenysége köréből. Ezek szerint, ha az általunk előállított terméket/terményeket másik intézménynek vagy nem saját konyhának értékesítjük, akkor az a fentiek alapján vállalkozási tevékenységnek fog minősülni?
Részlet a válaszából: […] A kérdező téves következtetést von le az Áfa-tv. hivatkozott rendelkezéseiből. Az Áfa-tv. 2. sz. mellékletében közölt felsorolás nem tételes, hanem példálózó jellegű. Nyilvánvaló, hogy például az önkormányzati lakások, egyéb ingatlanok bérbeadása vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 7.

Egyetemi térítési díjak elszámolása

Kérdés: Az egyetemek több jogcímen is kérnek a hallgatóktól térítési díjakat, pl. külön eljárási díj, indexmegnyitási díj, tantárgyfelvételi díj, idegen nyelven kiállított diploma. Kell-e ezekről számlát kiállítani, ha igen, milyen áfakulccsal?
Részlet a válaszából: […] A felsőoktatási intézmények által kért díjak egy része az oktatáshoz kapcsolódó járulékos szolgáltatás, és mint ilyen, adómentes. Ilyenek a leckekönyv, ha azért díjat kérnek, valamint a szakirány-felvételi díj.A leckekönyvért az Nftv. 81. §-ának (2) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 19.

Közhatalmi tevékenység

Kérdés: Közhatalmi tevékenységet végző intézményben az intézménykönyvelés is közhatalmi tevékenységnek minősül?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján nem egyértelmű, hogy a kérdező a saját intézményük könyvelésére gondolt-e, vagy arra az esetre, amikor másik – gazdasági szervezettel nem rendelkező – intézmény könyvelésével bízták meg a közhatalmi tevékenységet végző költségvetési intézményt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 11.

Fapótlási díj elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk rendelete előírja, hogy a közigazgatási területén fás szárú növényt kivágni csak indokolt esetben, engedély birtokában és pótlási kötelezettség teljesítése mellett szabad. Engedély nélküli fakivágás esetén visszapótlási kötelezettség és/vagy – amennyiben a pótlás nem vagy csak részben lehetséges – pénzbeli megváltási kötelezettség keletkezik. A pénzbeli megváltás (ún. fapótlási díj) mértékének meghatározása nem konkrét, számlával igazolható költségek alapján történik, hanem az előző évben az önkormányzat által közterületen elültetett, 10/12 törzskörméretű, legalább kétszer iskolázott, sorfa minőségű faiskolai áru ültetési költséggel és 5 év gondozási költséggel növelt évi átlagárát kell alapul venni. Ezt az átlagárat minden évben március 1-jéig az önkormányzat határozza meg és teszi közzé. A fapótlási díj meghatározása tehát egy számítási metódus szerint, vélelmezett költségek alapján történik, és nem az engedély nélkül kivágott fa tényleges, számlával igazolható pótlási költségének a továbbszámlázását jelenti, sem pedig a kivágott fa értékének megtérítését. A fapótlási díjként befizetett összegek egy elkülönített számlára érkeznek az önkormányzathoz, felhasználása kizárólag faültetési, fapótlási, fafenntartási célokra történik. A fapótlási díj kiszámlázása áfával növelten vagy áfa nélkül történik a jelenlegi jogszabályi előírások alapján, attól függően, hogy az önkormányzat ebben az esetben gazdasági tevékenységet vagy közhatalmi tevékenységet végez?
Részlet a válaszából: […] A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet előírásai szerint építési tevékenységgel összefüggésben fás szárú növényt kivágni csak indokolt esetben és az építési engedélyben foglal­taknak megfelelően szabad. A rendelet szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 20.
1
5
6
7
14