Adatszolgáltatás költségtérítésének áfája

Kérdés: Az Infotv. 29. §-ának (3) bekezdése alapján az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv az adatigénylés teljesítéséért – az azzal kapcsolatban felmerült költség mértékéig terjedően – költségtérítést állapíthat meg, amelynek összegéről az igénylőt az igény teljesítését megelőzően tájékoztatni kell. Van-e áfavonzata az adatszolgáltatással kapcsolatban felmerült költségtérítésnek (munkaerő-ráfordítás költsége, nyomtatási költség stb.)?
Részlet a válaszából: […] Az Infotv. lehetőségként írja elő, nem pedig kötelezettségként, hogy az adatot szolgáltató szervezet költségtérítést állapíthat meg. A költségtérítés mértéke nincs jogszabályban meghatározva, azt az adatszolgáltató szervezet saját maga állapítja meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.

Településrendezési terv megtérítése

Kérdés: Egy magánszemély saját tulajdonában lévő ingatlanának beépíthetősége érdekében kérelmezte az önkormányzat képviselő-testületétől, hogy módosítsa a település rendezési tervét úgy, hogy a magánszemély a telken tervezett építési munkálatokat elvégezhesse. A képviselő-testület a kérelmet elfogadta azzal a kikötéssel, hogy a módosítással kapcsolatban felmerült 200 000 Ft + áfa tervezési költséget a magánszemélynek meg kell fizetnie. Tekintettel arra, hogy az önkormányzat rendelte meg a rendezési terv módosítását, ezért a tervezési díjat az önkormányzatnak kell kifizetnie a tervező cég részére. A számlában szereplő áfát nem vonjuk le, mivel az "önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége" kormányzati funkción kerül elszámolásra ez a kiadás, amely adómentes tevékenységnek minősül. Mivel az önkormányzat adóalany, ezért a magánszemélynek áfásan számlázhatjuk tovább, amelyből az áfaösszeget az adóhatóság részére be kell fizetni. Így az önkormányzatnak azonban nem térül meg a teljes 254?000 Ft-os költsége, a fizetendő áfát saját költségvetéséből kell finanszíroznia. Tekinthetjük-e a fenti gazdasági eseményt közvetített szolgáltatásnak? Amennyiben igen, akkor a tervezési díj áfája az önkormányzatnál levonható lesz?
Részlet a válaszából: […] A településrendezési terv az önkormányzat tulajdona marad, amelyet a szellemi termékek között kell nyilvántartásba venni. Értelmezésünk szerint az önkormányzat a felmerült többletköltségét térítteti meg a magánszeméllyel, nem nyújt a magánszemély felé szolgáltatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 17.

Hivatali helyiségen kívüli és a hivatali munkaidőn túli házasságkötés

Kérdés: Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 96. §-ának rendelkezései alapján az önkormányzat jogosult megalkotni olyan rendeletet, melyben szabályozza a hivatali helyiségen kívüli és a hivatali munkaidőn túli házasságkötés létesítése engedélyezésének helyi szabályait és a többletszolgáltatás ellentételezéseként fizetendő díjakat. A hivatali helyiségen kívül, illetve a hivatali időn túl tartott eseményekért fizetendő többletszolgáltatási díjak az Áfa-tv. hatálya alá tartoznak-e, vagy áfakörön kívüli tevékenységnek minősülnek (mint közhatalmi tevékenység)? (Nem az egyéb szolgáltatásokra gondolunk, mint pl. zeneszolgáltatás, szervírozás.) Azt tapasztaljuk, hogy az egyes önkormányzatok tekintetében ennek megítélése eltérő.
Részlet a válaszából: […] Sajnos valóban tapasztalható, hogy az önkormányzatok a helyi rendeleteik megalkotása során nem egyformán értelmezik a hivatali helyiségen kívül vagy hivatali időn túl kötött házasságkötésért kért díj áfajogi megítélését.A 2010. évi I. törvény 96. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 18.

Áfa-tv. 142. § (1) bekezdésének c) pontja alkalmazásának előfeltétele

Kérdés: Intézményünk az üzemi konyhai tevékenység kivételével szinte kizárólag közhatalmi tevékenységet folytat. Közhatalmi tevékenységünk végzésének segítésére, adminisztrációs feladatok ellátására diákmunkaerő-kölcsönzési szolgáltatást veszünk igénybe. Álláspontunk szerint az Áfa-tv. 142. § (1) bekezdésének c) pontja alkalmazásának előfeltétele, hogy a munkaerő-szolgáltatást igénybe vevő a szolgáltatást termékértékesítéshez vagy szolgáltatásnyújtáshoz vegye igénybe. Mivel a közhatalmi tevékenység – melyhez igénybe vesszük a munkaerő-kölcsönzést – se termékértékesítésnek, se szolgáltatásnyújtásnak nem minősül, ezért a munkaerő-kölcsönző számláit áfatartalommal fogadtuk és fogadjuk be (intézményünk szállító felé tett nyilatkozata alapján). Kérdésként merült fel, hogy helyes-e a fentiekben vázolt gyakorlat, s amennyiben nem, akkor a számla kibocsátójának módosítania kell-e az intézményünk által eddig befogadott számlákat, továbbá az intézményünk által benyújtott áfabevallásokat önrevíziózni kell-e?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének c) pontja kimondja, hogy az adót a szolgáltatás igénybevevője fizeti a termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz – ideértve azt is, ha az nem kötött építési hatósági engedélyhez vagy építési hatósági tudomásulvételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár változása 2017. január 1-jétől

Kérdés: Önkormányzatunk évekkel ezelőtt alanyi adómentességet választott az Áfa-tv. szerinti közhatalmi tevékenységen kívüli gazdasági tevékenységeire. 2016-ban először fordult elő, hogy az értékesítéseink ellenértéke túllépte az értékhatárt (ami 2016-ban 6 millió forint), ezt a 15 napos határidőn belül be is jelentettük az adóhatóságnak, azóta a számlákat ezeknek a nem közhatalmi tevékenységeknek az ellenértékéről bruttó módon, áfával növelten állítjuk ki. Jól tudjuk, hogy az Áfa-tv. év végi módosítása 6 millióról 8 millióra emelte az alanyi mentesség értékhatárát? Ha igen, akkor önkormányzatunk, annak ellenére, hogy 2016-ban átlépte a 6 milliót, választhat alanyi adómentességet a következő évekre?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 2016. december 31-ig hatályos szabályai szerint alanyi adómentességet akkor lehet választani, ha az adóalany a 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – forintban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

Közhatalmi tevékenység

Kérdés: Önkormányzat esetén mi minősül közhatalmi tevékenységnek az Áfa-tv. 7. §-a alapján? A köztemető-fenntartás, közvilágítás, zöldterület-kezelés, óvodai, iskolai étkeztetés, közművelődés, intézményi rezsiköltségekkel kapcsolatos kiadások, tehát minden kiadás, ami az önkormányzat alaptevékenységével kapcsolatos?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése szerint nem gazdasági tevékenység, és nem eredményez adóalanyiságot a Magyarország Alaptörvénye által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.

Anyakönyvi ügyek kiadásainak és bevételeinek elszámolása

Kérdés: Közös önkormányzati hivatal anyakönyvi ügyek intézésével megbízott köztisztviselője (anyakönyvvezető) házasságkötésnél államigazgatási, közhatalmi feladatokat lát el. Mely költségvetési szerv illetékes a házasságkötésnél felmerülő közhatalmi bevételek, illetve az anyakönyvi eseményhez kapcsolódóan igénybe vehető szolgáltatások bevételeinek beszedésére, illetve a kiadások teljesítésére? A felmerült kiadásokat és bevételeket az önkormányzat vagy a közös önkormányzati hivatal könyveiben kell-e elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 4. §-ának (1) bekezdése alapján anyakönyvi ügyekben hatáskörrela) kormányrendeletben meghatározott képesítési feltételekkel rendelkezőaa) polgármester,ab) jegyző vagyac) a polgármesteri hivatal és a közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Közterület-használati díj elengedése

Kérdés: Szerződés alapján önkormányzatunk a rendeletében meghatározott mértékű összegben számlázza ki a közterületet használó vállalkozásoknak a közterület-használati díjat. Egyes esetekben a vállalkozó kérelmezi, hogy a díjat visszamenőleg csökkentsék le számára. Az önkormányzati rendelet indokolt esetben lehetővé teszi a kérelem alapján történő díjcsökkentést. Amennyiben a kérelemnek eleget tesz az önkormányzat, csökkenthető-e a korábban kiszámlázott adóalap és adó összege az Áfa-tv. 77. §-ában megfogalmazottak szerint, vagy más egyéb megfontolás alapján? Ha teljes mértékben elengedésre kerül a díj (a rendelet lehetővé teszi), akkor érvényteleníthetők-e a korábban kiállított számlák, illetve módosíthatóak-e azok az Áfa-tv. 69. §-ában meghatározott adóalapra? E kérdések további specifikációja, hogy amennyiben nem külső okokra (például időjárás miatti korlátozott tényleges közterület-használat stb.) hivatkozik a vállalkozó, hanem az anyagi problémáira, akkor lehetséges-e az adóalap és az adó csökkentése? Amennyiben a közterület-használati szerződés olyan módon kerül módosításra, hogy nem a korábbi díjak kerülnek csökkentésre, hanem a módosítást követő (jövőbeni) időszakok díjait csökkentik, akkor a csökkentett összeg lesz az adóalap, vagy az eredeti díjat kell továbbra is számlázni a vállalkozó részére? E tekintetben kérjük, hogy az Áfa-tv. 71. §-ában foglaltakat értelmezzék számunkra. Milyen módon kell eljárnunk akkor, ha a jövőbeni időszakra teljes mértékben elengedésre kerül a díjfizetés a szerződés módosításának következtében?
Részlet a válaszából: […] A közterület-használati díj visszamenőleges csökkentését, illetve a közterület-használati díj elengedését külön-külön kell vizsgálni.A) Abban az esetben, ha az önkormányzat visszamenőlegesen csökkenti a közterület-használati díjat a vállalkozó kérelmére, akkor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Környezettanulmány díjának könyvelése

Kérdés: A 21/2015. (IX. 2.) IM rendelet alapján a kormányhivatal felkéri az önkormányzat jegyzőjét a környezettanulmány elkészítésére. A csődvédelmi szolgálat családi vagyonfelügyelője és a területi szociális központ köztisztviselője elkészíti a környezettanulmányt, melynek díja 5400 Ft, egyharmad rész az önkormányzatot, kétharmad rész a megyei kormányhivatalt (mely összeget negyed­évente, a negyedév utolsó napjától számított 30 napon belül átutalásra kerül) illeti meg. Hogyan könyveli az önkormányzat a befizetett környezettanulmány díját (az egyharmad és a kétharmad részt)? Szükséges-e számviteli bizonylatot kiállítani, és áfafizetési kötelezettség keletkezik-e?
Részlet a válaszából: […] A 21/2015. (IX. 2.) IM rendelet alapján készített környezettanulmány közhatalmi díj. A közhatalmi díjak az Áfa-tv. 7. §-a szerint nem tartoznak az áfa hatálya alá, ezért áfát nem kell felszámítani, számlát nem kell kiállítani. Elegendő a számviteli törvénynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 3.

Közterület-használati díj elengedése

Kérdés: Szerződés alapján egy önkormányzat ügyfelem a rendeletében meghatározott mértékű összegben számlázza ki a közterületet használó vállalkozásoknak a közterület-használati díjat. Egyes esetekben a vállalkozó kérelmezi, hogy a díjat visszamenőleg csökkentsék le számára. Az önkormányzati rendelet indokolt esetben lehetővé teszi a kérelem alapján történő díjcsökkentést. Amennyiben a kérelemnek eleget tesz az önkormányzat, csökkenthető-e a korábban kiszámlázott adóalap és adó összege az Áfa-tv. 77. §-ában megfogalmazottak szerint, vagy más egyéb megfontolás alapján? Kérdés továbbá, hogy ha teljes mértékben elengedésre kerül a díj (a rendelet lehetővé teszi), akkor érvényteleníthetők-e a korábban kiállított számlák, illetve módosíthatók-e azok az Áfa-tv. 69. §-ában meghatározott adóalapra? E kérdések további specifikációja, hogy amennyiben nem külső okokra (például időjárás miatti korlátozott tényleges közterület-használat stb.) hivatkozik a vállalkozó, hanem az anyagi problémáira, akkor lehetséges-e az adóalap és az adó csökkentése? Amennyiben a közterület-használati szerződés olyan módon kerül módosításra, hogy nem a korábbi díjak kerülnek csökkentésre, hanem a módosítást követő (jövőbeni) időszakok díjait csökkentik, akkor a csökkentett összeg lesz az adóalap, vagy az eredeti díjat kell továbbra is számlázni a vállalkozó részére? E tekintetben kérjük, hogy az Áfa-tv. 71. §-ában foglaltakat értelmezzék számunkra. Milyen módon kell eljárnunk akkor, ha a jövőbeni időszakra teljes mértékben elengedésre kerül a díjfizetés a szerződés módosításának következtében?
Részlet a válaszából: […] A közterület-használati díj visszamenőleges csökkentését, illetve a közterület-használati díj elengedését külön-külön kell vizsgálni.A) Abban az esetben, ha az önkormányzat visszamenőlegesen csökkenti a közterület-használati díjat a vállalkozó kérelmére, akkor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 3.
1
4
5
6
14