1516 talált cikk a nyilvántartás kifejezésre

Kérdés: A számítástechnikai hálózatkiépítést hová kell aktiválni?

Kérdés: A költségvetési szervnél egy új gép került beszerzésre. A beszerzéshez meg kellett erősíteni a födémet. A födém megerősítésének költségei a gép értékét vagy az ingatlanét növelik-e?

Kérdés: Az átfutón kezelt előlegek számviteli nyilvántartásánál hogy kell kezelni az áfát?

Kérdés: Egy költségvetési szerv egy 0-ig leírt tárgyi eszközt értékesít 80 E Ft-ért. Hogyan kell ezt a gazdasági eseményt helyesen elszámolni?

Kérdés: Ha a főkönyvben tételesen könyveli a függő, átfutó kiadásokat és bevételeket, ezekben az esetekben kell-e külön analitikát vezetni?

Kérdés: Tárgyévet megelőző évben elszámolt kiadások módosításának számviteli rendezésével kapcsolatban felmerült kérdések két esetre vonatkozóan: 1. Költségvetési szervünknek egy közüzemi szolgáltató 2005-ben visszautalt intézményünk bankszámlájára egy összeget, mérőműszer meghibásodása miatt tévesen számlázott jogcímen. Ezen összeg 2 db "tartozik jellegű" számla és 4 db "követel jellegű" számla egyenlegéből adódott. A "követel jellegű" számlák a 2004. évi számlák sztornírozott tételei. A "tartozik jellegű" számlák a 2004. évi tényleges fogyasztás alapján kimutatott összegek. Kérdésünk, hogy számvitelileg 2005. évben helyesen jártunk-e el, ha a visszaérkezett összeget egyéb bevételként számoltuk el (T 341 – K 9 "követel jellegű" számlák összegei; T 9 – K 341 "tartozik jellegű" számlák összegei)? Melyik jogszabályban található az előző évi "térítményezéssel" kapcsolatos eljárás? 2. Költségvetési szervünknek egy közüzemi szolgáltató 2006-ban küldött 3 db 2005. évi "követel jellegű" helyesbítő számlát, valamint 1 db 2006. évi "tartozik jellegű" (szerződés szerinti) március havi számlát. A szolgáltató nem utalta vissza a helyesbített számlák összegeit bankszámlánkra, hanem a 2006. 03. havi fizetendő számla egyenlegét csökkentette ezekkel az összegekkel. Kérdésünk, hogy számvitelileg helyesen járunk-e el, ha bankhelyesbítő napló alkalmazásával a 2005. évi helyesbítő számlák végösszegét átvezetjük az egyéb bevételek közé? (T 5 – K 341: 2006. 03. havi, szerződés szerinti összeg; T 341 – K 5 2005. évi helyesbítő számlák összegei; T 5 – K 9: 2005. évi helyesbítő számlák összegei.)

Kérdés: Költségvetési intézmény parkolóbérletet és gépkocsi-behajtási engedélyt vásárol saját dolgozónak. Bér jellegű vagy dologi kiadásként kell elszámolni?

Kérdés: A polgármesteri hivatal alkalmazásában álló jegyző számára fizethető-e utazási költségáltalány személygépkocsi hivatalos használatára adómentesen? Vagy ilyen költség csak kiküldetési rendelvény alapján számolható el törvényszerűen?

Kérdés: Három önkormányzatunk közösen foglalkoztat a községeinkben egy védőnőt, akinek a munkája ellátásához rendszeres gépjárműhasználatra van szüksége. Saját autóját használja az alkalmazott, melynek ellenszolgáltatására 500 km/hó mértékben állapítottak meg részére útátalányra való jogosultságot. E feltételek mellett a védőnőnek minden hónapban el kell-e számolnia a ténylegesen megtett kilométerekről – útnyilvántartás –, s ha igen, az aktuális km mennyisége befolyásolja-e az adott hónapra neki járó útátalány összegét? Tehát ha pl. 300 km-t utazik, akkor az ez után járó összeg illeti-e meg őt, illetve ha 525 km-t tesz meg, akkor az 500 km feletti részre is jár-e a költségtérítés?

Kérdés: Intézményünkhöz tartozó napközis tábor területén önkormányzati beruházásból egy új ebédlőépületet építettek. A berendezési tárgyak között szerepel 1 db nagyméretű Inox hűtő, 2 db villanymelegítő zsámoly, melegen tartó pult és mosogatómedencék. A beruházási alapokmányon az ebédlő értéke egy összegben szerepel, és így az épület főkönyvi számlára kellett aktiválni. Mi a teendő a fent megjelölt berendezési tárgyakkal, melyeknek az értékcsökkenése 14,5%, hogyan kell nyilvántartani?