270 cikk rendezése:
251. cikk / 270 Természetbeni étkeztetésre jogosultság
Kérdés: Azokat a pedagógusokat, akik júliusban egyetlen napot sem dolgoznak, de ebédelni eljárnak, megilleti-e a 4000 Ft-os költségtérítés ebédszámla esetében? Bérlet leadása nélkül kapják az útiköltség-térítést, július hónapra megkaphatják-e az összeget? Az igazgatóhelyettes pl. júliusban 1 napot szokott ügyeletet tartani. Emiatt jogosult lehet az egész havi úti elszámolásra? Pedagógus vagy bárki, aki felmentését tölti, és már fel van mentve a munka alól, jogosult-e a 4000 Ft-os természetbeni étkezésre?
252. cikk / 270 Adómentes munkaruha – étkezési támogatás
Kérdés: 1. Intézményi dolgozók (pedagógus, takarító, karbantartó, gazdasági vezető stb.) hogyan részesülhetnének adómentesen munkaruha-juttatásban?2. Három- és többgyermekes szülők gyermekének étkezési normatív támogatása (50 %) áfaköteles-e, számlát kell-e kiállítani az intézménynek vagy támogatásként kell lekönyvelni?Az 1001 Ft/fő gyermekenként járó étkezési támogatás áfaköteles-e?
253. cikk / 270 Adómentes természetbeni étkeztetés II.
Kérdés: Önkormányzatunk intézményeink kiszolgálására konyhát működtet, ahol óvodások, diákok, pedagógusok és a többi intézmény alkalmazottai étkeznek. Belső szabályzatunk alapján dolgozóink csak a nyersanyagnorma egy részét fizetik térítési díjként. A kérdés, hogy mi a 44 százalékos természetbeni juttatás után fizetendő adó alapja: csak a nyersanyagnorma meg nem térített része, vagy az előállított étel teljes értéke, amely a nyersanyagnorma + az előállítási költség (rezsi) + áfa?
254. cikk / 270 Pedagógus részére biztosított adómentes juttatások
Kérdés: A pedagógus a munkahelyén igénybe veszi a 4000 forintos étkezési hozzájárulást. Az adott hónapon belül tanulmányi versenyre viszi a tanulókat. Velük együtt az étkezést is igénybe veszi, amit a munkáltató megtérít számára. Ezt a költséget a munkáltatónak le kell-e jelentenie akkor is, ha magában foglalja a térítési díj részét is?
255. cikk / 270 Képzési díj fizetése, ill. tanulmányi szerződés kikötése megbízási szerződésben
Kérdés: Művészeti oktatás szakfeladaton megbízásos jogviszonyban óraadó pedagógust alkalmazunk. Részére fizethetünk-e képzési díjat? Ilyen jogviszonyban köthetünk-e vele tanulmányi szerződést?
256. cikk / 270 Számla tartalmi elemei
Kérdés: Pedagógus egyéni vállalkozóként számlát nyújt be az intézményhez. Elegendő-e, ha a számlán SZJ-megjelöléssel oktatási szolgáltatást alkalmaz, és nem részletezi az óradíjat, óraszámot? Szerződés készült az intézmény és a pedagógus között.
257. cikk / 270 Támogatás helye a mérlegben
Kérdés: A kollégium egyik pedagógusa pályázaton nyert a minisztériumtól támogatást. A támogatási összeget az intézmény kapta, melyből a pedagógusnak számítógépet vásároltak. Az intézmény a mérlegben hol szerepeltesse az átadott tárgyi eszközt? Vagy térítés nélkül adja át üzemeltetésre a pedagógusnak? Az értékcsökkenés elszámolása hogyan történjen?
258. cikk / 270 Külföldi tanulmányúttal kapcsolatos kiadások
Kérdés: Pedagógusok külföldi tanulmányúton vesznek részt. A kiadásokat az intézmény költségvetési pénzből fizeti. Terheli-e az iskolát valamilyen fizetési kötelezettség (pl. adó, tb stb.)?
259. cikk / 270 Vizsgáztatási díj kifizetése
Kérdés: Szakképző intézményünk minden évben érettségi és szakmai vizsgákat tart külső vizsgáztatók, illetve saját pedagógusaink közreműködésével. Az előző években a vizsgadíjakat megbízási díjként fizettük, külső vizsgáztatók közül volt, aki leszámlázta. 2003. évtől milyen formában lehet vizsgáztatási díjat fizetni az ilyen tevékenységre (a munkaköri leírásban a vizsgáztatás nem szerepel)?
260. cikk / 270 Képernyő előtti munkavégzés
Kérdés: A képernyő előtti munkavégzés minimális követelményeiről szóló 50/1999. EüM rendelet és az azt módosító 3/2002. ESzCsM rendelet vonatkozik-e az informatikát oktató tanárokra? A kolléga heti nyolc órában oktatja az informatikát. Tudomásom szerint napi négy órában kell képernyős munkahelyen munkát végezni ahhoz, hogy a rendelet vonatkozzon a közalkalmazottra is.
