45 cikk rendezése:
31. cikk / 45 Egyszeri pót-közműfejlesztési kiadás
Kérdés: A 38/1995. (IV. 5.) Korm. rend. 4. § 2. pontja alapján intézményünk egyszeri pót-közműfejlesztés kifizetésére kötelezett kontingenstúllépés miatt. Fenti tételt fejlesztési célú pénzeszközátadás államháztartáson kívülre, vagy vagyoni értékű jogként kell állományba venni?
32. cikk / 45 Pénzeszközök átadásának új szabályai
Kérdés: Az Ötv. 107. § (2) bekezdése értelmében, a törvény hatálybalépésének napján, 1990. szeptember 30-án a megyei tanács kezelésében lévő székházépület a megyei önkormányzat tulajdonába került. Az 1991. szeptember 1. napján hatályba lépett, az egyes állami tulajdonban álló vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 40. § (3) bekezdése rendelte el a következőket: "A köztársasági megbízott hivatalának használatba kell adni az (1) bekezdésben megjelölt vagyont, ha a volt tanács és szervei, illetve tisztviselői, valamint a (2) bekezdésben felsoroltak feladatait jogutódként a köztársasági megbízott látja el." Hivatalunk jogelődje, a Köztársasági Megbízott Hivatala ekkor a feladatellátás céljára egy adott számú irodára, valamint közös használatú helyiségekre (folyosó, termek stb.) nézve a megyei önkormányzattal kötött megállapodás alapján használati jogot szerzett. Az épület üzemeltetésével kapcsolatban jelentkező költségeket a házban elhelyezkedő, az 1991. évi XXXIII. törvény 40. § (2) bekezdése alapján használati jogot szerzett közhivatalok közösen viselik, az üzemeltetési feladatokat az önkormányzat gazdasági szolgáltató szervezete látja el. Bár a használati joggal rendelkező szervezeteket nem tekintjük úgy, mint önkormányzati társulások tagjait, az épület fenntartása a társulások által fenntartott közös intézményekhez hasonló módon történik. Az a kérdésünk, hogy az épület üzemeltetésével kapcsolatban jelentkező, egyébként áfatartalommal nem rendelkező közös költségek hivatalunkra eső részét (gazdasági szolgáltató szervezetben az épület üzemeltetésével kapcsolatban felmerülő bér és annak járulékai) teljesíthetjük-e átadott pénzeszközként?
33. cikk / 45 Vissza nem térítendő támogatás elszámolása
Kérdés: Hová kell helyesen könyvelni a hivatalunk által belső jegyzőkönyv alapján kifizetett kátyúkár hivatalunkat terhelő részét? Hová kell helyesen könyvelni a fővárosi közgyűlés rendelete, valamint önkormányzati rendelet alapján szociális, jövedelmi, vagyoni viszonyok vizsgálata alapján kifizetett első lakáshoz jutási támogatás vissza nem térítendő összegét?
34. cikk / 45 Panellakásokon végzett energiatakarékos felújítás
Kérdés: Az önkormányzat panellakásokon energiatakarékos felújítást hajt végre. A felújítás forrása 1/3 részben állami hozzájárulás, 1/3 részben önkormányzati hozzájárulás, 1/3 részben pedig a lakók befizetése. Számvitelileg mi a helyes eljárási mód, aktiválás vagy pedig pénzeszközátadás?
35. cikk / 45 Lakóépületek felújításának elszámolása pályázaton nyert pénzeszközök felhasználásával
Kérdés: Hogyan kell könyvelni az iparosított technológiával készült lakóépületek pályázati felújítását, ha – a lakossági önrész és a központi támogatás az önkormányzatoknak az erre a célra megnyitott számlájára érkezik, – a kiviteli és a támogatási szerződést az önkormányzat köti, – a számla az önkormányzat nevére szól, – az épület vagy kizárólag magántulajdonú, vagy önkormányzati és magántulajdonú lakások vegyesen? Mi az irányadó abban az esetben, ha a pályázati kiírásnak megfelelően felújításnak elszámolandó műszaki tartalom a számviteli állásfoglalások szerint karbantartásnak minősül?
36. cikk / 45 Kis értékű ajándék és szakszervezeti tagdíj számviteli elszámolása
Kérdés: Dolgozóinknak nőnapra adómentesen adható kis értékű ajándékot vásároltunk. Melyik főkönyvi számon kell ezt kimutatni? A hazai érdek-képviseleti szervek (VSZOSZ) részére fizetett éves tagdíj összegét hova kell könyvelni?
37. cikk / 45 Pénzeszközátadás
Kérdés: A gazdálkodó szervezetek, különösen a költségvetési szervek és intézmények pénzforgalmában évtizedek óta ismert fogalom volt a "pénzeszközátadás", amely mindenkor ellenérték nélkül került a kedvezményezetthez. Ma viszont már minden esetben csak támogatásról beszélünk. A pénzeszközök ellenérték nélküli átadása minden esetben támogatásnak minősül-e? Szótárunkból tehát törölnünk kell a pénzeszközátadást?
38. cikk / 45 Végleges pénzeszköz átadása közalapítvány létrehozására
Kérdés: Ha önkormányzat közalapítványt hoz létre, az e célra elkülönített alapítási összeget miért kell véglegesen átadott pénzeszközként kiadásba helyezni, amikor a közalapítvány megszűnésekor meglévő vagyon visszajár az alapítóknak? A véglegesen átadott pénzeszközökről ugyanis nem kell nyilvántartást vezetni. Így következhetett be, hogy az önkormányzat azt sem tudja, hány nonprofit szervezetet alapított. Nem az lenne tehát a legcélszerűbb megoldás, ha az ilyen célra fordított összeg pénzügyi befektetésként szerepelne az önkormányzat könyveiben és mérlegében?
39. cikk / 45 Alapítvány beruházási támogatása
Kérdés: Települési önkormányzat alapítványt hozott létre a település fejlesztését szolgáló beruházások céljából. Az alapítvány bankszámlájára időközönként fejlesztési célú pénzeszközátadás címén különböző összegeket utal át. Az alapítvány önállóan szerződik a kivitelezőkkel. Visszaigényelhető-e a kivitelezők számlájának áfatartalma?
40. cikk / 45 Megállapodás alapján igénybe vett szolgáltatás elszámolása
Kérdés: Az önkormányzati feladatellátáshoz kapcsolódón több ízben kötünk más szervekkel megállapodást egy-egy szolgáltatás igénybevételére. Hogyan kell értelmezni a számvitelben a megállapodás alapján igénybe vett szolgáltatást, ha azt számla alapján végzik? Átadott pénz vagy dologi kiadás?
