148 talált állásfoglalás a reprezentáció kifejezésre

Kérdés: Egyik alkalmazottunknak a munkájához szükséges (nem iskolai rendszerű) szakmai továbbképzésen kell részt vennie. Kérdésünk, hogy az intézmény milyen költségeket téríthet meg adómentesen a képzéssel összefüggésben?

Kérdés: Önkormányzatunknál a polgármester költségtérítési átalányban részesül. Milyen költségeket számolhat el? Kedvezőbb lenne-e, ha tételes költségtérítést kapna?

Kérdés: Önkormányzatunk a május 1-jei majális alkalmával ingyenebédet biztosított a település minden óvodásának és általános iskolásának. Az iskolai és az óvodai feladatellátást a római katolikus egyház látja el. Milyen adókötelezettséggel járnak ezek a nem pénzben nyújtott juttatások? A reprezentáció főkönyvi számlára könyveljük a kiadást? Önkormányzatunk két településből álló körjegyzőséghez tartozik. A körjegyzőség és egy másik település köztisztviselői részére szakmai napot tartottunk. A rendezvényen a résztvevőknek ebédet, kávét, üdítőt biztosítottunk. Milyen adókötelezettséggel jár a nyújtott szolgáltatás, illetve reprezentációnak minősül-e? Milyen főkönyvi számlára történjen a könyvelés?

Kérdés: A falunapi rendezvényen az ott megjelentek számára ingyenesen nyújtott étel és ital milyen adófizetési kötelezettséggel jár? Ez a szolgáltatás reprezentációnak minősül-e, illetve milyen főkönyvi számlára könyvelendő?

Kérdés: A 166. számban megjelent 3217. számú kérdés válaszából nem értjük az utolsó bekezdést. Az Szja-tv. 70. §-ának (2a) bekezdése szerinti felsorolásban nem szerepel az önkormányzat, csak a következő: "Ha a kifizető társadalmi szervezet, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is)". Kérjük, szíveskedjenek alátámasztani a kérdésre adott válasz utolsó bekezdését, mert a
NAV-val történt telefonos egyeztetésünkkor azt a választ kaptuk, hogy mivel a felsorolásban nem szerepel kiemelten az "önkormányzat", ezért rá is a 70. § (2) bekezdése az irányadó, miszerint a reprezentáció már az első forinttól adóköteles. Fontos ennek a kérdésnek a tisztázása, mert községeink falunapi rendezvényeit eddig adókötelesen kezeltük.

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szervnél az ellátottak részére szerveznek klubdélutánt és anyák napi ünnepséget, zenei fesztivált, a rászoruló gyerekeknek táborozást. Milyen adókötelezettséggel járnak ezek a nem pénzbeli juttatások és azokkal kapcsolatos költségek és az anyák napi virág vásárlása? Reprezentációnak minősül-e a szakmai napon a dolgozók helyszínre történő utazása, étkezése?

Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy mit lehet elszámolni a "Reprezentáció adómentesen adott kiadás" elnevezésű, az államháztartási számla­tükörben található számlán?

Kérdés: A reprezentációval kapcsolatosan szeretném kérdezni, hogy a reprezentációs kiadások sokszor egy "bolti" blokk jellegű számlán szerepelnek. Üdítőt, kávét stb. vásárolnak intézményünk részére. Kérdésem: ilyen és más – éttermi számla esetében is – milyen dokumentum szükséges annak igazolására, hogy ezek a kiadások valóban reprezentációs kiadások, vagyis több szakmai, munkahelyi megbeszélés, szakmai tárgyalás alkalmával kerülnek felhasználásra, illetve milyen előírás vonatkozik ennek igazolására, a körülmények a dokumentálására? Az Szja-tv. 3. §-ának 26. pontja előírja, hogy mi a reprezentáció, de annak igazolására kérni szoktunk vagy egy nyilatkozatot az eseményről, vagy a számlára való feltüntetését az eseménynek. Jól járunk el? Kérdésem azért merült fel, mert sok esetben kérik ennek a dokumentálásnak a törvényi hivatkozását is! Vagy – tekintettel arra, hogy csak olyan számla kerülhet elszámolásra a könyvelésben, ami feltételezi a reprezentációs felhasználást – nem kell kérni semmilyen nyilatkozatot?

Kérdés: A március 8-ai nőnapra saját dolgozóknak vásárolt virágok után hogyan kell adózni? Megítélésem szerint ez nem reprezentáció. A virágok értéke 300 Ft/db. A nőnapi ajándékok adókötelezettségének megállapításánál az Szja-tv. 70. §-át kell alkalmazni, amely 119% adóalap után 16% szja-t és 27% eho megfizetését írja elő? Ha igen, akkor a 70. § melyik pontja alá tartozik a juttatás? Esetleg az Szja-tv. 1. számú mellékletének valamely pontja alapján minősülhet adómentesnek a juttatás?

Kérdés: Önkormányzatunk tervezi ügyfélkártya bevezetését. Mivel nálunk ilyen még nem volt, szeretnénk segítséget kérni ahhoz, hogy milyen módon lehet ezt kivitelezni? Mik a feltételek, a bevezetés mikéntje, illetve a könyvelés módja? Önkormányzatunknak részben önálló intézményei vannak, melyek pénzellátása jelenleg elszámolásra kiadott elő­leggel megoldott. Ezenkívül saját dolgozók részére is így oldjuk meg a különböző célú vásárlási előlegeket. (Pl. a polgármester és jegyző reprezentációs kiadásai stb.) Pénzügyi osztályvezetőnk a házipénztár pénzforgalmának csökkentését tűzte ki célul, melynek egyik eleme lenne az ügyfélkártya bevezetése. Elgondolása a következő: Az érintettek, akik eddig az elszámolási előleget kapták, most egy limitált összegű ügyfélkártyát kapnának, mellyel készpénzfelvétel is lehetséges, illetve megoldható vásárláskor a kártyával történő fizetés is. Mivel én kezelem a házipénztárt, eddig az én dolgom volt az előlegek kiadása, illetve elszámolása. Kérdésem, hogy ha pl. az iskola igazgatója felvesz készpénzt az ügyfélkártyával, majd azt elkölti, milyen könyvelési tételek állnak elő? Nem ugyanazt kell végigvinni, mintha én vettem volna fel a készpénzt? (Készpénz-bevételezés a házipénztárba, majd a számlák ki­adásba helyezése?) Ha jól gondolom, ebben az esetben nem csökken a pénztárban a munka. A másik eset, amikor pl. az iskola igazgatója vásárlás esetén az ügyfélkártyájával fizet. Ilyenkor csak a bankszámlánkon jelenik meg a tranzakció. Itt viszont nem készpénzfelvételt kell könyvelni, hanem a számlát kell lekönyvelni, mint utalásnál. Milyen feltételekkel lehet bevezetni az ügyfélkártyát, jók-e a fenti elgondolások, illetve ahol használják már, ott hogyan működik, mi a tapasztalat?