678 kérdés-válasz a reszlet kifejezésre

678 cikk rendezése:

1. cikk / 678 Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója egy nagyobb összegért vásárol kriptovalutát, melyet több részletben értékesít. Mikor és mi után keletkezik személyijövedelemadó-kötelezettség?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

2. cikk / 678 Egészségügyi szolgáltatóval kötött feladatellátási szerződés

Kérdés: Az önkormányzat feladatellátási szerződést kötött a praxisengedéllyel rendelkező háziorvossal mint egészségügyi szolgáltatóval. A jogszabályi előírások alapján az önkormányzat az önkormányzati tulajdonban álló ingatlanban található rendelőt ingyenes használatba adta az egészségügyi szolgáltatónak. A feladatellátási szerződés rögzíti, hogy az egészségügyi szolgáltató a részére térítésmentesen biztosított rendelőt saját költségén köteles rendszeresen karbantartani, takarításáról gondoskodni, továbbá viselni a rendelő működésével járó rezsiköltségeket. A rendelő felújítása azonban az önkormányzat kötelezettsége marad. Az egészségügyi szolgáltató 2021. szeptember 1. napjától fizetési kötelezettségének számla hiányában nem tett eleget. Az önkormányzat a rendezetlen helyzet megoldására különmegállapodást kívánt kötni, amelynek alapján átalánydíjas elszámolás került volna bevezetésre. Ez az átalánydíj kedvezőbb lett volna, mint a ténylegesen igénybe vett szolgáltatások díja. Az egészségházban működő hét egészségügyi szolgáltató közül kettő a megállapodást nem írta alá. Ennek hiányában az önkormányzat 2025. július 1-jétől a meglévő feladatellátási szerződés alapján kiszámlázta a közüzemi díjakat (víz- és szennyvízdíj, villamosenergia-, gáz-, vezetékes- és mobiltelefon-szolgáltatás, internet, hulladékszállítás), a tűzoltósági távfelügyeleti díjat, a takarítással kapcsolatos személyi juttatásokat, a tisztítószerek költségét, valamint a szőnyegtisztítás díját. Az egészségügyi szolgáltató a számlákat visszaküldte, arra hivatkozva, hogy azoknak nincs szerződéses jogalapja. Az önkormányzat vitatja ezt az indokolást, és követelését az egészségügyi szolgáltatóval szemben fenntartja. Mit tehet az önkormányzat annak érdekében, hogy a követelés könyvviteli elszámolása megfeleljen a vonatkozó szabályoknak? Továbbá milyen jogi lépésekkel érvényesítheti követelését az egészségügyi szolgáltatóval szemben?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

3. cikk / 678 Falfelület bérbeadása

Kérdés: Sportorvosi vizsgálatokkal és betegellátással foglalkozó egészségügyi intézmény vagyunk. Szeretnénk az intézmény falára, képkeretbe sportszövetségektől sportrendezvényekről tájékoztató plakátokat kitenni, akár reklám céljából is. Az ellenértéket a szövetségek felé kiszámlázzuk. Áfával vagy áfamentesen tegyük meg?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

4. cikk / 678 Bérköltség területarányos költségmegosztása más fenntartó felé

Kérdés:

Költségvetési szervünk az önkormányzat tulajdonában álló ingatlan egy meghatározott részét használja (pontosabban fenntartásunkban lévő intézményünk oktatási tevékenységet végez), és azon a területen a működésből adódóan üzemeltetési, fenntartási feladatokat is ellát. Az ingatlan másik részét egy másik intézmény (külön fenntartó) használja. A közös használat miatt a teljes épületre vonatkozó egyes üzemeltetési feladatok összehangoltan, részarányos költségmegosztás alapján történnek költségmegosztási megállapodás alapján. Költségvetési szervünk alkalmazásában áll egy karbantartó munkavállaló, aki mindkét használati területhez kapcsolódó üzemeltetési feladatokat lát el (pl. javítás, hibaelhárítás stb.). A karbantartó bérköltsége részben azon a területen végzett tevékenységhez kapcsolódik, amelyet nem mi használunk. A költségmegosztási megállapodás alapján a bérköltség 20%-át a másik fenntartóra, havonta, részletes elszámolás alapján áthárítjuk. A fenti esetben – ahol a karbantartó munkavállaló költségvetési szervünk alkalmazottja, a költségmegosztás alapja a használati terület aránya, és az áthárítás nem tartalmaz nyereséget – alkalmazható-e az Áfa-tv. 71. §-a (1) bekezdésének c) pontja, és mentesül-e az áthárított költség az adó alól? Vagy a leírt helyzet alapján az áthárított költség szolgáltatásnyújtásnak minősül-e, amely után az általános szabályok szerinti áfafizetési kötelezettség keletkezik? A karbantartó jogilag költségvetési szervünk alkalmazottja, a másik fenntartó nem munkáltatója, és nem megrendelője a szolgáltatásnak. A bérköltség részarányos megtérítése költségátvállalásnak [71. § 1. bek. c) pont] vagy szolgáltatásnyújtásnak minősül? Az áthárított költség áfa szempontjából szolgáltatásnak minősül?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

5. cikk / 678 Önkormányzati képviselő-testületi bizottság díjazása

Kérdés: Az alakuló képviselő-testületi ülésen létrehozásra került a szociális és kulturális bizottság, mely tavaly egy ülést tartott. Az elnöknek és a tagoknak havi 20.000 forint tiszteletdíj került megállapításra, mely a 2024. évre ki lett fizetve. 2025-ben egyetlen ülést sem tartottak, majd május végével feloszlatták saját maguk a bizottságot. Az idei (5 hónapra) járó díjazásra igényt tartottak, azt a falu nagy nyilvánossága előtt követelik. Jogszerű-e ezen igényük, jár-e az elvégezetlen tevékenységért díjazás?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

6. cikk / 678 Tárgyi eszközök nyilvántartása

Kérdés: Intézményünkben új gazdasági rendszer bevezetését tervezzük. A rendszer bemutatásakor láttuk, hogy a tárgyi eszközök nyilvántartásában különálló eszközként kezeli a program a nagy értékű tárgyi eszközöket és külön eszközként a tartozékokat. A jelenleg használt gazdasági rendszerben a tartozék az eszköz részét képezi (hiszen önálló eszközként nem működik, csak a főeszközzel), a tartozék értéke az eszköz értékét növeli, az értékcsökkenés az eszköz jellegétől függően kerül elszámolásra (14,5%, 33% stb.). Az új gazdasági rendszer kapcsán elbizonytalanodtunk. Szabályos lehet-e az (természetesen a számviteli politikában részletezve), ha a tartozékokat különálló eszközként kezeli a program, mivel így jellemző lesz az, hogy egy nagy értékű eszköznek lehet kis értékű tartozéka (pl. ultrahangkészülék és a hozzá tartozó ultrahangfejek)?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.

7. cikk / 678 Térítésmentesen átvett klímaberendezés

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat térítésmentes átadás keretében egy államháztartáson kívüli vállalkozástól klímaberendezést kap. Szükséges-e határozatot hoznia a képviselő-testületnek a térítésmentes átvételről, vagy elég csak a két fél által aláírt szerződés?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

8. cikk / 678 Rendszergazda nyugdíjazása

Kérdés:

2026. 07. 11-én elérem az öregségi nyugdíjkorhatárt. Katolikus általános iskolában 2000. március 1. óta dolgozom mint rendszergazda. Jár nekem felmentési idő? Ha igen, mennyi? A 40 év után járó jubileumi pénzt a munkáltató arra hivatkozva utasította el, hogy az csak a pedagógusoknak jár. Szeretném megkérdezni, hogy jogszerűen járt-e el a munkáltató?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.

9. cikk / 678 Elektronikus számla megőrzése

Kérdés: 2025. január 1-jétől az energiakereskedők és a hálózati elosztótársaságok a nem lakossági felhasználók részére kizárólag elektronikusan küldik a számlát. Ezen túlmenően egyre gyakoribb az elektronikus számla használata. Az elektronikus okirat kizárólag elektronikus formában őrizhető meg, az elektronikus számlák archiválásával összefüggő szabályokat jogszabály rögzíti. Az önkormányzat és intézményei az ASP programot használják a gazdálkodási feladataik ellátása során. Az ASP-ben tárolt elektronikus számlákat kell-e még külön is archiválni, vagy az ASP zárt rendszere megfelel a jogszabályban rögzített archiválási módnak?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.

10. cikk / 678 Közbeszerzési pályázatok finanszírozása

Kérdés: Önkormányzatunk több utófinanszírozású uniós projektet valósít meg, melyek végrehajtása a közbeszerzések elhúzódása miatt szinte egy időben történik annak ellenére, hogy a pályázatok 2021–2023. években kerültek benyújtásra. A projekteket rövid időn belül zárni kell, ezért a támogatások utófinanszírozása likviditási problémát okoz a településen, illetve veszélyezteti a projektek biztonságos befejezését. Jelenleg a benyújtott kivitelezési számlákat csak úgy tudja rendezni, ha külső forrást von be. Az önkormányzat részére több gazdasági társaság is (közöttük a projektek kivitelezői is, illetve szükség esetén akár a polgármester is) tud segítséget nyújtani visszatérítendő támogatás formájában. Nem hitelről, nem kölcsönről, nem adósságot keletkeztető ügyletről, hanem visszatérítendő támogatásról születik megállapodás úgy, hogy a támogatást az önkormányzat a projekt támogatásának megérkezését követően soron kívül visszafizeti a támogató részére. Van-e annak jogszabályi akadálya, hogy fenti formában visszatérítendő támogatást vonjon be átmenetileg az önkormányzat a projekt finanszírozásába?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.