24 cikk rendezése:
21. cikk / 24 Ingatlan vagyon átadás-átvétel térítés nélküli elszámolása
Kérdés: 1993. 01. 01. előtt alapított intézményünk működését a fenntartó egy új beruházásból aktivált épületbe helyezte át. Az általuk használt ingatlan vagyont jegyzőkönyvileg visszaadták a fenntartónak, és azzal egyidejűleg a Ft-adatokat a könyvekből tőkeváltozásként (-) kivezették, ezzel egyidejűleg a tőlünk használatra kapottat a saját tőke növekedéseként (+) nyilvántartásba vették. A fenntartó részéről ugyanezeket ellenkező előjellel könyveltük. Az induló tőkét sem az intézmény, sem a fenntartó nem változtatta. Eljárásunk helyes volt-e? Ha nem, hogyan jártunk volna el szabályosan?
22. cikk / 24 Követelések nyilvántartásból való kivezetése, törlése
Kérdés: Önállóan gazdálkodó önkormányzati intézményként működünk. Saját bevételeinknél meglévő követeléseket milyen módon és milyen jogszabályok alapján lehet nyilvántartásunkból kivezetni? A követeléseink bérleti díjból, földbérletből, szakipari szolgáltatásból, közkutak vízdíjából, temetkezési szolgáltatásból állnak. Mi tekintendő elévült követelésnek, és változtat-e az elévülés tényén az, hogy az utóbbi években is felszólítottunk az érintettek közül néhányat tartozásának megfizetésére?
23. cikk / 24 Behajthatatlanná vált egyéb követelés leírása
Kérdés: Irodánk év végi beszámolójának (01 űrlap) mérlegjelentésében szereplő egyéb követelések (B/II./32.) sor egyrészt az iroda tevékenységéből adódó, másrészt a volt munkavállalókkal kapcsolatos peres ügyek lezárása után meghozott, jogerős bírósági ítéletekből eredő, részünkre megítélt és meg nem fizetett perköltségek, kártérítések összegét tartalmazza. Ezek esetenként 1500-10 000 forint körüliek, de előfordult már 1 000 000 forintos tétel is.Az analitikus nyilvántartás számítógépes programmal, adósonként (főként magánszemélyek) történik. Nagy részük felszólításaink ellenére sem fizeti meg a tartozását, ami több éven keresztül halmozódik és szerepel mérlegtételenként. Ezzel kapcsolatban a következőket szeretnénk megtudni:1. A mérlegben történő beállításhoz a bíróság által megítélt perköltséget el kell-e ismertetni az adóssal? 2. Ha a jogerős bírói ítélet ellenére is el kellene ismertetni, amit nem tudok végrehajtani, mert a legtöbb adós magánszemély, aki a levelet át sem veszi, akkor be lehet-e állítani követelésként?3. Jogi iránymutatás alapján a követelés érvényesíthető végrehajtással, de ha így sem térül meg, a végrehajtás összegével csak tovább növelem a költségeket (a 2000 forintos perköltség végrehajtása akár 20 000 forint is lehet). Ebben az esetben milyen összeghatártól lehet ezt az utat választani?4. Az érvényben lévő számviteli szabályok alapján milyen leírási vagy kivezetési lehetősége, illetve elévülése van a több éve húzódó, behajthatatlan, ilyen jellegű tartozásoknak?
24. cikk / 24 Lízingbe vett eszköz elszámolása
Kérdés: Telefonközpontokat lízingelünk négy évig. Mi az eljárás az állományba vételnél? Beruházásként el kell-e számolni a havonta kifizetett lízingdíjat?
