Találati lista:
1031. cikk / 1268 Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés
Kérdés: A 2004. évi CI. tv. módosította az Szja-tv. 1. számú mellékletének 5.7 pontját. Ugyanezen pontot a 2005. Ktgv-tv. 96. §-a ismételten módosította. Ez utóbbi módosító rendelkezésből azonban nem olvasható ki egyértelműen az, hogy a munkába járással kapcsolatos költségtérítés csak abban az esetben tekinthető adómentesnek, ha azt a munkáltató a bérlet (utazási jegy) leadása ellenében téríti meg.
1032. cikk / 1268 Autópályadíj adókötelezettsége
Kérdés: Az intézet személygépkocsiját az intézet igazgatója magáncélból (munkába járásra) is használhatja. Az útnyilvántartás alapján kimutatott magáncélú használat miatt az igazgató minden hónapban térítést fizet az intézetnek. Az intézethez több vidéki intézmény is tartozik, olyanok is, amelyek autópályán közelíthetők meg. Miután az igazgató rendszeresen (előfordul, hogy heti több alkalommal is) látogatja az intézményeket, az említett autópálya használatára jogosító éves bérletet (matricát) vásárolt az intézet. Kérdésünk, hogy emiatt keletkezik-e adókötelezettsége valakinek.
1033. cikk / 1268 Étkezési utalványok
Kérdés: A tavalyi év folyamán igen takarékosak voltunk, ezért a munkavállalóinkat 4000 Ft/hó étkezési utalványban részesítettük, a törvény által adómentesen adható 6000 Ft helyett. Igaz-e az egyik országos napilapból származó információ, miszerint "abban az esetben, ha egy cég nem az év minden hónapjában, illetve a havi adómentes határnál alacsonyabb értékben ad étkezési utalványt dolgozóinak, akkor a fennmaradó összeget ez év végéig extra juttatásként még kioszthatja"? Lehetséges-e a különbözet adómentes folyósítása utólagosan egy összegben év végén?
1034. cikk / 1268 Munkába járással kapcsolatos költségtérítés
Kérdés: A munkába járáshoz szükséges bérlet -kormányrendeletben meghatározott mértéke – bérlet leadása nélkül költségtérítésként kifizethető. A magánszemély a bevétellel szemben igazolás nélkül költségként elszámolhatja a bérlet árának 86%-át. Igaz-e ez munkavégzési kötelezettséggel nem járó néhány napos, vagy egész havi távollét (pl. szabadság, táppénz) esetében is?
1035. cikk / 1268 Külföldi kiküldetéshez kapcsolódó étkezés
Kérdés: Az intézmény vezetője háromnapos szakmai konferencián volt külföldön. A külföldi utazást és szállást közvetlenül az intézmény rendelte meg és fizette ki a konferencia szervezőinek. Akonferencián részt vevő vezető részére csak napidíjat fizettünk ki. Kérdésünk, hogy emellett a külföldről hozott étkezési számlákat kifizethetjük-e neki adómentesen?
1036. cikk / 1268 Munkáltató által átvállalt képzési költség
Kérdés: Az alkalmazásunkban álló gépkocsivezetőnek szüksége lenne B kategóriás jogosítványra. Ha ilyen jogosítvánnyal rendelkezne, akkor a munkakörét bővíthetnénk, és ezáltal az intézményünkre háruló újabb feladat ellátásához nem kellene új munkaerőt felvennünk, tehát végső soron létszámmegtakarítást érhetnénk el vele. Ha a jogosítvány megszerzésének költségét átvállalja az intézmény, az minősülhet-e adómentes képzési költségnek?
1037. cikk / 1268 Tandíj utáni adókedvezmény
Kérdés: A közalkalmazottal a munkáltató tanulmányi szerződést kötött, melyben vállalta a munkáltató az egyetemi képzés költségeit, illetve meghatározta, hogy a diplomaszerzéstől számítottan meddig kell az intézménynél maradni a munkavállalóknak. A munkavállaló a megállapított időt nem töltötte le a munkahelyén, ezért költségtérítést kellett fizetnie a volt munkáltatónak (munkaidő-kedvezmény, szállás, tandíj, vizsgadíj stb.). Ilyen esetben, mivel a költségtérítés része a tandíj, vizsgadíj, pótlólag igénybe veheti-e az adókedvezményt a munkavállaló?
1038. cikk / 1268 Üdülési csekkek adózása
Kérdés: Hogyan kell alkalmazni az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.33. pontjában foglalt adómentességi szabályt a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság kezelésében lévő üdülőbe beutalt köztisztviselők esetében akkor, ha az üdülési díjat üdülési csekkel egyenlítette ki a beutalt?
1039. cikk / 1268 Az arányosítás lényegéről
Kérdés: A Költségvetési Levelekben már többféle megvilágításban is olvastam az áfa arányosításáról. Számomra mégsem egyértelmű a támogatás figyelembevétele az arányosításnál. Ha pl. egy általános iskolát, színházat veszek alapul, ami elsősorban állami támogatásból működik, a bér jellegű kiadások és a hozzá kapcsoló járulékok összegét figyelembe kell-e venni a nevezőben? Úgy gondolom, hogy a nevezőben csak a termékbeszerzésre fordított támogatást kell figyelembe venni, mivel az Áfa-tv. 38. §-a a termékbeszerzéshez kapcsolódó támogatást vonja be az arányosításba. A működés során felmerült személyi kiadásokat és járulékaikat nem kell az arányosításnál figyelembe venni, mivel az klf. adó formájában visszafolyik az államháztartás kasszájába. Ha figyelembe vesszük, nemcsak szja-t, tb-t, nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékot fizetünk utánuk, hanem áfát is. Kérem, hogy a fentiekben kifejtett eszmefuttatásomat véleményezni szíveskedjenek, illetve kérem válaszukat, hogy az áfabevallás elkészítésénél figyelembe tudjam venni.
1040. cikk / 1268 Kis értékű ajándék
Kérdés: Az Szja-tv. lehetőséget teremt évi háromszori alkalommal 5000 Ft erejéig adómentes ajándékozásra. Az ajándék szó mit takar? Adható-e élelmiszer, tisztítószer, egyéb kis értékű eszköz az öszszeghatáron belül?
