1293 talált cikk a szja kifejezésre

Kérdés: Költségvetési szervünk 35 év alatti dolgozójának lakhatási támogatást szeretne nyújtani. A magánszemély kettő darab, egy hitelügylethez kapcsolódó ingatlan-jelzáloghitelben szerepel adósként. Az ingatlanban a férjével 50-50%-ban tulajdonosok. Azonban a jelzáloghitelben a férje édesanyja is szerepel adóstársként egyéb technikai okok miatt. A hitelt a magánszemély a férjével közösen törleszti, de a törlesztőrészlet egy részét az egészségpénztári számláikról fizetik, a fennmaradó részt pedig a magánszemély bankszámlájáról. A teljes havi törlesztőrészlet összege nagyságrendileg 117.000 Ft. Igénybe veheti ezt a juttatási formát a magánszemély attól függetlenül, hogy nem kizárólagosan csak ő az ingatlan tulajdonosa, és nem egyedül fizeti a hitel törlesztőrészletét? A férje nem vesz igénybe ilyen juttatási formát a saját munkahelyén. Továbbá amennyiben igénybe veheti a támogatást, akkor annak a kifizetését a munkáltató teljesítheti a magánszemély bankszámlájára is, nem szükséges közvetlenül a banknak utalni?

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója ingatlant vásárolt 2021-ben, ekkor jegyezték be a tulajdonjogot az ingatlanügyi hatóságnál, de 2019-ben írta alá az adásvételi szerződést, akkor nyújtották be azt az ingatlanügyi hatósághoz. 2024-ben eladta drágábban, mint amennyiért vásárolta. Azonban a bevételt egy új ingatlan vásárlására fordította szintén 2024-ben. Keletkezik-e személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség? A két lakás közötti érték után keletkezik illetékfizetési kötelezettség, de a magánszemélynek többletjövedelme a gyakorlatban nem keletkezett a másik ingatlan vásárlása miatt.

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottjának három gyermeke született. Az első 1988-ban, a második 1990-ben, a harmadik pedig 1992-ben, aki sajnos egy évet követően elhunyt. A jelenlegi szabályozás szerint az a nő is jogosult a három gyermeket nevelő anyák személyijövedelemadó-mentességére, aki olyan gyermek után is rendelkezett családi pótlékra jogosultsággal, amelynek megszűnése a gyermek halála miatt következett be. A magánszemély jogosult-e a három gyermeket nevelő anyák kedvezményére?

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója már év közben szeretné érvényesíteni a három gyermeket nevelő anyák kedvezményét, mivel jelenleg három kiskorú gyermeke van. Mit kell beadnia ahhoz, hogy megkapja a kedvezményt?

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja a három gyermeket nevelő anyák kedvezményét szeretné igénybe venni, megfelel a törvényi feltételeknek. Ha a gyermekek már felnőttek, és az édesanya nem tudja mindhárom gyermek adóazonosító jelét, akkor hogyan vehető igénybe a kedvezmény? Az elektronikus felületen már elkezdte a magánszemély kitölteni az űrlapot, de hiányosan (adóazonosító nélkül) nem szeretné beküldeni.

Kérdés:

Költségvetési szervünk dolgozója bitcoint vásárolt és adott is el az adóéven belül. Milyen adókötelezettsége keletkezik, ha nyereséggel adta el a kriptoeszközt, valamint alkalmazhatóak-e az ügylet kapcsán az ellenőrzött tőkepiaci ügyletre vonatkozó adózási szabályok?

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója édesapjától telket örökölt 2025-ben. Ha a magánszemély eladta a telket még szintén 2025-ben, akkor keletkezik-e adókötelezettség, és melyik évben, ha a vevő még nem fizette ki a teljes vételárat?

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottjának két gyermeke van. Az édesanya és a két gyermek állandó lakcíme azonos, illetve van egy ideiglenes lakcímük is. Az édesapa ideiglenes lakcíme megegyezik az édesanya és a két gyermek állandó lakcímével. A családi pótlékot az édesanya kapja a két gyermek után, melynek felét odaadja az édesapának. Tehát nem váltak el, de életvitelszerűen a két szülő nem él együtt, felváltva gondozzák gyermekeiket, egymás közti megállapodás alapján, de a családi pótlékra teljes mértékben az édesanya jogosult. Ebben az esetben mindkét szülő igénybe veheti-e a családi kedvezményt év közben úgy, hogy az édesanya az egyik gyermek után és az édesapa a másik gyermek után? Ha igen, akkor mennyi kedvezményt érvényesíthet az édesapa és mennyit az édesanya?

Kérdés: Egy munkavállalónk az alábbi módon kéri a munkába járásának térítését. „A” településről napi munkába járást kér elszámolni, „B” településre pedig a hétvégi hazautazást. Lakcímkártya szerint „A” településen van az állandó lakóhelye, „B” település pedig az ideiglenes tartózkodási helye. Nyilatkozata szerint a valóságban ez fordítva van, csak egyéb ok miatt történt így a bejelentés. A munkáltató nem zárkózik el a költségtérítéstől, a kérdésünk az, hogy ily módon adómentesen kifizethető-e a munkába járás és a hazautazás is?

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja egy külföldi banknál tartós befektetési (értékpapír-) számlával rendelkezik. A számla 2023-as gyűjtő-évű. A számláján devizakészpénz és devizában kibocsátott értékpapírok, jellemzően kötvények vannak. A számláját várhatóan a hároméves periódus lejárta előtt fel kívánja törni. A lekötési hozamot kamatjellegű vagy árfolyamjellegű számítással kell megállapítani? Azaz a hozamot devizában kell kiszámolni, és a feltörés napján érvényes devizaárfolyammal számítani át forintra, vagy a hozamot a feltörés napján érvényes deviza-árfolyammal kiszámított forintérték és a számla feltöltésekor érvényes devizaárfolyammal kiszámított forintérték különbözete adja?