830 talált cikk a szolgáltatások kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk a mezőgazdasági START munka keretén belül tojótyúkokat vásárolt. Hogyan tartsuk nyilván a tyúkokat, a termelt tojásokat? Hogyan könyveljük a hozzákapcsolódó költségeket (tápot, gyógyszert... stb.), ha nincs raktár? Kell-e hozzá raktár? A tojásokat hogyan adjuk át/átadhatjuk-e az iskola-óvoda konyhára vagy magánszemélynek? Kell-e, és ha igen, milyen engedély? Ha tojóládát készítenek a közmunkások, akkor azt hogyan vegyük be a nyilvántartásunkba? Van-e valamilyen formanyomtatvány, milyen kötelező elemei vannak, hogyan könyveljük?

Kérdés: Önkormányzatunknál 1 fő szociális segítő munkakörben, 6 órás közalkalmazotti jogviszonyban, a szociális étkeztetéssel kapcsolatos feladatokat látja el. A szociális étkeztetést az önkormányzat nem költségvetési szerv útján, hanem önkormányzati feladatellátásban (szakfeladat) látja el. Az óvoda önállóan működő költségvetési szerv, a konyha működtetése is az óvodai feladatellátásban történik. Az óvodai élelmezésvezető nyugdíjba vonulása miatt a szociális segítő munkakörben alkalmazott önkormányzati feladatellátásban szereplő szociális segítő látná el közalkalmazotti jogviszonyban az óvodai élelmezésvezetői feladatokat is. A munkáltatói jogokat a szociális segítő esetében a képviselő-testület, az élelmezésvezető esetében pedig az óvodavezető gyakorolja. A fenti esetben hogyan járhat el a jogszabályoknak megfelelően az önkormányzat? Hogyan lehet egy embernek két munkahelye? Ki lesz a munkáltató? A költségvetési létszámkeretben hol kell szerepeltetni, az önkormányzatnál, az intézménynél vagy mindkettőnél? A Kjt. mely végrehajtási rendeletei vonatkoznak rá? Probléma még az is, hogy az illető élelmezésvezetői végzettséggel nem rendelkezik.

Kérdés: Ügyfelünk az Európai Közösség területén kívül székhellyel rendelkező, Magyarországon gazdasági célú letelepedéssel nem rendelkező, belföldön adóalanyként nyilvántartásba nem vett társaság. A társaság informatikai termékek forgalmazásával foglalkozik, melynek keretében magyarországi vevők részére is értékesíti termékeit. A társaság az általa értékesített termékek tekintetében garanciális kötelezettséggel tartozik a vevők felé. Garanciális kötelezettségeinek teljesítésére leszerződött egy magyarországi társasággal, egy szervizközponttal, amely e szerződés keretében az alábbi javítási szolgáltatásokat nyújtja a társaságnak. Amennyiben a megvásárolt termék meghibásodik, a vevő a termék meghibásodott részegységét eljuttatja a szervizközpontnak. A szervizközpont a meghibásodott részegységet kicseréli egy már korábban kijavított, a szervizközpont raktári készletén lévő, működő részegységre, és azt átadja a vevő részére. A részegységek javítási folyamata a következő: a szervizközpont a vevő által átadott részegységet szétszereli, és meghatározza a részegységben a hibás alkatrészt. Az alkatrész kiszerelését követően a szervizközpont továbbítja a meghibásodott alkatrészt a Közösség más tagállamába, az alkatrész javítását végző, a társasággal szerződéses viszonyban álló társaság (javítást végző társaság) logisztikai gyűjtőközpontjába. A javítást végző társaság székhelye nem a Közösség területén található. A javítást végző társaság a hibás alkatrészeket a logisztikai gyűjtőközpontjából a Közösség területén kívülre szállítja, ahol a hibás alkatrészt kicseréli egy általa már korábban megjavított alkatrésszel. A javítást végző társaság visszaküldi ezen korábban megjavított alkatrészt a Közösség területén lévő gyűjtőközpontba, majd a gyűjtőközpontból Magyarországra, a szervizközpontnak továbbítja. A szervizközpont a megjavított részegységet raktárra veszi. Ahogy a fentiekben bemutatásra került, a szervizközpont ezen raktári készletből biztosítja a vevők részére a részegységek cseréjét. Így a vevőnek nem kell megvárni a részegység teljes javítási folyamatát. A javítást végző társaság a társaság megbízására jár el, a szervizközponttal nincs szerződéses kapcsolatban. A javítást végző társaság az alkatrészek javítását ellenérték fejében végzi a társaság javára. A javítási folyamaton áteső részegységek és alkatrészek sem a társaság, sem a javítást végző társaság tulajdonába nem kerülnek, azok mindvégig a vevők tulajdonában maradnak. Jól gondoljuk, hogy a fenti esetben a megjavított alkatrésznek a Közösség más tagállamából történő behozatala nem minősül Közösségen belüli termékbeszerzésnek, és ebből kifolyólag a társaságot nem terheli bejelentkezési (áfaregisztrációs) és áfafizetési kötelezettség belföldön, valamint a javítást végző társaságnak a társaság részére végzett javítási tevékenysége szolgáltatásnyújtásnak minősül – amely szolgáltatás részeként történik az alkatrészek Közösségen belüli szállítása –, és a társaságnak e szolgáltatás igénybevételével összefüggésben szintén nem merül fel bejelentkezési (áfaregisztrációs) és áfafizetési kötelezettsége belföldön?

Kérdés: Az Áhsz. 14. sz. mellékletének II. pontja tartalmazza a kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartására vonatkozó elő­írásokat. A költségvetési szerv bizonyos keretszerződést kötött egy szolgáltatóval meghatározott termék legyártására, ez a kötelezettségvállalás a nyilvántartásban rögzítésre került. (A keretszerződés az összesített mennyiséget és az egységárakat is rögzítette.) A termékek több részletben kerültek legyártásra, amelyhez a költségvetési szerv külön megrendelőket állított ki, pénzügyifedezet-igazolással. A részteljesítések bizonyos adatai (db és pénzügyi teljesítés) a nyilvántartásból nyomon követhetőek rovatok szerint. A kötelezettségvállalás nyilvántartásában szükséges-e a megrendelők rögzítése is (nyilvántartási/iktató számuk, pénzügyi ellenjegyzésre vonatkozó adatok stb.), vagy elegendő, ha a nyilvántartás tartalmazza a "fő" kötelezettségvállalás adatait?

Kérdés: Költségvetési intézményünk kiadványokat értékesít, amiket postán el is küld a megrendelőnek. A posta a számlát 27%-os áfával állítja ki. Mi a könyvet 5%-os áfával számlázzuk. Ilyen esetben mi a helyes számlázás a postaköltséggel kapcsolatban? Felveszi a tevékenység áfáját (ha a postaszámla nettójával számolok, akkor kevesebb lesz a bruttóm, vagy a postaszámla bruttójából számolom vissza a nettót, ami így több lesz, mint a postaszámlán), vagy 27%-os áfával kell kiszámlázni? Könyvelés szempontjából mi a helyes rovata a bevételi számlán szereplő postaköltségnek? B401, mint a kiadványértékesítésnek, vagy B403, közvetített szolgáltatás?

Kérdés: A költségvetési szerv iPadokat vásárolt március hónapban, áprilisban pedig iPad-tokok vásárlása történt készpénzre. Hogyan történik az iPad-tokok könyvviteli elszámolása?

Kérdés: Milyen előírások vonatkoznak az élelmezésvezetőkre szeptembertől? Mely jogszabályban találhatók meg az erre vonatkozó rendelkezések?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 203. számában (2014. november 4.) a 3813. kérdésszám alatt, a behajtási költségátalány elszámolására vonatkozó tájékoztatásukkal kapcsolatban fordulok Önökhöz. A kérdésre adott válaszuk harmadik bekezdésének az első sora tartalmazza, hogy "a költségvetési szerv nemcsak fizethet, hanem kaphat is behajtási költség­átalányt". A Ptk. és a 2011/7/EU irányelv rendelkezései nem tartalmazzák azt az esetet, amikor egy vállalkozás tartozik egy hatóságnak. Az Áhsz. 15. sz. mellékletének K355. és B411. sorai közül a K355. leírása módosult, bekerült a behajtási költségátalány, viszont a B411. sor nem került módosításra. A hivatkozott jogszabályi rendelkezésekből hogyan vonták le azt a következtetést, hogy a hatóság is számíthat fel behajtási költségátalányt? Milyen más jogszabály írhatja elő a hatóságok részére a behajtási költségátalány felszámítását?

Kérdés: Úgy értesültünk, hogy 2015. július 1-jével változik a folyamatos teljesítésű ügyletek teljesítési időpontja. Mely területeken számíthatunk változásokra? Önkormányzatunk ingatlan-bérbeadással is foglalkozik. Jelenleg a számlákon a teljesítés időpontjaként a fizetési határidőt (az ellenérték megtérítésének esedékességét) tüntetjük fel. Július 1-je után hogyan kell kiállítanunk a számlákat a folyamatos teljesítésű ügyletekről?

Kérdés: Önkormányzatunk többek között ingatlanok bérbeadásával is foglalkozik, amely tevékenységünkre adókötelezettséget választottunk. Az elmúlt időszakban számos ingatlan felújítására került sor (alapok megerősítése, festés, burkolás, támfalak megerősítése, néhány esetben épületvillamossági munkák elvégzése), s egyes esetekben erdélyi cégeket bíztunk meg, amelyek egyébként román adóalanyok, Magyarországon adószámmal nem rendelkeznek. Az elvégzett felújítási munkák 5-8 hétnél nem tartottak tovább. A román cégek által kiállított számlában áfa nem szerepelt, s a megállapodásunk alapján az áfát mi fizettük meg a számlában áthárított adóalap után. A kérdésünk az, hogy helyesen jártunk-e el, vagy a román cégeknek áfával növelt ellenértékről kellett volna kiállítaniuk a számlát? Önkormányzatunk áfaalany, adószámunkban az adókód kettes, a felújítási munkák pedig olyan ingat­lan­okhoz kapcsolódtak, amelyeket adókötelesen adunk bérbe. Kérdésünk továbbá, hogy az önkormányzat által felszámított és a bevallásban fizetendő adóként feltüntetett áfa előzetesen felszámított adónak minősül-e, és azt levonásba helyezhetjük-e?