Vitorlás hajók vitorláskikötőben történő elhelyezésének áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Egy vitorlássportklub a bíróság által nyilvántartásba vett egyesület, amely rendelkezik alapszabállyal és tagsággal. Az egyesület "Közhasznú" közhasznúsági fokozattal rendelkezik. Az egyesület önálló szervezeti egységekkel (hét vitorlástelep) rendelkezik, amelyek saját szervezeti és működési szabályzat alapján önálló tagsággal működnek sportcéllal (utánpótlás-nevelés, versenyszerű felnőtt és ifjúsági vitorlázás, szabadidős túratevékenység), az önkormányzattól sportcélú felhasználásra kapott vitorlástelepeken. Az egyesület áfaalany, bevételét a minden tagra kötelező központi tagdíj képezi, illetve a vitorlástelepek tagjai külön további telepi tagdíjat, közösköltség-hozzájárulást, valamint telepi hozzájárulást is fizetnek, amelyek ellenében a vitorlástelepek a saját tagjaiknak biztosítják az adott vitorlástelep kikötőhelyeinek használatát. A vitorlástelepek használati szerződéseket kötnek tagjaikkal, amelyek alapján a tagok használhatják a telep sportlétesítményeit, így a kikötőhelyeket is. Jól gondoljuk, hogy a használati szerződések és a telepi tagdíjak alapján az Áfa-tv. szerinti ingatlan-bérbeadás valósul meg a kikötőhelyek tekintetében az egyesület önálló szervezeti egységei (vitorlástelepek) és azok tagjai között, és hogy ez az ingatlan-bérbeadás adómentesnek minősül? Közlekedési eszköznek tekinthető-e a hajó, figyelemmel arra, hogy igen válasz esetén az Áfa-tv. 86. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján a kikötőhely bérbeadására az Áfa-tv. 86. §-ának (l) bekezdés l) pontja nem alkalmazható?
Részlet a válaszából: […] 1. A megadott információk szerint a vitorlástelepek használati szerződéseket kötnek tagjaikkal, amelyek alapján a tagok használhatják a telep sportlétesítményeit, így a kikötőhelyeket is. Ezen információ alapján nem állapítható meg egyértelműen, hogy a vitorlástelepek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Biztosítási díj megtéríttetése

Kérdés: Önkormányzatunk viszonylag nagy intézményi háttérrel rendelkezik. Az egyes intézmények önálló adószámmal működnek. Az önkormányzat az Áfa-tv. általános szabályai szerint adózik. Vannak olyan szolgáltatások, amelyekre egy szerződés köttetett az önkormányzat nevében. Ilyen a biztosítási szerződés is. A szerződés alapján megküldött számla valamennyi intézmény biztosítási díját tartalmazza. A biztosítási díj áfabesorolása tárgyi mentes. Az önkormányzat továbbszámlázza az egyes intézményeknek az őket megillető biztosítási díjakat. Kérdésem, hogy milyen áfatartalommal számlázza ki az önkormányzat az intézményeknek a biztosítási díjat, 27%-os áfatartalommal vagy tárgyi mentesen?
Részlet a válaszából: […] A biztosítási szolgáltatás az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján mentes az adó alól. Az Áfa-tv. 165. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján az adóalany mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, ha a szolgáltatás nyújtása mentes az adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.

Futárpostai szolgáltatás teljesítési helye

Kérdés: 1. Partnerünk egy külföldi, de az Európai Unió egyik tagállamában letelepedett webáruház (a továbbiakban: külföldi társaság), amely távolsági értékesítést végez Magyarországra a honlapján megrendelhető termékekből, főként magánszemélyek részére. Ezeket egy magyar raktárba kamionnal beszállítja, ahonnan társaságunk alvállalkozói a termékeket felveszik, majd szortírozás után a futáraink viszik ki házhoz vagy egyéb átvevőponthoz a csomagokat. Értesüléseink szerint a külföldi társaság a magyar magánszemélyek részére már magyar áfa felszámításával számláz, magyar áfa regisztrációval rendelkezik, de magyar letelepedettsége, telephelye nincs, és erről írásos nyilatkozatot is adott ki társaságunk számára.
Kérdésünk, hogy a futárpostai szolgáltatást számlázhatjuk-e a külföldi társaságnak áfa hatályán kívüli szolgáltatásként az Áfa-tv. 37. §-ának (1) bekezdése alapján, továbbá befolyásolja-e az áfapozíciót az, hogy az áruk eladása áfásan történik harmadik fél viszonylatában, illetve hogy az árut egy magyar raktárban kell felvennünk és kiszállítanunk a webáruház vevői részére?
2. A külföldi társaság azt tervezi, hogy bevezet olyan szolgáltatást, mely abból áll, hogy más, főként magyar cégek termékeinek megrendelhetőségét is elérhetővé teszi a honlapján, azaz megteremti a kereslet-kínálat találkozását (marketplace szolgáltatás). Tehát aki meglátogatja a honlapját, nemcsak a saját, hanem más vállalkozók termékeiből is rendelhet. A termékek kiszállítása azonban továbbra is a külföldi társaság megrendelésével történne, társaságunk megrendelője továbbra is ez a külföldi webáruház. A külföldi társaság a futárszolgáltatás költségét vagy továbbszámlázza a magyar partner webshop felé, vagy beépíti a szolgáltatása árába, viszont a fuvarozás indulási helye tipikusan Magyarország lenne, magyar vásárlók felé.
Ebben az esetben is számlázhatjuk a futárpostai szolgáltatás díját a külföldi társaság részére az Áfa-tv. 37. §-ának (1) bekezdése alapján áfa hatályán kívüli szolgáltatásként, amennyiben rendelkezünk a külföldi társaság nyilatkozatával, mely szerint nincs magyar letelepedettsége?
Részlet a válaszából: […] 1. A szolgáltatások teljesítési helyét az Áfa-tv. 37-49. §-ai szabályozzák. Mivel e rendelkezések között a futárpostai szolgáltatásra nem vonatkozik különös szabály, ezért a futárpostai szolgáltatás teljesítési helyét az általános szabály, azaz az Áfa-tv. 37....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Külföldi konferenciával kapcsolatos szolgáltatásnyújtás

Kérdés: Egy magyarországi székhelyű társaság – amely önkormányzatunk részére is gyakran szervez különféle rendezvényeket – egy prágai üzleti kiállításon, konferencián való részvételhez szükséges előkészületekkel, marketingfeladatokkal, valamint a konferencián a standok, marketinganyagok kialakításával és legyártásával bíz meg egy cseh társaságot. Milyen számlát kell kiállítania a cseh társaságnak a fent említett szolgáltatásnyújtásról:
– cseh áfával növelt számlát, mivel a kiállítás, konferencia helye Csehország, vagy
– a megrendelő székhelye határozza meg a teljesítés helyét, és így a fordított adózás szabályai szerint kell kiállítani a számlát a magyar társaság részére?
Egységes szabályozás van hatályban ezen szolgáltatások teljesítési helyére vonatkozóan az Európai Unió valamennyi tagállamában?
Részlet a válaszából: […] A beadványban leírtak alapján a cseh társaság egy komplex szolgáltatást nyújt egy magyarországi székhelyű társaság részére egy Csehországban megrendezésre kerülő kiállításon, konferencián való részvétel kapcsán. A szolgáltatás a kiállításon, konferencián való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Számla helyes kiállítása – "fordított adózás" kifejezés feltüntetése számlán

Kérdés: Önkormányzatunk eseti jelleggel értékesít terméket a Közösségen belül. A Közösségen belüli adómentes értékesítésről szóló számla kiállítása során önkormányzatunk az Áfa-tv. 169. §-ának m) pontja alapján a számlán egyrészt hivatkozik az adómentességre, másrészt a 169. § n) pontja értelmében jelzi a számlán (magyar és angol nyelven), hogy az adó fizetésére a termék beszerzője kötelezett.
A számla helyes kiállításával kapcsolatban a következő kérdések merültek fel:
1. Helyesen jár-e el az önkormányzat abban az esetben, ha a "fordított adózás" kifejezést feltünteti az általa megvalósított Közösségen belüli termékértékesítés vonatkozásában?
2. Amennyiben az önkormányzat nem köteles feltüntetni a "fordított adózás" kifejezést a Közösségen belüli termékértékesítésről kiállított számlán, akkor ennek ellenére szerepeltethető-e a "fordított adózás" a számlán, illetve amennyiben azt az önkormányzat feltüntette, ezért bármilyen bírsággal sújtható-e?
Részlet a válaszából: […] A számla kötelező adattartalmára vonatkozó előírásokat az Áfa-tv. 169. §-a tárgyalja. A 169. § n) pontja kimondja, hogy a számlán kötelező feltüntetni a "fordított adózás" kifejezést, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Ingatlanfelújítás áfája

Kérdés: Önkormányzatunk többek között ingatlanok bérbeadásával is foglalkozik, amely tevékenységünkre adókötelezettséget választottunk. Az elmúlt időszakban számos ingatlan felújítására került sor (alapok megerősítése, festés, burkolás, támfalak megerősítése, néhány esetben épületvillamossági munkák elvégzése), s egyes esetekben erdélyi cégeket bíztunk meg, amelyek egyébként román adóalanyok, Magyarországon adószámmal nem rendelkeznek. Az elvégzett felújítási munkák 5-8 hétnél nem tartottak tovább. A román cégek által kiállított számlában áfa nem szerepelt, s a megállapodásunk alapján az áfát mi fizettük meg a számlában áthárított adóalap után. A kérdésünk az, hogy helyesen jártunk-e el, vagy a román cégeknek áfával növelt ellenértékről kellett volna kiállítaniuk a számlát? Önkormányzatunk áfaalany, adószámunkban az adókód kettes, a felújítási munkák pedig olyan ingat­lan­okhoz kapcsolódtak, amelyeket adókötelesen adunk bérbe. Kérdésünk továbbá, hogy az önkormányzat által felszámított és a bevallásban fizetendő adóként feltüntetett áfa előzetesen felszámított adónak minősül-e, és azt levonásba helyezhetjük-e?
Részlet a válaszából: […] A megadott információk alapján a megbízott román cégek által végzett tevékenység ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásnak minősül. Az Áfa-tv. 39. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások nyújtása esetében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 16.

Nyelvvizsga-amnesztia

Kérdés: 40 éves kor felett főiskolai egyetemi diploma megszerzéséhez kell nyelvvizsga? Nyelvvizsga hiánya miatt a 40 év betöltése után ki kell adni az egyetemeknek, főiskoláknak a diplomát? Van-e erre jogszabályi rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] Önmagában a 40. életév betöltésével nem lehet mentesülni a diploma kiadásához szükséges nyelvvizsga követelménye alól. A felsőoktatási törvény szabályozása ennél jóval szűkebb körben ad lehetőséget a mentesülésre. Ha az oklevél, illetve bizonyítvány megszerzésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Külföldön végzett standépítés áfája

Kérdés: Cégünk, az ZX Kft. (továbbiakban: társaság) kiállítások kivitelezésével foglalkozik belföldön és külföldön egyaránt, magyar és külföldi megrendelők részére. A külföldre kiszállítandó kiállítási installációhoz eszközöket is (pl. villanyszerelési anyagokat stb.) bérel a társaság, és külföldi helyszínen villanyszerelési munkát végeztet alvállalkozójával. Ebben az esetben áfás vagy áfa nélküli számlát fogadhatunk-e be? Amennyiben az alvállalkozó embert biztosít a külföldön végzett munkához, és a társaság repülőjegyet, szállást biztosít ennek az embernek, akkor van-e bejelentési kötelezettsége cégünknek? Hogyan számlázhatja le ezt a munkát az alvállalkozó? Együtt kell kezelni a bérlést és az ahhoz kapcsolódó külföldi munkavégzést, vagy külön kell bontani, és a számlát is annak megfelelően kell kiállítani? Olyan esetekben, ha az alvállalkozó önállóan végez külföldön standépítést a társaság részére, milyen számlát kell kiállítania, áfás vagy áfamentes számla a helyes?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 37. §-ának (1) bekezdése alapján az adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 7.

Iskolabusz-szolgáltatás

Kérdés: Önkormányzatunknak a KLIK (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ) részére iskolabusz-szolgáltatásról számlát kell kiállítani. Milyen szolgáltatás jogcím alatt és mennyi százalék áfatételt kell tartalmaznia a kiállítandó számlának?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzat személyszállítási szolgáltatást végez a KLIK-nak. A személyszállításnál a teljesítés helye az Áfa-tv. 40. §-a alapján a megtett útvonal. A kérdésből következtethető, hogy a teljes útszakasz belföldre esik, ezért a magyar áfaszabályokat és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 8.

Készletek nyilvántartása

Kérdés: Hogyan kell helyesen lekönyvelni és nyilvántartani az úton levő készleteket?
Részlet a válaszából: […] Azokat a készleteket kell úton lévő készletnek tekinteni, amelyek tekintetében a szerződéses teljesítés és a leszállítás helye nem a vevő telephelye, továbbá amikor a tulajdonosváltozás és a birtokbaadás időpontja eltér egymástól. Úton lévő készletnek minősül még az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 8.
1
7
8
9
11