Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2004. október 12-én (35. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 866

[…] kell vonni. Az arányosítást az Áfa-tv. 38. § (1) bekezdés b) pontja értelmében akkor lehet a kutatási feladatra elkülönítetten elvégezni, ha a támogatást is elkülönítetten ahhoz a feladathoz kapják. Ezen "kis" arányosítás alapján azonban csak kizárólag az e feladatokhoz kapcsolódó beszerzések előzetesen felszámított adóját lehet megosztani. A más feladathoz egyaránt kapcsolódó beszerzések előzetesen felszámított adóját csak a "nagy" arányosítás [Áfa-tv. 38. (3)–(4) bekezdés] alapján lehet megállapítani, melyben az összes adóköteles bevétel mellett az összes támogatás és a tárgyi adómentes bevétel is szerepel. Amennyiben a cég a támogatást nem az összes kutatás-fejlesztési tevékenységre kapja, hanem egy bizonyos kutatás-fejlesztési projektre, akkor az ún. "tevékenységenkénti arányosítás" csak a projekt beszerzéseit érinti, de ezek között is csak azokat, amelyek kizárólag e tevékenységhez kapcsolódnak. Az ügylet áfarendszerbeli megítélése szempontjából közömbös, hogy a kapott támogatásból a cég a személyi juttatásokat, illetve azok járulékait finanszírozza, míg a tevékenységhez szükséges beszerzéseket saját forrásából valósítja meg. Az arányosítás szempontjából csak az számít, hogy a cég a támogatást általános jelleggel vagy konkrét tevékenységre, illetve projektre kapja. Az árat közvetlenül nem befolyásoló, adóalapot nem képező államháztartási támogatást mindig az adólevonásra nem jogosító tevékenységgel egy tekintet alá tartozónak kell tekinteni, az arányosítás során mindig az adólevonásra nem jogosító tevékenység ellenértékével azonos módon csak a nevezőben kell szerepeltetni. Ha a tevékenységenkénti arányosítás – a fentiek alapján – nem alkalmazható, akkor az arányosításba az összes tevékenység összes bevételét be kell vonni (ún. "általános arányosítás"). 3. Amennyiben a cég külföldi – akár EU-n belüli, akár harmadik országbeli – állami szervezetek támogatását is elnyerte, akkor minden egyes támogatási szerződést külön-külön kell vizsgálni. Először – a belföldi támogatás minősítéséhez hasonlóan – meg kell állapítani, hogy a szóban forgó összeg kutatás-fejlesztési (vállalkozási jellegű) szerződés ellenértékének vagy támogatásnak minősül-e. 3.1. Amennyiben az összeg a kutatás-fejlesztési szerződés ellenértékének minősül, akkor meg kell vizsgálni a szerződés teljesítési helyét. Ha a kutatás tudományos tevékenység vagy ahhoz járulékosan kapcsolódó szolgáltatás, akkor a teljesítés helye – az Áfa-tv. 15. § (4) bekezdés a) pontja értelmében – az a hely, ahol a tevékenység ténylegesen történik. Amennyiben a kutatás-fejlesztés tárgya a termékhez – kivéve az ingatlanhoz – közvetlenül kapcsolódó szakértői tevékenység, akkor a teljesítés helyét úgyszintén a tevékenység tényleges végzésének helye határozza meg. Amennyiben a kutatás-fejlesztés tárgya az Áfa-tv. 15. § (5) bekezdés d) pontjában meghatározott különös szakértelmet igénylő tevékenység (pl. mérnöki tevékenység), vagy amennyiben a kutatás egy szerzői alkotáshoz, találmányhoz, szabadalomhoz, védjegyhez, ipari mintához vagy kereskedelmi névhez kapcsolódó jogok, továbbá más, ehhez hasonló jogok átengedésével jár, akkor – az Áfa-tv. 15. § (5) bekezdés b) pontja értelmében – a teljesítés helyét a szolgáltatást saját nevében megrendelő személy székhelye, állandó telephelye határozza meg. Így, amennyiben a fentiek alapján a szolgáltatás teljesítési helye külföld, akkor a szolgáltatásnyújtás teljesítéséről áfát nem tartalmazó számlát kell kibocsátani a megrendelő nevére. A számlára rá kell vezetni az "Áfa […]