13. havi illetmény I.
Kérdés
Az intézményünknél jogviszonyban álló köztisztviselőinkre vonatkozóan kérjük válaszukat a 13. havi illetmények kifizethetősége tekintetében. I. A köztisztviselő 2006. 01. 02-ától táppénzen van, 2006. 04. 03-án született gyermeke, azóta TGYÁS-t folyósítanak részére. II. A köztisztviselő 2006. 05. 02-ától 05. 30-áig évi rendes szabadságát tölti, majd 2006. 06. 01-jétől 2006. 07. 17-éig (a szülés várható időpontjáig) táppénzen lesz, ezt követően a TGYÁS-t fogja igénybe venni, tehát a szülési szabadsága 2007. évben fog véget érni. Jogosultak lesznek-e a köztisztviselők a 13. havi illetményre 2006. év tekintetében?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2006. július 18-án (65. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1446
[…] kivételtől eltekintve. Kivételnek kell tekinteni, azaz mégis a juttatásra jogosító időnek minősül, tehát figyelembe kell venni: – a rendes szabadság időtartamát; – a szülési szabadság időtartamát; valamint – a keresőképtelenséget okozó betegség, a 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság, a tartalékos katonai szolgálat és minden olyan munkában nem töltött időt, amely alatt az érintett személy átlagkereset-, távollétidíj-fizetésben részesült – ha ez utóbbiak együttes időtartama a hat hónapot nem haladja meg. A kérdés első részében felvetett esetben a köztisztviselő 3 hónapot keresőképtelenség miatt táppénzen van, majd igénybe veszi a 6 hónap szülési szabadságot. Ezt követően – előreláthatóan – a gyermek ápolása, gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot fog igénybe venni. Megállapítható a fent ismertetett jogszabályi rendelkezések alapján, hogy a szülési szabadság időtartamát jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni a juttatásra jogosító idő meghatározásakor. A keresőképtelenség miatti táppénz és a fizetés nélküli szabadság időtartamát azonban össze kell adni, és mivel az várhatóan a hat hónapot eléri, azt kieső időnek kell […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2006. július 18-án (65. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1446
[…] kivételtől eltekintve. Kivételnek kell tekinteni, azaz mégis a juttatásra jogosító időnek minősül, tehát figyelembe kell venni: – a rendes szabadság időtartamát; – a szülési szabadság időtartamát; valamint – a keresőképtelenséget okozó betegség, a 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság, a tartalékos katonai szolgálat és minden olyan munkában nem töltött időt, amely alatt az érintett személy átlagkereset-, távollétidíj-fizetésben részesült – ha ez utóbbiak együttes időtartama a hat hónapot nem haladja meg. A kérdés első részében felvetett esetben a köztisztviselő 3 hónapot keresőképtelenség miatt táppénzen van, majd igénybe veszi a 6 hónap szülési szabadságot. Ezt követően – előreláthatóan – a gyermek ápolása, gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot fog igénybe venni. Megállapítható a fent ismertetett jogszabályi rendelkezések alapján, hogy a szülési szabadság időtartamát jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni a juttatásra jogosító idő meghatározásakor. A keresőképtelenség miatti táppénz és a fizetés nélküli szabadság időtartamát azonban össze kell adni, és mivel az várhatóan a hat hónapot eléri, azt kieső időnek kell […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
