Felmentési időre járó szabadság
Kérdés
Mennyi szabadság jár a felmentési idő 8 hónapjára, ha az 2005. szeptember 1-jén kezdődött és 2006. április 30-ig tartott? Egyébként a közalkalmazott tanár a teljes felmentési idő alatt dolgozott, majd még tovább megbízással, május-június hónapban. A szabadságot naptári időre vagy szeptembertől szeptemberig számítják?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2006. szeptember 5-én (67. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1479
[…] A pótszabadság az alapszabadságon felül illeti meg a munkavállalót, a többféle jogcímeken járó pótszabadságokat össze kell adni, és ezek alapján megállapítani a munkavállaló évi rendes szabadságának mértékét. Pedagógus munkakörre vonatkozóan a Kjt. 57. § (3) bekezdése nevesít speciális pótszabadságot, mely szerint az alsó- közép- és felsőfokú oktatás keretében oktató-, nevelőmunkát végző közalkalmazottat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg. A munkáltató minden évben megállapítja a közalkalmazottat megillető évi rendes szabadság mértékét. A 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet előírása alapján a pedagógus szabadságát elsősorban a nyári szünetben kell kiadni. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, téli vagy a tavaszi szünetben (melyek egyébként tanítás nélküli munkanapoknak minősülnek), a szünet napjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi időben kell kiadni. Így bár a közalkalmazotti jogviszonyban is érvényesül az az általános munkajogi alapelv, hogy a szabadság kiadásának időpontját a munkáltató határozza meg, a munkavállaló előzetes meghallgatása után, pedagógusok esetében mégis találunk olyan rendelkezést, amely befolyásolja a munkáltatói intézkedés kereteit. A felmentési idő alatt is fennáll a jogviszony, így a szabadság mértékének meghatározásakor ezen időtartamot […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2006. szeptember 5-én (67. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1479
[…] A pótszabadság az alapszabadságon felül illeti meg a munkavállalót, a többféle jogcímeken járó pótszabadságokat össze kell adni, és ezek alapján megállapítani a munkavállaló évi rendes szabadságának mértékét. Pedagógus munkakörre vonatkozóan a Kjt. 57. § (3) bekezdése nevesít speciális pótszabadságot, mely szerint az alsó- közép- és felsőfokú oktatás keretében oktató-, nevelőmunkát végző közalkalmazottat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg. A munkáltató minden évben megállapítja a közalkalmazottat megillető évi rendes szabadság mértékét. A 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet előírása alapján a pedagógus szabadságát elsősorban a nyári szünetben kell kiadni. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, téli vagy a tavaszi szünetben (melyek egyébként tanítás nélküli munkanapoknak minősülnek), a szünet napjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi időben kell kiadni. Így bár a közalkalmazotti jogviszonyban is érvényesül az az általános munkajogi alapelv, hogy a szabadság kiadásának időpontját a munkáltató határozza meg, a munkavállaló előzetes meghallgatása után, pedagógusok esetében mégis találunk olyan rendelkezést, amely befolyásolja a munkáltatói intézkedés kereteit. A felmentési idő alatt is fennáll a jogviszony, így a szabadság mértékének meghatározásakor ezen időtartamot […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
