Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2008. február 26-án (92. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1968

[…] 61. § (1) bekezdése szerint a közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság alapján fizetési osztályokba tagozódnak. A Kjt. előírásai alapján – az "F" fizetési osztályba tartozik a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör; – a "G" fizetési osztályba a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakör; – a "H" fizetési osztályba az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör, valamint a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és ehhez az oklevélhez kapcsolódó tudományos fokozatot igénylő munkakör. A Kjt. 63. § (1) bekezdés szerint a közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) – a 61. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – az ellátandó munkakör betöltésére előírt annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek, doktori címnek, tudományos fokozatnak alapján kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott rendelkezik. A Kjt. 63. § (3) bekezdése alapján nem érinti a 61. § (1) bekezdése szerinti besorolást, ha a munkakör ellátásához az iskolai végzettségen, illetve szakképesítésen, szakképzettségen, doktori címen, tudományos fokozaton, valamint akadémiai tagságon túl egyéb más képesítés is szükséges. Az egyes fizetési osztályokba tartozó munkaköröket a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) 1. sz. melléklete határozza meg. A melléklet 10. pontja kimondja, hogy ha a rendelet a munkakörre több fizetési osztályt állapított meg és a) külön jogszabály intézménytípusonként meghatározza a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséget, szakképesítést, szakképzettséget, a közalkalmazottat arra a közoktatási intézménytípusra vonatkozó rendelkezések szerint kell besorolni, amelyikkel közalkalmazotti jogviszonyban áll; b) külön jogszabály alapján a munkakör több iskolai végzettséggel, képesítéssel ellátható, a közalkalmazottat a munkakör ellátásához szükséges legmagasabb iskolai végzettsége, képesítése alapján kell besorolni; c) a munkakör a közoktatási törvény 17. §-a, illetőleg 127-128. §-a alapján több iskolai végzettséggel betölthető, a közalkalmazottat a meglévő, a munkakör betöltésére jogosító legmagasabb iskolai végzettsége, szakképesítése alapján kell besorolni. A besoroláshoz tehát a munkáltatónak tisztáznia kell, hogy az érintett személyt milyen munkakörben alkalmazza, és a munkakör a hivatkozott kormányrendelet alapján milyen fizetési osztályokba sorolható be. Ennek ismeretében lehet eldönteni, hogy amennyiben több oklevéllel rendelkezik, melyik oklevele szolgál a besorolása alapjául. Az egyetemen szerzett oklevelet a besorolásnál csak akkor lehet figyelmen kívül hagyni, ha az iskola egyáltalán nem kívánja a pedagógust olyan munkára igénybe venni, amihez az egyetemi oklevél szükséges. A kérdés szerint az általános iskola igazgatója rendelkezik szakirányú felsőfokú végzettséggel, pedagógus-szakvizsgával egyenértékűnek elismert közoktatási vezető képzésben szerzett oklevéllel, valamint humánszervező egyetemi végzettséggel. Az érintett személyt a főiskolai végzettség és a pedagógus szakvizsga (azzal egyenértékű képzettség) alapján a "G" fizetési osztályba kell besorolni. A humánszervező egyetemi végzettséget nem lehet figyelembe venni, egyrészt mert nem olyan munkakörben foglalkoztatják a közalkalmazottat, amihez ez a végzettség lenne előírva képesítési követelményként, másrészt - ahogyan azt fentebb már említettük – nem érinti a besorolást, ha a munkakör ellátásához az iskolai végzettségen, illetve szakképesítésen, szakképzettségen túl egyéb más képesítés is szükséges. A közalkalmazottak osztályba sorolásánál tehát nem lehet figyelembe venni, hogy a közalkalmazott hány iskolai végzettséggel, szakképzettséggel rendelkezik, illetve csak az ellátandó munkakörre előírt végzettséget, szakképzettséget lehet figyelembe venni, amikor azon legmagasabb végzettség alapján soroljuk be a közalkalmazottat, amellyel rendelkezik. Ennek kompenzálására szolgálhat a további szakképesítésért járó illetménynövekedés, melyet a Kjt. 66. §-a szabályoz. Amennyiben a közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség mellett a kinevezésében feltüntetett további szakképesítésre, szakképzettségre is szükség van, és azzal a közalkalmazott rendelkezik, a garantált illetménye a) egy további szakképesítés esetén legalább 5%-kal, b) kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 8%-kal növekszik. Az illetménynövekedés feltétele, hogy a közalkalmazott a további szakképesítését munkaidejének legalább 10%-ában hasznosítja, illetve a kormányrendelet alapján a kötelező óra legalább tíz százalékban. (Ha a számítás során az egész számhoz kapcsolódó […]