Behajthatatlan kis összegű követelés minősítése
Kérdés
Munkáltatói hitelnyilvántartásunkban 2010-es minisztériumi összevonások után bekerültek olyan munkáltatói hitelszámlák, melyek 100 000 Ft alatti tőketartozást mutatnak, futamidejük több mint öt éve lejárt, a hitelt felvevő adósok a tértivevények tanúsága szerint elhaláloztak (vagy nem veszik át a küldeményt), örökösökről nincs tudomásunk, felszólítóleveleink bontatlanul visszaérkeznek. Élhet-e a fenti esetekben a minisztérium a tartozás könyvelési rendszerből történő kivezetésével, vagyis a követelés elengedésének lehetőségével? A vonatkozó Áht. 97. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy követelésről lemondani csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet, de ugyanakkor az Áht. 97. §-ának (3) bekezdése szerint kis összegű követelést behajtásra előírni nem kell. A behajtással kapcsolatban egyébként is olyan többletköltségek merülnének fel, melyek sok esetben nagyobb terhet rónak az intézményre, mint a ténylegesen behajtani kívánt összeg. Az Áhsz.-hez kapcsolódó 6/2009. számviteli kérdés önkormányzatokra vonatkozólag felveti a követelés leírását, mint alkalmazható megoldást. Alkalmazható-e ez központi költségvetési intézménynél is?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2012. október 9-én (170. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3287
[…] adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található, és a felkutatása "igazoltan" nem járt eredménnyel,– amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,– amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell. A behajthatatlan követelés leírása nem minősül az Áht. 97. §-ának (1) bekezdése szerinti követeléselengedésnek.A kérdésben a kis összegű követeléseknél egy általános helyzetismertetés jelenik meg, illetve a megoldás módjánál több eset is keveredik.A 100 E Ft alatti (jelenleg ez a kis összegű követelés költségvetési törvényben meghatározott értékhatára) követeléseknél vizsgálni kell, hogy az adós fellelhető-e, és ezt dokumentálni kell. Abban az esetben, ha a minisztérium mindent megtett az adós felkutatására, és igazoltan nem találja, akkor a kis összegű követelést behajthatatlannak lehet minősíteni, és hitelezési veszteségként el lehet számolni. A kérdésben leírt esetben azonban a visszajött tértivevények nem jelentenek kellő megalapozottságot arra vonatkozóan, hogy az adós nem található.Ilyen esetekben először meg kell győződni a lakcím helyességéről, összevetve azt a lakcímnyilvántartásból lekért adatokkal. Abban az esetben, ha az adós elhalálozott, akkor a lakcímnek megfelelő önkormányzattal kell felvenni a kapcsolatot, és be kell jelenteni a tartozást a hagyatéki eljárásban.A lakásépítési kölcsönöket az elmúlt években már csak jelzálogjog bejegyzésével lehetett folyósítani, így ezt az örökösöknél vagy értékesítésnél a minisztérium érvényesítheti.Egy-egy ügyben, ha minden elvárható lépést megtett a minisztérium, akkor minősítheti a követelést behajthatatlannak.A kérdésben felmerült a "költség-haszon" elv vizsgálata.Ilyenkor azt kell vizsgálni, hogy egy adott követelés behajtása milyen várható kiadásokat jelent, és a követelés összege erre milyen mértékben nyújt fedezetet. A minisztériumoknak az értékelési szabályzatukban […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2012. október 9-én (170. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3287
[…] adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található, és a felkutatása "igazoltan" nem járt eredménnyel,– amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,– amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell. A behajthatatlan követelés leírása nem minősül az Áht. 97. §-ának (1) bekezdése szerinti követeléselengedésnek.A kérdésben a kis összegű követeléseknél egy általános helyzetismertetés jelenik meg, illetve a megoldás módjánál több eset is keveredik.A 100 E Ft alatti (jelenleg ez a kis összegű követelés költségvetési törvényben meghatározott értékhatára) követeléseknél vizsgálni kell, hogy az adós fellelhető-e, és ezt dokumentálni kell. Abban az esetben, ha a minisztérium mindent megtett az adós felkutatására, és igazoltan nem találja, akkor a kis összegű követelést behajthatatlannak lehet minősíteni, és hitelezési veszteségként el lehet számolni. A kérdésben leírt esetben azonban a visszajött tértivevények nem jelentenek kellő megalapozottságot arra vonatkozóan, hogy az adós nem található.Ilyen esetekben először meg kell győződni a lakcím helyességéről, összevetve azt a lakcímnyilvántartásból lekért adatokkal. Abban az esetben, ha az adós elhalálozott, akkor a lakcímnek megfelelő önkormányzattal kell felvenni a kapcsolatot, és be kell jelenteni a tartozást a hagyatéki eljárásban.A lakásépítési kölcsönöket az elmúlt években már csak jelzálogjog bejegyzésével lehetett folyósítani, így ezt az örökösöknél vagy értékesítésnél a minisztérium érvényesítheti.Egy-egy ügyben, ha minden elvárható lépést megtett a minisztérium, akkor minősítheti a követelést behajthatatlannak.A kérdésben felmerült a "költség-haszon" elv vizsgálata.Ilyenkor azt kell vizsgálni, hogy egy adott követelés behajtása milyen várható kiadásokat jelent, és a követelés összege erre milyen mértékben nyújt fedezetet. A minisztériumoknak az értékelési szabályzatukban […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
