Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2023. szeptember 5-én (344. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6090

[…] pénzkezelés rendjét, ezen belül meghatározhatja, hogy hány pénztárt vagy pénzkezelő helyet működtet, és azokat milyen módon számoltatja el. Az elszámoltatás rendjének kialakításakor figyelembe kell venni, hogy az Áhsz. 53. §-ának (2) bekezdése alapján a pénzeszközök változásával kapcsolatos gazdasági események könyvelését a bizonylatok keletkezését, beérkezését követően kell nyilvántartásba venni, elszámolni. Az Áhsz. 52. §-a alapján a költségvetési és a pénzügyi számvitelben az Szt.-nek a bizonylati elvre, bizonylati fegyelemre és a számviteli bizonylatokra vonatkozó szabályait kell alkalmazni [Szt. 165. § (1), (2) és (4) bekezdés, 166–169. §], így minden gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítani, könyvelni pedig csak a szabályszerűen kiállított bizonylat alapján lehet. A múzeumi, kilátói belépőjegyek szigorú számadású nyomtatványok, amelyek, ha megfelelnek a nyugta követelményeinek, akkor a vevő részére elegendő a jegyet kiállítani, ha nem felel meg a nyugtának, akkor nyugtát, vagy a vevő kérésére számlát kell kiállítani. Ezek az alapbizonylatok, amelyeket minden esetben az elszámoláshoz kell csatolni. A könyvekben az alapbizonylatok alapján lehet könyvelni. A pénzkezelő a pénztárral a pénzkezelési szabályzatban rögzített adattartalmú elszámolási bizonylattal számol el, amelynek legalább a következő adatokat kell tartalmaznia: szervezeti egység, pénzkezelő hely neve, pénzbeszedő neve, dátum, bevétel jogcíme (pl. múzeumi belépő, kilátóbelépő), egységár, darabszám, forintösszeg, kiadott jegyek darabszáma és sorszáma tól–ig sorszámmal. A pénztárgépek esetén a pénztárgépszalagok az alapbizonylatok, amelyekkel el kell számolni. Amennyiben tartanak váltópénzt a kasszában, akkor annak összegét is tartalmaznia kell az elszámolásnak, ez általában állandó összeg. A […]