Lábon álló fa értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk erdőgazdálkodóként lábon álló fát értékesít. Az adásvételi szerződés alapján kiállítottuk a számlát, áfával növelten, mivel áfakörbe tartozunk. Bevalláskor az adott áfát bevalljuk és befizetjük. Az erdő egy magánszeméllyel közös tulajdonban van, a közöttünk lévő megállapodás alapján tulajdonrésze arányában jogosult a bevételből. A magánszemélynek milyen bizonylat alapján fizetheti ki az önkormányzat a részét, kifizetőként van-e valamilyen levonási kötelezettségünk? A magánszemély egyébként alanyi mentes családi gazdálkodó, adószámmal rendelkezik, erdőgazdálkodási tevékenységet nem folytat. Ő mint magánszemély vagy mint őstermelő vesz részt ebben a folyamatban?
Részlet a válaszából: […] Az erdőgazdálkodás törvényben szabályozott tevékenység, amit kizárólag az erdőgazdálkodói nyilvántartásban bejegyzett személy, az erdőgazdálkodó végezhet.Ha az erdőrészlet több, külön tulajdonban álló földrészleten terül el, akkor a tulajdonostársak társult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Ingatlan értékesítése

Kérdés:

Önkormányzatunk ingatlant kíván értékesíteni. Az épület eddig fogorvosi rendelőként működött, de már nincs rá szükség. Az áfát illetően az általános szabályokat alkalmazzuk, tehát az értékesítése áfamentes. Van-e az önkormányzatnak számlakiállítási kötelezettsége, vagy ilyen esetben elég az adásvételi szerződés?

Részlet a válaszából: […] ...feltéve, hogy gondoskodik olyan, az ügylet teljesítését tanúsító okirat kibocsátásáról, amely az Szt. rendelkezései szerint számviteli bizonylatnak minősül.A régi beépített ingatlan értékesítése az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján mentes az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Telefonszolgáltatás magáncélú használata

Kérdés:

Költségvetési intézményünk dolgozói rendelkeznek mobiltelefon-flottával. A csomag lényege, hogy a flottán belül a telefonálás, SMS-küldés költségmentes, csupán egy alapdíja van. Ha flottán kívülre telefonálnak a dolgozók, annak Ft/perc díja van, mely hozzáadódik az alapdíjhoz. Az intézmény belső szabályzatában rögzített módon minden alkalmazott bruttó 500 forint telefontámogatásban részesül, ami annyit jelent, hogy korlátlanul kezdeményezhet percdíjas telefonálást bármilyen mobilhálózatba, és az ezáltal keletkező többletköltséget bruttó 500 forintig az intézmény viseli. A munkavállalók csak az 500 forintot meghaladó díjat kötelesek megtéríteni, mely összeg részükre kiszámlázásra kerül. Helyesen gondoljuk, hogy ez a bruttó 500 forint (vagy amennyit az egyes alkalmazottak felhasználnak/kimerítenek) egyéb személyi juttatásnak minősül? A számla könyvelésekor milyen rovatkódon szükséges elszámolni, illetve a KIRA-rendszerben milyen jogcímen kell rögzíteni? Mivel a szolgáltatás 27% áfát tartalmaz, könyveléskor ezt hogyan lehet kezelni? Milyen adóvonzata van ennek a támogatásnak?

Részlet a válaszából: […] ...tételek és nem forgalomarányos kiadások magáncélú használattal arányos részének együttes összege.A tételes kigyűjtés az Art. bizonylatkezelésre, nyilvántartás-vezetésre vonatkozó szabályainak figyelembevételével történhet, vagyis oly módon, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Önkormányzati utalvány nyugdíjasoknak

Kérdés:

Önkormányzatunk minden évben ajándékkal kedveskedik a 65 év feletti lakosoknak. Ezt a juttatást nem kötjük anyagi helyzethez, nem szerepel a szociális rendeletünkben, csak az életkor számít. A juttatás fejenként 10.000 forintos utalvány formájában történik, amelyet bármilyen termékre be lehet váltani a településen lévő vegyesboltokban (tartós élelmiszer, vécépapír, vegyi áru stb.). Az önkormányzat saját hatáskörben bocsátja ki az utalványokat 10.000 forint névértékben, majd szerződést köt a helyi boltokkal, hogy az utalványok elfogadása/beváltása után azok értékét megtéríti a boltosoknak. Az utalványok nem névre szólóak, de nyilvántartást vezetünk róla, hogy ki kapta és milyen értékben, aláírással igazolva. Az utalványon nincsen kikötve, hogy konkrétan mire váltható be, csak az, hogy mely boltokban és mekkora összegben, illetve a határidő. Az elszámolás a boltosokkal havonta történik, ők az önkormányzatnak számláznak, és annak ellenében fizetünk nekik.
1. Az utalvány kibocsátása saját hatáskörben engedély- vagy bejelentésköteles-e?
2. A boltosok számlakiállítási kötelezettsége az önkormányzat felé fennáll-e? Mivel ők az utalvány elfogadásakor már kiállítanak egy nyugtát a vevőnek, ahol az áfafizetési kötelezettség létrejön. Ezután az önkormányzat felé adómentes számlát adnak "utalványbeváltás" jogcímen.
3. Az ajándékként átadott utalványok után az önkormányzatnak milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik, és azt melyik időpontban kell megfizetni (utalvány kiállítása, utalvány átadása, beváltás, beváltóhely számlája)?
4. Kedvezőbb lenne-e az önkormányzat számára adózási szempontból, ha a 10.000 forintos ajándékot készpénzben juttatnánk az időseink részére?

Részlet a válaszából: […] ...(65 év feletti lakosok), hanem az utalvány kibocsátója (önkormányzat) felé kell kiállítani. Az utalvány felhasználója felé kiállított bizonylat nem lehet az Áfa-tv. szabályainak megfelelő számla vagy nyugta, csak valamilyen nem adóügyi, hanem számviteli bizonylat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

A Közösség más tagállamában igénybe vett szolgáltatás utáni adólevonási jog

Kérdés:

Egy közösségi adószámmal rendelkező, teherfuvarozással foglalkozó belföldi adóalany (társaság) a Közösség egyik, Magyarországtól eltérő tagállamában az egyik tehergépkocsija futóművét javíttatta meg (nem gumiabroncsot vásárolt, egyértelműen szolgáltatást vett igénybe). A javítási szolgáltatásról kibocsátott számlán nincs feltüntetve a számlakibocsátó közösségi adószáma, de rajta van a társaság közösségi adószáma, valamint a számla hozzáadottérték-adót is tartalmaz, tehát nem héa-mentes (áfamentes) számlát bocsátott ki az eladó. Mi a teendője a társaságnak? Az Áfa-tv. vonatkozó szabályai alapján – véleményünk szerint – a társaság lenne az áfa megfizetésére kötelezett Magyarországon a fordított adózás szabályai alapján. Kell-e szerepeltetni az ügylet áfatartalmát az áfabevallásban mint közösségi szolgáltatás igénybevételének fizetendő áfáját, tekintve, hogy már egyszer megfizette az áfát a számlakibocsátónak?

Részlet a válaszából: […] ...áfabevallásba, mind az A60. számú összesítő nyilatkozatba be kell állítani az ügyletet, még akkor is, ha a szolgáltatás nyújtója a bizonylaton helytelenül áfát számított fel. Az adó alapjaként az áfa nélkül számított összeget kell figyelembe venni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Internetszolgáltatás és egyéb közüzemi díjak továbbszámlázása

Kérdés: Intézményünk együttműködési megállapodást és vagyonkezelési szerződést kötött a területileg illetékes önkormányzatokkal. A megállapodások és szerződések rögzítik azokat az ingatlanrészeket, amelyek továbbra is az önkormányzatok vagyonkezelésében, használatában maradnak, mert nem kapcsolódnak közoktatási feladat ellátásához (pl. konyha, ebédlő, szolgálati lakás). Ezeknek az ingatlanrészeknek a közüzemi díjait vagy az almérőn mért tényleges fogyasztás, vagy energetikus által meghatározott arányban számlázza tovább az a fél, akinek az ingatlanrészében található a főmérő, és aki szerződést kötött a közüzemi szolgáltatóval. A megállapodás alapján néhány intézmény esetében az önkormányzat az internetszolgáltatás megrendelője, melynek meghatározott részét (70, illetve 90%-át) továbbszámlázza intézményünk részére, intézményünk pedig az önkormányzat felé számlázza tovább azokat a közüzemi költségeket, amelyek az önkormányzatok vagyonkezelésében, használatában maradt ingatlanrészekre esnek. Az internet- és egyéb közüzemi díjakat (például távhőszolgáltatás) milyen adómértékkel kell továbbszámlázni? Intézményünk áfakörbe tartozó adóalany, nem választott alanyi adómentességet.
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatás ellenértékét kell figyelembe venni, azaz a közüzemi díjakat 27 százalékos általános forgalmi adóval növelten kell bizonylatolni.A távhőszolgáltatás továbbszámlázása kapcsán az alábbiak szerint kell eljárni. Távhőszolgáltatás alatt fogalmilag a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Önkormányzati fenntartású intézmény pénzkezelése

Kérdés:

Az intézmény múzeumi, kilátói belépőjegyet értékesít, Tourinform-irodát vezet, ahol kiskereskedelmi tevékenységet (ajándéktárgyak értékesítése), valamint szállásszolgáltatást is végez. Mindezt több telephelyen. Az intézmény gyakorlata az, hogy a pénzkezelő helyeken kasszát tart, a Tourinform-irodán és a szálláshelyen pénztárgépet üzemeltet. Felmerült bennünk a kérdés, hogy pontosan milyen nyilvántartásokat kell vezetnie? Mi úgy gondoljuk, hogy az összes pénzkezelő helyen kötelező a napi pénztárjelentés vezetése, valamint ha előleget vesz fel a pénztárból egy dolgozó, akkor az elszámolásához a pénzkezelési szabályzatunknak megfelelően az elszámolólap használata.
Az intézmény azon az állásponton van, hogy elegendő csak egy helyen a napi pénztárjelentés használata (azon a helyen, ahová befizetik a bevételt). Jól gondoljuk, hogy az intézmény javaslata helytelen? Továbbá van-e még valamilyen nyomtatvány, amit kötelezően vezetnie kell?

Részlet a válaszából: […] ...ellenőrzésekor követendő eljárásról, az ellenőrzés gyakoriságáról, a pénzszállítás feltételeiről, a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjéről és a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokról.A törvény a gazdálkodóra bízza, hogy a feladatait...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Sportöltöző felújítása

Kérdés: A községünkben működő sportegyesület pályázati forrást nyert el egy sportöltöző felújítására. Abban az esetben, ha sem a pályázati elszámolási útmutató, sem pedig a támogatások elszámolásának szabályairól szóló kormányrendelet nem tartalmazza azt a kitételt, hogy nem számolható el az olyan számla, számviteli bizonylat, amelynek kiállítója és vevője (kiállító képviselője/vevő képviselője) ugyanaz a személy, akkor elvégezheti-e a kivitelezési munkát az egyesület vezető tisztségviselőjének a cége? Az ajánlatok bekérése, értékelése, elbírálása és a döntés a vezető tisztségviselő kizárásával történik (erre a belső beszerzési szabályzat lehetőséget biztosít az egyesületnél).
Részlet a válaszából: […] Az államháztartási törvény hatálya minden olyan, az államháztartáson kívülre folyósított pénzügyi támogatásról szóló egyedi döntésre kiterjed, amely az államháztartás alrendszereiből, európai uniós forrásból vagy nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Kollégiumi szobák nyári hasznosítása

Kérdés: Közoktatási intézmény vagyunk, és a kollégiumi szobáinkat, ahol többnyire diákok tartózkodnak (az iskola tanulói, alaptevékenységhez kapcsolódóan), egyéb árbevétel érdekében biztosítani szeretnénk – alkalomszerűen nyáron – szálláshelyet felnőtteknek és gyermeknek vegyesen, nem az alaptevékenységgel kapcsolatosan. Kell-e minősítéssel rendelkezni a kereskedelmi szálláshelyek működtetése céljából? Szükséges-e ilyen esetben engedély kérése kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásra? Milyen áfavonzata van ennek a szolgáltatásnak? Kell-e idegenforgalmi adót, turisztikai hozzájárulási adót fizetni? Tanulmányi kiránduló csoport esetében 18 éven és azon aluli, illetve felüli diákok esetében milyen adóvonzat terhel minket? Kell-e bármely tevékenység miatt csatlakoznia a fenntartónak/köznevelési intézménynek a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központhoz (NTAK)? Amennyiben igen, mely tevékenységek miatt?
Részlet a válaszából: […] A közoktatási intézmény nyári szálláshely-szolgáltatása az Áht. 7. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint vállalkozási tevékenység, vagyis haszonszerzés céljából, államháztartáson kívüli forrásból, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató-,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Földcsereügyletek elszámolása

Kérdés:

Az önkormányzat alanyi adómentes. Adásvétellel vegyes földcsereszerződéssel "szántó" megnevezésű ingatlant cserélt. Az ingatlanok területnagyságának különbségére tekintettel a cserélő féltől értékkülönbözet megfizetésére került sor. (Az önkormányzatnak pénzforgalmi bevétele keletkezett.) Az ügyletről kell-e számlát kiállítani az önkormányzatnak, és ha kell, akkor a számlán mely összeg szerepel: csak az "adásvétel" jogcímén eladott négyzetméter földterület értéke, vagy a "csere" jogcímén átadott négyzetméter földterület értékét is fel kell tüntetni? A csereügyletekről kell-e számlát kiállítani?

Részlet a válaszából: […] ...feltéve, hogy gondoskodik olyan, az ügylet teljesítését tanúsító okirat kibocsátásáról, amely az Szt. rendelkezései szerint számviteli bizonylatnak minősül.Az ingatlanértékesítés az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének k) pontja alapján mentes az adó alól. Erre az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.
1
2
3
69