599 talált állásfoglalás az adófizetés kifejezésre

Kérdés: Önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező költségvetési intézmény vagyunk. Bérleti szerződést kötöttünk egy gazdálkodó szervezettel. A bérleti szerződés értelmében a gazdálkodó szervezet 20 éves időtartamra bérel az intézményünktől egy, a kezelésünkben és üzemeltetésünkben lévő sportlétesítmény területéből egy meghatározott területet és ingatlant. A sportlétesítmény az önkormányzat tulajdonában van. A bérelt beépítetlen területen a bérlő beruházást, sportlétesítményt, parkolót épít, a meglévő, kezelésünkben lévő ingatlanon felújítást és bővítést végez. A területhasználatért a tulajdonos döntése alapján 20 évre a bérleti díj megegyezik a meglévő épületen végzett felújítás, valamint a parkolókiépítés kivitelezési költségével. Így a szerződés szerint bérleti díj fizetésére nem kerül sor. A beruházással megvalósított sportlétesítmény és parkoló, valamint a meglévő épület bővítésével kialakított felépítmény a bérlő tulajdonában marad. A beruházás és felújítás kivitelezési költségeiről a bérlő az üzembe helyezés után tájékoztatja intézményünket. A tájékoztatás alapján az egy évre eső bérleti díjat intézményünk kiszámlázza a bérlő részére, melyből a bérleti szerződés alapján a bérlő csak az áfa összegét köteles megfizetni. Helyes-e, ha az intézményünk áfabefizetési kötelezettsége intézményünk áfaelszámolási időszakának utolsó napja (minden év december 31. napja, havi bevalló az intézmény)? A bérleti szerződésben elszámolási időszakot nem állapítottunk meg. Mit kell tenni, ha 2005. évben nem fejeződött be a beruházás, akkor az áfa befizetése, bevallása mikor esedékes? Helyes-e, ha az alábbiak szerint számlázunk: SZJ: 62.62.10 Sportlétesítmény bérbeadása rendeltetésszerű használatra 15 százalék áfa (intézményünk 2005. 01. 01. napjától az ingatlan-bérbeadás tekintetében az általános szabályok szerinti adózást választotta). Helyes-e, ha a számlán az adóalapot és az áfát is feltüntetjük, illetve ha ez így jó, a kibocsátott számla alapján helyes-e, ha csak az áfát fizeti meg a bérlő [Áfa-tv. 43. § (4) bekezdés rendelkezései vonatkoznak erre az esetre]?

Kérdés: Segítségüket kérjük az Áfa-tv. 2006-ra vonatkozó előírásainak helyes alkalmazásához a Szociális Gondozási Központ tevékenységével kapcsolatban, az alábbiak szerint: Intézményük egyik alapfeladata szociális étkezés nyújtása, amely az Áfa-tv. alapján adóköteles tevékenység, 15%-os adókulcs alá esik. Az ellátottak étkeztetése úgy történik, hogy intézményünk megvásárolja az adott időszakra vonatkozó ebédadagot, majd a városi önkormányzat szociális ellátásokról szóló rendelete alapján az ellátottak jövedelmi viszonyaitól függő térítési díjat az igénybevevőknek kiszámlázza. Az étkezést igénybe vevők többsége a beszerzési árnál alacsonyabb térítési díjat fizet, a különbözet beépül az intézmény költségvetésébe, és ezt a fenntartó városi önkormányzattól támogatásként kapjuk meg. A vásárolt élelmezés áfájának összegét levonásba helyezzük. Intézményünk a szociális étkeztetésen kívül más áfaköteles tevékenységet nem végez. Kérjük szíves tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az étkezés beszerzési (áfát tartalmazó) ára és az ellátottak által fizetendő (áfás) térítési díj különbözete az Áfa-tv. 22. § (2) bekezdés szerinti szolgáltatásnyújtás ellenértékének minősül-e, adóalapot képező államháztartási támogatás-e, illetve az előzőekben leírt tevékenységgel kapcsolatban kapott finanszírozás árat közvetlenül befolyásoló támogatásnak minősül-e? Intézményünk havi áfabevalló.

Kérdés: Intézetünk 2005. március hónapban vásárolt egy röntgenkészüléket. A vételár 40%-át + 25% áfát 2005. évben kifizettük, a fennmaradó 60%-ot 60 hónapon keresztül egyenlő részletben kell megfizetnünk. A megállapodás szerint a részletfizetés is 25%-os áfát tartalmaz. Helyesen járunk-e el, ha 5 éven keresztül 25 százalékos áfatartalommal tartjuk nyilván, illetve utaljuk kötelezettségünket?

Kérdés: Önkormányzatunk az APEH-hoz benyújtandó változásbejelentő lap 24. sorában jelezte az APEH-nak, hogy áfafizetési kötelezettség szempontjából 2006. január 1-jétől az Áfa-tv. 2. számú melléklet 10. pontja szerinti tevékenység folytatása esetén az általános szabályok szerinti adófizetési kötelezettséget választja. Ezzel kapcsolatban kérném szíves állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy önkormányzati vagyon hasznosítása (bérbeadás) esetén az áfa felszámítása szempontjából van-e különbség akkor, ha önkormányzati törzsvagyon (forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes vagyon), illetve ha forgalomképes vagyon hasznosításáról van szó, figyelembe véve az Áfa-tv. 2. számú mellékletében foglaltakat is.

Kérdés: Az adótörvények 2006. évi módosítása és a 25 százalékos adókulcs 20 százalékra történő csökkentése sok kérdést vetett fel, melyeket az átmeneti rendelkezések alapján nem tudtunk megnyugtatóan értelmezni. Amennyiben lehetséges, szeretnénk, ha részletesebb tájékoztatást kaphatnánk ezzel kapcsolatban.

Kérdés: Intézményünk jelentős újság-, illetve folyóirat-előfizető, mind napilapokat, mind egyéb időszakos folyóiratokat is megrendeltünk 2006. évre. Ennek előfizetési díját 2005 decemberében kellett kifizetnünk. A számlában mindent 15 százalékkal szerepeltettek. Úgy hallottam, hogy előfizetésben már esetleg alkalmazható lenne az 5 százalék. Kell-e a számlát korrigáltatnunk, vagy helyes volt a 15 százalék felszámítása?

Kérdés: A 25 százalékról 20 százalékra történő áfakulcsváltozással kapcsolatos teendőkről érdeklődnénk, mert van néhány áthúzódó tételünk, amit még nem számláztunk, és szeretnénk helyesen eljárni.

Kérdés: Cégünknek vannak olyan áthúzódó ügyletei, amelyek során 2005-ben előleget vettünk át, de a tényleges teljesítés csak 2006-ban történik majd meg (volt, amikor bruttó árakat határoztunk meg, de egyes szerződéseinkben nettó + áfa összegben állapodtunk meg). Van-e különbség a végelszámolásban a maradék összeg meghatározásánál, és azt hogyan kellene helyesen számlázni?

Kérdés: Az OEP-től szerződés alapján kapott, gyógyszerek árához nyújtott, adóalapot képező támogatásoknak van-e áfatartalma, keletkezik-e adófizetési kötelezettség a támogatottnál? Mivel a támogatás nem az OEP megrendelésének ellenértéke, nem történik az Áfa-tv. hatálya alá tartozó értékesítés, szolgáltatásnyújtás.

Kérdés: Az államháztartási szakterület 2005. évi kötelező továbbképzésén az előadó a munkabér-előleg folyósításával összefüggésben, az Szja-tv.-re hivatkozva, adófizetési kötelezettségről beszélt abban az esetben, ha a visszafizetés az adóév végéig nem történik meg. Még abban az esetben is, ha az Szja-tv. 72. § (4) g) pontja szerint jár el a kifizető. Az illetményelőleg következő adóévre áthúzódó visszafizetése valóban adóköteles bevétellé válik-e a dolgozónál, és ha igen, akkor az Szja-tv. mely paragrafusa alapján?