599 talált állásfoglalás az adófizetés kifejezésre

Kérdés: Milyen dokumentumokkal kell alátámasztani, hogy a képviselő-testület külföldre történő utazása a szakmai út követelményeinek megfeleljen? A kiutazó házastársakra vonatkozik-e adófizetési kötelezettség?

Kérdés: Intézményünkben tudományos kutatások folynak (közösségi adószámmal rendelkezünk), a kutatási eredményeket cikk formájában különböző (EU-s és 3. országbeli) tudományos folyóiratokban jelentetjük meg. A szolgáltatásért a kiadók "cikk megjelentetése" címén intézményünk nevére számlát bocsátanak ki. A szolgáltatás az, hogy a kutatóink által megírt tudományos cikket közlik a folyóiratban. A kiadó felmerülő költségeinek egy részét vagy egészét hárítja át a szerzőkre. Ennek többféle formája létezik: ún. "page charge", azaz oldalankénti díj; színes fényképek vagy ábrák nyomtatásának költsége; cikkenként egy előre meghatározott összeg; "open access" modell, ahol a megjelent cikk interneten szabadon elérhető és nem – vagy nem csak – nyomtatott formában jelenik meg. Magát a folyóiratot nem kapjuk meg, csak akkor, ha arra előfizetünk. A fentiek szerint igénybe vett szolgáltatással kapcsolatban hol keletkezik áfafizetési kötelezettség? A szolgáltatás tényleges nyújtásának helyén, vagy a szolgáltatást megrendelő székhelyén, azaz Magyarországon kell a magyar áfát felszámolni és megfizetni? Van-e különbség az EU-s és a 3. országban igénybe vett szolgáltatás elbírálása között?

Kérdés: Az önkormányzat építési telek eladásáról előszerződést kötött, mely alapján a vevő foglalót fizetett. Kérdésem a foglaló általános forgalmi adó szempontjából történő megítélésére irányul, hogy ez után kell-e áfát fizetni, illetve a foglalóról számlát kiállítani?

Kérdés: Egy önkormányzat értékesített egy szántót, majd egy gazdasági épületet. Ennek kapcsán merült fel, hogy kell-e utána áfát fizetnie (mivel az értékesítés csak egyszeri), illetve az önkormányzat lehet-e alanyi adómentes. Mikor keletkezik áfafizetési kötelezettsége az önkormányzatnak?

Kérdés: Reprezentáció értéke utáni 44% adóból nem kell megfizetni azt az összeget, amely nem több, mint az adóévre elszámolt éves összes bevétel 1%-ának, de legfeljebb 25 millió forintnak a 44%-a. Költségvetési szervek esetén mely bevételek tartoznak ide? Tárgyévben az előző évi bevétel szolgál-e alapul? Az adófizetési kötelezettségnek mikor, milyen időközönként kell eleget tenni? Tárgyévben az előző év alapján számolt reprezentáció értéke utáni adót kell megfizetni?

Kérdés: Intézetünk hamarosan szeretne egy használt gépkocsit értékesíteni magánszemély részére. Intézetünk köteles-e költségvetési szervként (nem mint gépkocsi értékesítésével foglalkozó vállalkozás) a bevétel után az áfát befizetni, használt gépkocsi értékesítése esetén?

Kérdés: Iskolánk tanulója országos szakmai tanulmányi versenyen vett részt, melyen első helyezést ért el. A verseny fődíja egy 1 éves csikó volt, amit az első helyezett tanuló iskolája kapott meg. Intézményünknek azonban nincs szüksége a lóra, szeretné azt a versenyen részt vevő tanulónak átadni. Hogyan járjunk el helyesen? Milyen adófizetési kötelezettség keletkezik az iskolánál, illetve a tanulónál?

Kérdés: Iskolánkban (szakközépiskola) kétféle témában zajlott vetélkedő az elmúlt időszakban. Mindkét versenyen iskolánk tanulói vettek részt. A verseny első 3 helyezettjét díjazásban részesítettük. A díjak tárgyjutalmak voltak, melyek értéke meghaladta az 5000 Ft-ot. Keletkezik-e adófizetési kötelezettsége az iskolának, illetve a tanulóknak? Hogyan járjunk el helyesen?

Kérdés: 2006. január 1-jétől megszűnt az adóalapot nem képező államháztartási támogatások miatti arányosítás. Tárgyi mentes oktatás és adóköteles étkeztetés (vásárolt) tevékenységet végzünk. Működést finanszírozó támogatásban részesülünk, melyet egy összegben és nem adóköteles tevékenységre vagy céltól független támogatásként kapunk. Azt, hogy az étkeztetésnél mennyi támogatást vettem igénybe, a meglévő bizonylataim alapján tudom kimutatni. Pl. A vállalkozó számlája alapján az étkeztetés összköltsége: 200 000 Ft + 30 000 Ft (áfa) Tanulóktól befolyt térítési díj: 150 000 Ft + 22 500 Ft (áfa) Támogatás a két tétel különbsége: 50 000 Ft + 7500 Ft (áfa) Hogyan járok el helyesen a vállalkozó számlájának áfakönyvelésekor? 1. Levonhatom a teljes összeget, azaz a 30 000 Ft-ot, mert bevalláskor befizetendő áfaként szerepeltetem a tanulóktól befolyt térítési díj utáni áfát, 22 500 Ft-ot és a támogatásra jutó áfát, 7500 Ft-ot is. (Így az egyenlegem ebben az esetben 0 Ft.) 2. Nem vonhatom le a teljes 30 000 Ft-ot, csökkentem a támogatásra jutó áfával: 30 000 x 150 000 = 22 500 Ft-ot tudok levonható áfaként beállítani. 150 000 + 50 000 Befizetendő áfaként csak a tanulóktól befolyt térítési díj áfáját szerepeltetem. Ha egyik megoldás sem jó, kérem Önöket, hogy a példa alapján szíveskedjenek tájékoztatni, segítséget nyújtani.

Kérdés: Az önkormányzatok fejlesztési feladataik ellátásához, saját forrásaik központi kiegészítésére pályázatot nyújtanak be. A pályázat a jogszabályban meghatározott mértékű pályázati díj befizetésével érvényes. A befizetett díj könyveléséhez milyen bizonylat szükséges? Ki köteles azt kiállítani? A megvalósuló beruházásnak része-e a pályázati díj?