Gyermekétkeztetés támogatásának áfavonzata

Kérdés: Polgármesteri hivatal adóköteles tevékenysége a gyermekétkeztetés, melyet vásárolt élelmezés útján lát el. Helyesen járunk-e el az arányosításnál, ha a számlálóban az étkeztetésre jutó nettó bevételt, a nevezőben pedig az étkeztetés nettó bevétele + kizárólag az étkeztetésre kapott állami támogatás összege szerepel (nem a teljes állami támogatás, mert az étkezésre juttatott normatíva elkülöníthető)?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből arra lehet következtetni, hogy az étkeztetéshez kapott támogatást nem tevékenységhez adott nevesített támogatásként kapja az intézmény, hanem intézményfinanszírozásként, bár az intézmény a számítás eredményeképpen azt el tudja különíteni. Ebben az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Önkormányzat által térítésmentesen, illetve beruházás ellenében átadott ingatlan áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Az önkormányzat egy önkormányzati tulajdonú ingatlant szeretne térítésmentes használatra átadni egy gazdálkodási tevékenységet folytató társaságnak. Az ingatlannal az ingatlant kapó társaság (pl. kft.) gazdálkodási tevékenységet folytat (pl. parkolót üzemeltet). A) lehetőség: – az ingatlant úgy kapja meg a társaság, hogy nem fizet érte térítési díjat, de/és – későbbi adóhatósági vita elkerülése érdekében, egy piaci értékre megállapított használati díj áfáját az önkormányzat befizetendő adóként kezeli, be is fizeti (azaz számszakilag 0 forint bérleti díj + piaci áron megállapított áfa) és – a befizetett áfát kiszámlázza a kft. felé. Kérdés: – A kft. az áfát visszaigényelheti-e és milyen módon? – Hogyan történik a számlázás az önkormányzat részéről? B) lehetőség: – az ingatlant úgy kapja meg a társaság, hogy földhasználatot fizet érte, mondjuk 3 évre 6 millió forintot, – a használati jog kifizetése helyett, annak ellenértékeként a társaság vállalja, hogy saját erejéből 6 millió forint értékben létrehoz egy beruházást az ingatlanon, a beruházás az önkormányzat tulajdonába kerül. Kérdés: – A beruházás kinek a könyvében szerepel, ki számolja el utána az értékcsökkenést? – Igaz-e, hogy ebben az esetben két ügylet van? Egy szolgáltatásnyújtás és egy termékértékesítés egymással szemben leszámolva, azaz két számlázás történik egymással szemben, áfa- és nyugtaadási kötelezettséggel? Az A) és B) lehetőség közül melyik működik?
Részlet a válaszából: […] Kérdésük alapján az önkormányzat lehetővé teszi az önkormányzati ingatlan használatát egy kft. részére. Elsősorban tisztázni kell, hogy az önkormányzat alanya-e az áfának. Ha az önkormányzat az Áfa-tv. 4/A. §-a alapján ingatlan-bérbeadás tekintetében sem minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Államháztartási támogatások levonási tilalma

Kérdés: Mit jelent az Áfa-tv. által emlegetett államháztartási támogatás, amire levonási tilalom vonatkozik? Idetartozik-e az önkormányzati támogatás? Mely időszakban érvényesül a levonási tilalom?
Részlet a válaszából: […] Államháztartási támogatásnak minősül minden olyan támogatás, amelyet az államháztartás valamelyik alrendszeréből folyósítanak, ideértve az elkülönített állami pénzalapokat (pl. Munkaerő-piaci Alap), az önkormányzat által folyósított támogatásokat, a fejezeti kezelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Önkormányzati támogatásból megvalósított beruházás

Kérdés: Egy kft. az önkormányzattól kapott támogatásból 2002-ben beruházást (nem közműberuházás) valósított meg. Ez azt jelenti az Áfa-tv. átmeneti rendelkezése [211. § (7) bekezdése] szerint, hogy a tavalyi szabályokat kell erre alkalmazni? Most a támogatásban részesülés miatt 10 évig visszafizetési (arányosítási) kötelezettség van a beruházással kapcsolatosan az Áfa-tv. átmeneti rendelkezései szerint?
Részlet a válaszából: […] A 2004. évi IX. törvény 71. § (2) és (4) bekezdése 2004. január 1-jére visszamenőleges hatállyal módosította 2003. évi XCI. törvény 211. § (7) bekezdését. A módosítás szerint e törvényhelyet kizárólag a címzett és céltámogatásban részesülő adóalanyra lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Közműberuházás áfája

Kérdés: Közműberuházást valósítunk meg. 2003-ban döntöttek a bruttó finanszírozásról. A közművet majd ellenérték fejében bérbeadjuk. Jól értelmezzük-e, hogy az Áfa-tv. átmeneti rendelkezésére és a nem koncesszióban történő hasznosításra tekintettel a beruházáshoz folyamatosan felmerülő beszerzések áfáját visszaigényelhetjük?
Részlet a válaszából: […] A 2003. évi XCI. törvény 211. § (7) bekezdése, valamint 2004. évi IX. törvény 71. § (2) bekezdése szerint [amely részben visszamenőlegesen 2004. január 1-jére módosította a jelzett bekezdést, másrészt új (20) bekezdést iktatott be átmeneti rendelkezésként] a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.
Kapcsolódó címkék:  

Szabadidőközpont működési költségeinek elszámolása

Kérdés: 2003-ban folyósított, adóalapot nem képező önkormányzati támogatásból szabadidőközpontot hoztunk létre, amelyet adóköteles tevékenységhez használunk. Jól értelmezzük-e, hogy a szabadidőközpont működtetésével kapcsolatos, folyamatos beszerzések áfatartalmát a beruházás korábbi támogatásból való finanszírozottsága miatt nem tudjuk visszaigényelni?
Részlet a válaszából: […] A szabadidőközpont működtetésével összefüggően 2004. január 1-jét követő teljesítési időpontú beszerzések adótartalma az általános szabályok szerint levonható. Az adóalapot nem képező támogatásra vonatkozó levonási tilalom csak akkor játszik szerepet, ha a konkrét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.
Kapcsolódó címke:

Étkeztetés támogatásával kapcsolatos arányosítás

Kérdés: Óvodánk konyhát üzemeltet. Havi áfabevallók, illetve -fizetők vagyunk. Az áfa arányosításánál a számlálóban, illetve a nevezőben mi szerepeljen?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben részben ellenértéknek nem minősülő államháztartási támogatásból finanszírozzák az étkeztetési tevékenységet, abban az esetben az intézmény a levonható adó megállapítása során akkor alkalmazhatja a tevékenységenként számított arányosítás módszerét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 12.

Támogatás áfája

Kérdés: Önállóan gazdálkodó intézmény vagyunk, éves költségvetésből gazdálkodunk. Az éves intézményfinanszírozásból, plusz saját bevételeinkből áll össze költségvetésünk. Konyhánk áfakörbe tartozik, élelmiszer-beszerzéseinkre konkrét összeget igénylünk, bevételeink tartalmazzák a térítési díjakat. Adataink a következők: kiadás 7523 ezer forint. Bevételek: 3337 ezer forint + 2158 ezer forint + 638 ezer forint, ez összesen 6133 ezer forint. A kiadás és a bevétel közötti 1390 ezer forint különbözet az 50 százalékos térítési díjakból származik. Levonhatom-e továbbra is teljes egészében az étkezési nyersanyagok beszerzését terhelő áfát, vagy csak arányosítva, illetve ha konyhai felszerelést vásárolok, ott is arányosítani kell-e?
Részlet a válaszából: […] A kérdésfelvetésből arra lehet következtetni, hogy a bevételek és kiadások közötti különbözetre – mely a csökkentett ár alkalmazásából fakad – az intézményfinanszírozás keretében kapják meg a fedezetet. (A szociálisan rászorulóknak 50, illetve 70 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 12.

Európai Uniós Keretprogram költségvetéséből származó támogatások adókötelezettsége

Kérdés: Milyen áfarendelkezések vonatkoznak az EU 5. és az EU 6. Keretprogramra? Ez államháztartási támogatás-e, így az arányosítási kötelezettséget hogyan érinti a folyósításuk? Visszaigényelhető-e az abból finanszírozott áfa?
Részlet a válaszából: […] Az EU 5. Keretprogramban való részvétel rendelete (EU 5. KVR Korm. rendelet), valamint az EU 6. Keretprogramhoz való társulás rendelete (EU 6. KVT Korm. rendelet) alapján Magyarország a keretprogramhoz pénzügyileg hozzájárul, a keretprogramba a különböző államok által befizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Áfa megosztása arányosítással I.

Kérdés: Egyházi fenntartású intézményünk a diákok szervezett étkeztetését saját üzemeltetésű konyháján keresztül oldja meg. Az előzetesen felszámított adó összegét – konyhánk működtetésénél – nyilvántartásainkban elkülönítetten mutatjuk ki. Az Áfa-tv. 2004. január 1-jétől érvényes módosítása kapcsán a törvény 38. §-a az arányosítás szabályainak alkalmazását írja elő. 2003. év végéig intézményünk az áfa elszámolásánál a tételes elkülönítés mellett az arányosítás elszámolásával nem foglalkozott. Kérem segítségüket az Áfa-tv. 38. §-ában foglaltak általunk is szabályosan elszámolandó arányosítás kiszámításához. Konyhánk 2004. január havi tényadatain bemutatva, kiszámolva arányosítás alapján az ez évi szabályok szerint levonható áfa összegét. Nettó árbevételünk (mely tartalmazza a vendégétkeztetésből, a dolgozók étkeztetéséből származó bevételt, valamint a diákok befizetéseit) 1775 E Ft. A diákok a nyersanyagköltség 50, illetve 70 százalékát térítik meg, a normatív támogatást, illetve a konyha üzemeltetéséhez hiányzó fedezetet intézményfinanszírozásként nyújtjuk a konyha részére. Ez az összeg január hónapban 300 E Ft (diákok normatív kiegészítő támogatása) és 1000 E Ft működési költségek fedezetére. Számítások a fenti adatok birtokában: Levonási hányad = N. árbev.: 1775 E/(1775 E+300 E+1000 E) = 1775/3075 = 0,577 =0,58 A konyhánk 2004. január hónapi beszerzéseiben az előzetesen felszámított adó összege: 450 Ex0,58 = 261 E Ft. Ha a számításom jó, akkor 261 E Ft lenne a levonható rész. A következő hónapban göngyölítve számolok.
Részlet a válaszából: […] A felvázolt konstrukció tanúsága szerint helyesen értelmezik az Áfa-tv. 2004-től hatályos vonatkozó rendelkezéseit. Annyit pontosítanék, hogy a levonási hányadot a 3. számú melléklet I. részének 1. pontja szerint két tizedesjegy pontossággal kell meghatározni, és a törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.
1
25
26
27
34