212 talált cikk az alaptevékenység kifejezésre

Kérdés: Költségvetési szervnél keletkezett 2014. évi pénzmaradványunk, ennek könyvelése hogyan történik? A 2014-es adatbázisban kell-e könyvelni, vagy csak majd 2015-ös adatbázisban a B813. Maradvány igénybevétel rovaton az előirányzat-módosítást, a kötelezettségvállalást és a teljesítést?

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a következő gazdasági eseményt? Közüzemi számla kiállításának kelte: 2015. 01. 05., fizetési határidő: 2015. 01. 20., teljesítési idő: 2014. 12. 31. (költségvetési számvitelben és a pénzügyi számvitelben).

Kérdés: Önkormányzat (áfakörbe tartozó) szabad kapacitás terhére alaptevékenységként (nem nyereség elérése céljából) végezhet-e pl. fűnyírási, fénymásolási tevékenységet? Ha igen, milyen szabályozás mellett (tevékenységi kör, SZMSZ stb.)?

Kérdés: A 2015. évi jogszabályi módosítások alapján rendelkezhet-e a költségvetési szerv gazdasági szervezettel, ha munkavállalói létszáma nem éri el a 100 főt? Mikortól kell alkalmazni ezt a szabályt, és hogyan kell számítani a 100 főt, mikori dátummal kell nézni?

Kérdés: A tulajdonos önkormányzat a szakorvosi rendelő részére a 2013. évi előirányzat-maradványt 2014-ben utalta át. Hogyan tudom ezt lekönyvelni az új rovatos számviteli rend szerint?

Kérdés: Az Nvt. 11. §-ának (13) bekezdése kimondja, hogy nemzeti vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben hasznosítható, valamint adható vagyonkezelésbe. Az Nvt. 3. §-ának 4., 7., 10., 11. pontjai határozzák meg a hasznosítás, a közfeladat, a működtetés és a nemzeti vagyon használójának fogalmait. Önkormányzatunk több kötelező feladat ellátása mellett a nem lakóingatlan és önkormányzati tulajdonú mezőgazdasági földterületek működtetését, hasznosítását alapító okiratban önállóan működő költségvetési intézményének feladatkörébe utalta. A működtetésre, hasznosításra átadott vagyonelemekkel kapcsolatos jogok és kötelezettségek szerződésben is rögzítésre kerültek. Költségvetési intézményünk az önkormányzati vagyonrendeletben foglaltaknak megfelelően haszonbérbe adja a mezőgazdasági területeket, olyan épületeket, melyekben nem közfeladatok ellátása történik, mint például újságospavilon, gyógyszertár stb. Így jelentős kiadást takarítunk meg például parlagfűirtás, karbantartás címen. Továbbá az intézménynek saját bevételei keletkeznek, melyet önkormányzatunk jóváhagyásával költségvetésében saját bevételei között tervez meg a 013350 önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok kormányzati funkción a fentiekben már említett alapító okiratban foglaltak szerint.
Felmerülő kérdéseink a következők:
1. Önkormányzatunk megteheti-e, hogy a fenti feladatait költségvetési intézményével láttatja el, annak ismeretében, hogy az ingatlanok önkormányzatunk vagyonmérlegében szerepelnek?
2. Helyesen jár-e el önkormányzatunk, hogyha az önállóan működő intézményének ingyenesen adja át a nem közfeladat ellátását szolgáló vagyont (nem lakóingatlan, mezőgazdasági földterületek) működtetésre, hasznosításra?
3. Helyes-e, hogy intézményünk a mezőgazdasági földterületek hasznosításával kapcsolatos bevételeket is a 013350-es kormányzati funkción számolja el?
4. Megfelel-e a hatályos számviteli jogszabályoknak, hogy a feladatok ellátása kapcsán felmerült kiadásokat és bevételeket az intézmény könyveiben pénzügyi számviteli szakfeladaton elkülönítetten, az alaptevékenység szabadkapacitás-kihasználásai között számolja el, vagy kötelező lenne vállalkozási tevékenységként könyvelni?

Kérdés: Kérném szíves szakmai véleményüket az önkormányzat irányítása (és fenntartása) alá tartozó költségvetési szervek (polgármesteri hivatal, GAMESZ, óvodák) használatában lévő, alaptevékenységük ellátásához rendelkezésükre bocsátott önkormányzati vagyonnal (ingatlan és ingó vagyon) kapcsolatosan, az alábbiak szerint:
Amennyiben a költségvetési szerv nem minősül az Nvt. 3. §-ának 19. pontjában meghatározott vagyonkezelőnek, akkor
– a használatukba kerülő vagyon átadását milyen dokumentum alapozza meg (pl.: vagyonrendelet, szerződés stb.)?
– a használatukba adott vagyont mely szerv könyveiben kell nyilvántartani (önkormányzat vagy költségvetési szerv)?
– a használatukba adott vagyon felett mely szerv vagy személy gyakorolja a tulajdonosi jogokat (képviselő-testület, bizottság, polgármester, intézményvezető)?
– az intézmény nyilvántartásában szereplő vagyon­elemek (pl. számítógép) térítésmentes átadásáról mely szerv vagy személy dönthet?
– mely vagyontárgyak számítanak a költségvetési szerv mint önálló jogi személy saját tulajdonának, és ez elkülönül-e az önkormányzat mint önálló jogi személy vagyonától [Áhsz. 10. §. (2) bek.]?
– az intézményeket érintő beruházások, felújítások lebonyolítása ebben az esetben milyen szabályok szerint történik (az előirányzatot az önkormányzat vagy a költségvetési szerv költségvetése tartalmazza, mely szerv a kötelezettségvállaló, mely szerv nevére szól a számla, mely szerv könyveiben kell a beszerzést és az aktiválást elszámolni, hogyan történik az intézmény részére a használatba adás)?
Amennyiben a képviselő-testület úgy dönt, hogy az irányítása alá tartozó költségvetési szerveknek vagyonkezelésbe adja a működésükhöz szükséges önkormányzati vagyont (ingatlan és ingó), akkor
– az intézményi vagyonkezelést úgy kell folytatni, mintha egy 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság vagyonkezelésébe került volna az önkormányzati vagyon, vagy vannak eltérések a kétféle vagyonkezelés között?
– az intézményi vagyonkezelő részére adható-e finanszírozás a vagyonkezelésbe adott eszközök működtetésére, fenntartására, beruházásra, felújításra?

Kérdés: A 2013. évi pénzmaradvány igénybevételének könyvelésénél a kontírozási tétel ismert, T 005 – K 0981313, azonban az összegben nem vagyunk biztosak. Korábbi években igénybe kellett venni a pénzmaradvány mellett a pénzmaradványt terhelő elvonást is. 2014-ben mit kell igénybe venni? A pénzmaradvány igénybevétele során követelés-nyilvántartásba kell venni a pénzmaradvány összegét?
A pénzmaradványt terhelő elvonás összegét már kötelezettségvállalás-nyilvántartásba vettük, valamint követelés-nyilvántartásba vettük a pénzmaradványhoz kapcsolódó alulfinanszírozás összegét is.

Kérdés: Központi költségvetési szervnél (nem oktatási intézmény) 2013. év előtt keletkezett, adózott vállalkozási eredményt szeretnénk részben felhasználni. Melyek a felhasználás és a könyvelési feladatai 2014-ben a pénzügyi és költségvetési számvitel szerint? A fel nem használt összeget milyen feltételekkel lehet az elkövetkezendő évben (években) felhasználni? Milyen feltételekkel lehet a tárgyévben képződő vállalkozási eredményt 2015-ben vagy azt követően felhasználni? Kell-e a teljes adózás utáni összegre 2014. évi kötelezettségvállalás?

Kérdés: Költségvetési szervként foglalkoztathatunk-e munkavállalókat egyszerűsített foglalkoztatással? Ebben az esetben dolgozhat-e az érintett szombaton, vasárnap és munkaszüneti napon?