202 cikk rendezése:
111. cikk / 202 Élelmiszerlánc-felügyeleti díj
Kérdés: A 2008. évi XLVI. tv. 47/B. §-a szabályozza az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat. Kell-e ilyen felügyeleti díjat fizetnünk, ha óvodai konyhánkon végzünk élelmiszer-előállítást, s ebből vállalkozási címen árbevételünk nem keletkezik? Természetesen gyakorlatilag közétkeztetést végzünk. Ha kell ilyen felügyeleti díjat fizetnünk, akkor ennek összegét hogyan számítjuk ki?
112. cikk / 202 Szakfeladat
Kérdés: Az önkormányzat a gimnázium kezeléséből a közszolgáltató intézmény kezelésébe adta az 1400 adagos konyháját alaptevékenységként (más alaptevékenységünk strand, temető, sportpálya-üzemeltetés, takarítás, zöldterület-kezelés stb.). A konyha ellátja az általános iskola, a gimnázium, a kollégium, az óvoda és a szociális otthon étkeztetését. Eddigi információnk szerint az 562912. óvodai, 562913. iskolai, 562914. kollégiumi étkeztetés szakfeladatokat a szolgáltatást igénybe vevő intézményeknek kell használni (ők szedik be a térítési díjat, és számolják el az önkormányzattal a rezsiköltséget). Mi mint a konyha üzemeltetője egy összegben számlázzuk az intézmények felé a nyersanyag, a rezsi és az áfa összegét. Helyesen használjuk-e az 562920. Egyéb vendéglátás szakfeladatot, melyen az oktatási intézmények, óvoda, szociális otthon, és ezen intézmények dolgozói étkezését számoljuk el, a saját dolgozóink étkeztetéséhez pedig az 562917. Munkahelyi étkeztetés szakfeladatot használjuk? Ha mi csak az egyéb vendéglátás és a munkahelyi étkeztetés szakfeladatokat használjuk, kell-e 6-os számlaosztályt vezetni? Az 56/2011. NGM rendelet 3. sz. mellékletének 2.1.2. pontja alapján kell-e intézményünk alapító okiratában feltüntetni az iskolák által használt szakfeladatokat akkor is, ha mi nem számolunk el rajta kiadást, bevételt?
113. cikk / 202 Háziorvos megbízási szerződésének számviteli elszámolása
Kérdés: A vállalkozó háziorvos által megbízási szerződés alapján végzett és kiszámlázott bölcsődei orvosi ellátás, illetve ügyeleti tevékenység a vásárolt szolgáltatások, illetve a szellemi tevékenységek között kerül számviteli elszámolásra?
114. cikk / 202 Szakmai szolgáltatás
Kérdés: Milyen kiadásokat kell elszámolni a szakmai szolgáltatások kiadásai soron?
115. cikk / 202 Ingyenes bérbeadás
Kérdés: A Költségvetési Levelek 162. számában (2012. április 10.) a 3140. kérdésszám alatt megjelent válaszra hivatkozással kérem Önöket, hogy az ingyenes bérbeadás és a kapcsolódó közüzemi díjak könyvelésének kontírozási tételeinek közlésével is legyenek szívesek segítségünkre lenni.
116. cikk / 202 Hatos számlaosztály
Kérdés: ÖMG intézmény vagyunk (GESZ), saját adószámmal, költségvetéssel. Hozzánk rendeltek 10 ÖM intézményt, önálló adószámmal és költségvetéssel. Mit javasolnak 2012-re? Kell-e hatos számlaosztályt nyitni? Ha igen, milyen mélységben? Az intézményeknél az irodai adminisztráció, az igazgató és helyettese, valamint a GESZ-iroda költségei melyik hatos számlaosztályon szerepeljenek? Nem szeretném túlbonyolítani, ezért csak a legszükségesebb bontások kellenének. Mit takar a 63 és a 64 főkönyvi számlacsoport?
117. cikk / 202 Ingyenes bérbeadás és a kapcsolódó közüzemi díjak
Kérdés: 2011-től az áfára általános szabályok szerint bejelentkezett önkormányzat, amely bérbeadás és tárgyieszköz-értékesítés szempontjából is áfás, vállalkozó orvosnak térítésmentesen adja bérbe a rendelő épületét (az orvosi ellátás alaptevékenységhez kapcsolódik), és közvetített szolgáltatásként az ingatlanhoz kapcsolódó közüzemi díjakat áfásan továbbszámlázza. Helyes-e az ingyenes bérbeadás ebben az esetben? Az ingyenes bérbeadásnak van-e áfavonzata? Ha az ingyenes bérbeadás az alaptevékenységhez kapcsolódás miatt elfogadható, az önkormányzat a rezsiszámlák áfáját visszaigényelheti-e, valamint továbbszámlázáskor mi a helyes eljárás?
118. cikk / 202 Családi napközi, játszóház és sószoba térítési díjainak áfája
Kérdés: Költségvetési intézményünk szociális ellátást végző, áfa hatálya alá tartozó (a fizetendő adó összegét arányosítással állapítja meg) közintézmény. Intézményünk alaptevékenységei között szerepel a családi napközi. Intézményi térítési díjat fizettetünk az ellátásban részesülők után a családi napköziben, melynek összege 26 000 Ft/hó. (Ez a díj a normatív támogatáson felüli költségtérítés, ezen ellátás keretében étkezést is biztosítunk a gyermekeknek.) A gyermekjóléti alapellátásként működő családi napköziben a szabad kapacitás terhére szeretnénk játszóházat, valamint kialakított sószoba használatát biztosítani "külsős" szolgáltatást igénybe vevők számára is. A családi napközi térítési díjára, a játszóház, illetve a sószoba használatáért fizetendő térítés összegének áfatartalmára vonatkozik a kérdésünk. Az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének f) pontja alá tartozik-e a családi napközi térítési díja? A játszóház és a sószoba "külsős" használata pedig 25%-os áfakulccsal számolandó? (A játszóházban lévő gyermekek nem számítanak bele a normatív mutatói létszámba a családi napközinél. A családi napközire vonatkozó működési engedély tartalmazza kiegészítő szolgáltatásként a játszóházat.)
119. cikk / 202 Egyetemi testnevelési órák
Kérdés: Egy egyetemnek az oktatási tevékenységébe tartozó néhány testnevelési óráját korcsolyapályán tartották meg a hallgatóknak. 1000 db belépőjegyet vásároltak 350 000 Ft értékben. Kérem, tájékoztassanak a belépőjegyek elszámolhatóságáról! Dologi költségek közé el lehet-e számolni, és ha kellenek ilyenek, akkor milyen igazolások szükségesek?
120. cikk / 202 Óraadó tanár foglalkoztatási formái
Kérdés: Szakközépiskolában, illetve szakiskolában óraadói vállalkozási szerződés köthető-e oktatási tevékenységet végző bt.-vel, kft.-vel abból a célból, hogy a bt. vagy kft. tagja, alkalmazottja végezze el az iskolában az óraadói tevékenységet, vagy csak a magánszeméllyel köthető ilyen szerződés? Ha csak magánszeméllyel, akkor egyéni vállalkozóként is lehet, vagy csak adószámos magánszemélyként?
