1 Előzetes írásbeli kötelezettségvállalás
a) értéke a kétszázezer forintot nem éri el,
b) a fizetési számlákról a számlavezető által leemelt díj, juttatás, a külföldi pénzértékben vállalt kötelezettség árfolyamvesztesége, vagy
c) az Áht. 36. §-ának (1) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségnek minősül.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kifizetésre e rendeletnek a kötelezettségvállalások teljesítésére (érvényesítés, utalványozás) és nyilvántartására vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Az előzetes írásbeli kötelezettségvállalást nem igénylő kifizetések rendjét a kötelezettséget vállaló szerv belső szabályzatában rögzíti.
Önkormányzatunknál a 200 000 forintot el nem érő kifizetések esetében az előzetes írásbeli kötelezettségvállalás nem szükséges, szóbeli kötelezettségvállalás elég. Ezzel kapcsolatban szeretnénk segítséget kérni arra vonatkozóan, hogy ilyen esetekben a kötelezettségvállalás és a pénzügyi ellenjegyzés milyen módon dokumentálható szabályszerűen?
Elegendő és szabályszerű eljárásnak minősül-e, ha a 200 000 forintot el nem érő kifizetés esetében a beérkezett számlán kerül feltüntetésre a kötelezettségvállaló, a pénzügyi ellenjegyző és a teljesítésigazoló aláírása, a megfelelő dátumokkal?
Ilyen esetben nem probléma, ha a számla kiállítása 2026. 09. 02-án megtörtént, de a pénzügyi ellenjegyzés csak 2026. 09. 03-án valósul meg? Ha nem, hogyan lehetne ezt szabályosan kezelni?
Az ASP 112-es menüpontjából szükséges kinyomtatni a Követelések/Kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartása dokumentumát, vagy elég, ha a számlán szerepel a pénzügyi ellenjegyző, kötelezettségvállaló, teljesítés-igazoló aláírása dátummal?
Önkormányzatunknál a bankkártyás vásárlásokhoz belső bizonylatot alkalmazunk, megjelöljük a rovatot, ahova a számla majd könyvelésre kerül, és hogy az összeg rendelkezésre áll. A pénzügyi ellenjegyző ezen a bizonylaton aláírásával igazolja, hogy a szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre áll. Ilyen esetben a kötelezettségvállalás a számlán történik, vagy ezen a bizonylaton?
2 Külföldi szolgáltatás igénybevétele
3 Devizaszámlán lévő maradványösszeg elszámolása
4 Külföldi pénzeszközben kiállított számla áfája
5 Magánszemély adóügyi illetősége
6 Tartós befektetési szerződés keretében kezelt megtakarítások
7 Végelszámolással megszűnt társaság vagyonfelosztása
8 Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem
Önkormányzatunk dolgozója egy nagyobb összegért vásárol kriptovalutát, melyet több részletben értékesít. Mikor és mi után keletkezik személyijövedelemadó-kötelezettség?
9 Szerbiai zenekar fellépési díja
Az önkormányzat a falunapra egy szerbiai székhelyű zenekar fellépését rendelte meg. A zenekarnak nincs magyar adószáma. A rendezvény helyszíne Magyarország. A zenekar euróban állítja ki a számlát (nem előlegszámla készül). A rendezvény időpontja augusztusban volt, a fellépés díját előre kellett kifizetni júliusban. Jól gondoljuk, hogy ebben az esetben az önkormányzat mint a szolgáltatás igénybe vevője kötelezett az általános forgalmi adó megfizetésére? Mikor keletkezik az adófizetési kötelezettség, és milyen árfolyamot kell alkalmazni az adókötelezettség megállapítása során?
10 Kriptovaluta adás/vétel utáni adózás
Önkormányzatunk dolgozójánál kérdésként merült fel, hogy hány százalék adót kell fizetni a kriptovaluta adás/vétel után? Például, ha egy kriptotőzsdén vált át a magánszemély kriptovalutát dollárra, majd azt kiutalja a Revolutra, majd onnan továbbküldi forintra átváltva a belföldi számlájára, akkor devizakereskedésről beszélhetünk? Ha igen, milyen adókötelezettség keletkezik?
