83 talált állásfoglalás a biztosítási jogviszony kifejezésre

Kérdés: Egy magánszemélynek 2026 augusztusában megszűnt a főállása, de választott önkormányzati képviselőként továbbra is fizeti a személyi jövedelemadót és a társadalombiztosítási járulékot. Szeretne ezek mellett őstermelőként is tevékenységet végezni. Az őstermelőkre vonatkozó adókedvezményt igénybe veheti-e úgy, hogy nem főállás mellett végez őstermelői tevékenységet, de a minimálbér utáni minimális járulékot a választott önkormányzati képviselői státuszból következően megfizeti?

Kérdés: Költségvetési szervünk alvállalkozója egyéni vállalkozó átalányadózó, és GYES mellett végzi a tevékenységét a vállalkozásában. Felmerül járulékfizetési kötelezettség ebben az esetben?

Kérdés: Cégünknél a 2005. évi CXXXIII. törvény alapján egyéni vállalkozói minőségben látott el egy személy vagyonőri feladatokat. A tárgyhónapot követően az egyéni vállalkozó benyújtotta a számlát cégünkhöz, ahol a gazdasági szervezeti egység észlelte, hogy az egyéni vállalkozó adószáma és egyéni vállalkozói minősége korábban megszűnt. Cégünket az egyéni vállalkozó nem tájékoztatta az egyéni vállalkozói minősége, illetve adószáma megszűnéséről, és emiatt több napon is a fentiek hiányában teljesítette vagyonőri feladatait. Van-e jogszerű mód a vagyonőri feladatok ellenszolgáltatásának kifizetésére azon időszak tekintetében ténylegesen ellátott feladatok után, amely időszakban az érintett személy nem volt egyéni vállalkozó, és nem volt adószáma? Bár az érintett személy már újra egyéni vállalkozói minőséget szerzett, és új adószáma is van, kétségesnek tartjuk, hogy az új adószámmal, az új adószám kiadását megelőző időszakra számlát lehetne kiállítani.

Kérdés: Korábbi foglalkoztatottunk munkaügyi pert kezdeményezett hivatalunkkal szemben. A peresített tőkeösszeg jogcíme személyi juttatás. Milyen rovatkódon kell elszámolni a tőkeösszeget, a hivatal volt foglalkoztatottja miként adózik a juttatás után, milyen járulékfizetési kötelezettsége van hivatalunknak?

Kérdés:

Kérem ismertessék részletesen a tartós megbízási díj számfejtését,
a) ha nem éri el a minimálbér 30%-át (pl. bruttó 50 ezer Ft/hó);
b) ha meghaladja a minimálbér 30%-át (pl. bruttó 400 ezer Ft/hó).
1. Tartós megbízás esetén számolunk 10% költséghányaddal, vagy a teljes bruttó megbízási díj a járulékfizetési és szociálishozzájárulásiadó-alap?
2. A minimálbér 30%-a után fizetendő járulékot és adót a munkáltató egészíti ki a bruttóból levont részen felül. Ezt milyen jogcímen, adónemkódon kell bevallani és megfizetni?

Kérdés: Költségvetési szervünk volt dolgozója életvitelszerűen Ausztriába költözött a családjával együtt, ahol munkát vállalt. A magánszemély a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) felé bejelentette a külföldi biztosítás fennállását, valamint a lakcímnyilvántartásban is rögzítésre került a külföldi letelepedés ténye. A külföldre költözés tényét külön be kell-e jelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé is? Magyarországról kizárólag alkalmanként kap jövedelmet licencdíj, kamatjövedelem és árfolyamnyereség formájában? Hol adóztathatóak ezek a jövedelmek? Mi a teendő, ha a licencdíjból személyi jövedelemadót vont le a kifizető?

Kérdés: Cégünk diákokkal kötött megbízási szerződést nyári munkára. A szerződést augusztus 1-jétől augusztus 31-ig, egy hónap időtartamra kötöttük. A megbízási díj óradíjban van meghatározva a szerződésben. A tényleges munkavégzés jelenléti ív alapján augusztus 3–16. között történt. Ebben az esetben melyik dátumot kell figyelembe vennünk számfejtéskor? Ha a szerződés szerinti dátumot vesszük figyelembe, akkor a munkavállalónak nem lesz társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége, azonban, ha a jelenléti ív alapján számfejtünk, abban az esetben biztosítottá válik. Melyik a helyes?

Kérdés:

Intézményünknél több külföldi munkavállalót foglalkoztatunk, akik különböző EU-tagállamokból érkeznek. A gyakorlatban két tipikus esettel találkozunk, amelyek kapcsán – bár a jogszabályi háttér ismert (az Európai Parlament és a Tanács 883/2004/EK rendelete, valamint a 987/2009/EK végrehajtási rendelet) – a tényleges megvalósítás során számos gyakorlati kérdés merült fel. 
Első eset: A munkavégzés helye Magyarország, azonban a munkavállalók a saját államukban is rendelkeznek foglalkoztatási jogviszonnyal, és ezt A1-es igazolással támasztják alá. Ebben az esetben a járulékfizetést és az adatszolgáltatást a munkavállaló biztosításának helye szerinti államban kell teljesíteni. Ez azonban a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden érintett tagállamban külön regisztráció, nyilvántartás, járuléklevonás és -befizetés, valamint bevallás teljesítése szükséges – a helyi nyelven, a helyi szabályok szerint. Intézményünknél havonta mintegy 50-60 munkavállalót érint ez a helyzet több tagállamból, ami jelentős adminisztratív terhet jelent. Van-e Magyarországon kialakult gyakorlat arra, hogy az intézmények ilyen esetben hogyan járnak el? Valóban minden tagállam társadalombiztosítási szervénél külön regisztráció, havi adatszolgáltatás és járulékfizetés szükséges? Van-e lehetőség központi adminisztratív egyszerűsítésre, vagy a feladat átvállalására szolgáltatón (pl. nemzetközi ügyvédi vagy könyvelőiroda) keresztül? Az elévülési szabályok kapcsán milyen kockázatokat kell mérlegelnünk?
Második eset: Előfordul, hogy a munkavállaló – bár EU-tagállam polgára – nem lép Magyarország területére, hanem teljes egészében a saját államában végzi a munkáját (például távmunkában vagy az egyetem kihelyezett karán). Ebben az esetben Magyarországon nem válhat biztosítottá, tajszámot sem kaphat. Ilyenkor is kötelező-e vizsgálni, hogy az adott tagállamban biztosított-e, és ha rendelkezik A1 igazolással, akkor ugyanúgy kell-e eljárni, mint az első esetben? Amennyiben nincs biztosítása az adott államban, intézményünknek van-e bejelentési kötelezettsége az adott állam társadalombiztosítási hatósága felé? Konkrét példa: egy román-magyar kettős állampolgár az egyetem romániai kihelyezett karán dolgozik hosszú évek óta, így Magyarországon nem biztosított, Romániában sem, és az egyetem sem jelentette be a román társadalombiztosítási szervhez. Jogilag előfordulhat-e ilyen helyzet, hogy valaki munkaviszonyban áll az EU-ban, de egyáltalán nem válik biztosítottá? Vagy ebben az esetben is a fenti rendeletek alkalmazásával az adott tagállamban kötelező lenne a biztosítási bejelentés?

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottjának gyermeke a kft.-jében társas vállalkozó heti 30 órás munkaviszony mellett. Személyesen nem működik közre, a férje látja el a felmerülő feladatokat. Jelenleg a 30 órás munkaviszonyából GYED-en van. Lehetősége lenne egy egyesületben sportfoglalkozást tartani, melynek a díjazását a kft. számlázná le. Ilyen esetben, mivel fizetés nélküli szabadságon van, a munkahelyén és a kft.-jében dolgozna, jövedelmet szerezne a kft.-ből, milyen fizetési kötelezettségek keletkeznek?

Kérdés: Köztulajdonban álló munkáltatónál kerülnek őrzésre a maradandó értékű iratok. A munkáltató közfeladatot lát el, lenti kormányrendelet vonatkozik rá. A 335/2005. Korm. rendelet 8. §-ának (1) bekezdése alapján a közfeladatot ellátó szerv vezetője, illetőleg tevékenységi körében iratkezelési feladatokat ellátó vezető, ügyintéző, ügykezelő köteles gondoskodni az iratkezelési szoftver által kezelt adatok biztonságáról, s megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek az üzembiztonsági, adatvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. A (2) bekezdés alapján az iratokat és az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, megsemmisítés, valamint a megsemmisülés és sérülés ellen. A szerv vezetője köteles az üzemeltetés és az adatbiztonság olyan szabályozására, amely alapján a feladatok, hatáskörök pontosan meghatározásra kerülnek és végrehajthatók. A munkáltatónak milyen feltételek szerint kell őriznie a maradandó értékű iratokat? Milyen jogszabályban szerepelnek ezek a feltételek? Pl. zárható szekrény vagy páncélszekrény.