Megbízási jogviszonyokból származó jövedelmek adózása

Kérdés: Abban az esetben, ha heti 36 órát meghaladó jogviszony mellett több cégtől kapok – minimálbér 30%-át meg nem haladó – megbízási díjat, akkor milyen járulékösszeget kell levonni tőlem, ha jelenleg nem vonnak le járulékot? Összességében havi szinten a megbízási díjak összege meghaladja a minimálbér 30%-át. Nem okoz gondot ez nekem az év végi adóbevallásnál, hogy a megbízási díjaknál nem vonnak tőlem járulékot?
Részlet a válaszából: […] Megbízási jogviszony esetén nem szabályozza jogszabály az adható díjazás mértékét, vagyis nincs minimálisan meghatározott összeg. A felek megállapodásán múlik a díjazás mértéke, ebből következően nem ütközik jogszabályba, ha a díjazás nem éri el a minimálbér 30%-át...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Kifizetés adószámos magánszemély részére

Kérdés: Költségvetési szerv adószámos magánszemélytől (aki maga a könyv szerzője) 2 db könyv értékesítéséről kapott átutalásos számlát. Az adószámos magánszemély részére szóló kifizetések esetében főszabály szerint az adóelőleget meg kell állapítania és le kell vonnia a kifizetőnek. A költségvetési szerv hogyan jár el helyesen? Jogszabályi kötelezettségünk teljesítéséhez milyen személyes adatokra van szükségünk? Kérjük, hogy a jogszabályi helyet is szíveskedjenek megjelölni! Adószámos magánszemélyként termékértékesítést (könyvértékesítés) is végezhet?
Részlet a válaszából: […] Az Art. 16. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adózó folytathat. Az adójogszabályok nem tartalmaznak konkrét előírásokat arra vonatkozóan, hogy mely tevékenységek végezhetők adószámos magánszemélyként, illetve mely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Járulékfizetési alsó határra vonatkozó szabályok

Kérdés:

Költségvetési szervünknél kérdésként merült fel, hogy mentesül-e a foglalkoztató a járulékfizetési alsó határra vonatkozó szabályok alkalmazása alól a tárgyhónap tekintetében, ha a munkavállaló a hónapnak legalább egy napján a Tbj-tv. 27. §-ának (3) bekezdésében felsorolt ellátások valamelyikében részesül, vagy tanulmányokat folytat?

Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése alapján, a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetben a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka (a továbbiakban: járulékfizetési alsó határ) azzal, hogy haa) a biztosítási kötelezettséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Kreatív oktatóprogram elszámolása

Kérdés:

Adószámos magánszemély kreatív oktatóprogramot tartott az Erzsébet-tábor keretein belül az egyik iskolánkban, és erről számlát állított ki. A számla tárgyát tekintve K337 egyéb szolgáltatást érint. Mi a helyes könyvelés ebben az esetben? A számlázott összeg több, mint a minimálbér 30%-a, ezért biztosítási jogviszonyt keletkeztetett. Az adószámos magánszemély a 10% költséghányad alkalmazását kérte. Ennek megfelelően számfejtettük az összeget, és a levonások után megmaradt nettó összeget utaljuk el részére. Ez személyi juttatásnak minősül, vagy a számla tartalmának megfelelően dologi kiadásnak? Milyen rovatra könyvelendő?

Részlet a válaszából: […] Az adószámmal rendelkező magánszemély által kibocsátott számla számviteli elszámolását a mögöttes gazdasági esemény közgazdasági tartalma határozza meg. Ha a gazdasági esemény tartalmát tekintve a K337. rovaton számolandó el, akkor a számla teljes összegét, mind a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Bt. kültagjának biztosítási jogviszonya

Kérdés:

Önkormányzatunk egyik alkalmazottja esetében merült fel kérdésként, hogy ha van egy bt.-kültag, aki nem működik közre személyesen a vállalkozás tevékenységében, és van máshol heti 36 órás foglalkoztatással járó biztosítási jogviszonya, akkor őt a 'T1041-es nyomtatványon be kell-e jelenteni, valamint a havi '08-as bevallásban kell-e ezt a magánszemélyt szerepeltetni?

Részlet a válaszából: […] Az Art. 1. melléklete 3. pontjának 3.1. alpontja szerint a biztosítotti jogviszonyt a kifizető köteles bejelenteni az állami adó- és vámhatóságnak ('T1041 jelű nyomtatványon) a biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, illetve ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Közalkalmazott szabadságának megállapítása

Kérdés:

A szabadság napjainak kiszámításához a ledolgozott évekről az igazolást kérni az én kötelességem vagy a munkáltatómé? Felkerestem a munkáltatómat a szabadság napjainak számítása ügyében, mert szerintem nagyon kevés. Azt a választ kaptam, hogy kérjem le a ledolgozott évekről az igazolást. 1971. 04. 26-án születtem, 1989-ben kezdtem el dolgozni, 2019 óta vagyok közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozó. Jelenleg 24 nap szabadságot kapok + a 2 gyerekes napom. Ha esetleg mégis több nap szabadság illet meg, abban az esetben az előző években keletkezett napok különbözetét visszamenőlegesen is meg kell adni?

Részlet a válaszából: […] A közalkalmazottata) az "A", "B", "C" és "D" fizetési osztályban évi húsz munkanap,b) az "E", "F", "G", "H", "I", "J" fizetési osztályban és a Kjt. 79/C. §-ában említett munkakör betöltése esetén évi huszonegy munkanap alapszabadság illeti meg.Az alapszabadságon túl a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 19.

Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásának megállapítása

Kérdés: A közös hivatal dolgozója várhatóan szeptember hónapban fog szülni. Főállása mellett február hónapban létesített további jogviszonyt munkaviszony keretében. A további jogviszony beszámít-e ebben az esetben a GYES, illetve a GYED összegébe?
Részlet a válaszából: […] Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének megállapításánál – az e törvényben foglalt kivételekkel – az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban a személyijövedelemadó-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Járulékfizetési alsó határ

Kérdés:

Költségvetési szervünknél munkaidőkeret, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén hogyan kell megállapítani a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határt?

Részlet a válaszából: […] Az Mt. 97. §-ának (2) bekezdésében szabályozott általános munkarend mellett az Mt. 93. §-ának (1) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy a munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben határozza meg. A munkaidőkeret lehetővé teszi, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Egészségügyi jogviszonyban dolgozó nyugdíjazása

Kérdés: Egészségügyi jogviszonyban dolgozó munkavállalónk nyugdíjba vonulását tervezi. Az Eszjtv. 12. §-ának (6) és (7) bekezdése szerint a közalkalmazottnak kell kérni a felmentését, és a munkáltató hozzájárulásával szűnik meg a munkaviszonya. Az Mt. 69. §-ának (1) bekezdése hivatkozik a felmondási időre, ami harminc nap. A felmondási idő feléről a dolgozót a munkavégzés alól fel kell menteni. A dolgozó a szakszervezet jogászához fordult, aki a következők szerint értelmezi a jogszabályt: "Az Eszjtv. 12. § (6) és (7) bekezdése – amely a jogviszony megszüntetéséről szól – szinte szó szerint vette át a Kjt. 30. §-ának (4) és (5) bekezdését. E joghely szerint az egészségügyi szolgálati jogviszonyt felmondással meg kell szüntetni, ha a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglalt feltételt legkésőbb a felmondási idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi. Ez azt jelenti, hogy ha valaki »nők 40« nyugdíjba szeretne elmenni, és legkésőbb a jogviszonya megszűnésekor a »nők 40« nyugdíjhoz szükséges jogosultsági feltételek beállnak, kérelmére a jogviszonyát a munkáltatónak kell felmondással megszüntetnie. A törvény 1. §-ának (9) bekezdése szerint az egészségügyi szolgálati jogviszonyra az Mt. szabályait kell alkalmazni abban az esetben, ha a szolgálati jogviszonyról szóló törvény eltérően nem rendelkezik. Mivel az Eszjtv.-ben a felmondási idő mértékére nincs eltérő rendelkezés, ezért e tekintetben az Mt. 69. §-át kell alkalmazni. E szerint a felmondási idő hossza 40 év jogviszony után 90 nap. Összegezve: értelemszerűen a dolgozó jogviszonya a felmondási idő (90 nap) végével szűnik meg." Jelzése szerint a "nők 40" nyugdíjazás esetén a dolgozó kérelmére a dolgozó jogviszonyát munkáltatói felmondással kell megszüntetni. Ebben az esetben a felmondási idő 90 nap, melynek feléről a dolgozót a munkavégzés alól is mentesíteni kell. Az Mt. 66. §-ának (2) bekezdése előírja a munkáltató általi felmondás indokait, mely között nem szerepel a nyugdíjazás. A másik aggályunk, hogy ha a munkáltató mond fel, a dolgozó nem minősül még nyugdíjasnak, így a munkáltató általi felmondás esetén végkielégítést is kell fizetni a dolgozónak. Véleményünk szerint csak a dolgozó kezdeményezheti a felmentést, a törvényes felmondási idő 30 nap, mely a 69. § (3) bekezdés szerint maximum hat hónappal meghosszabbítható. Kérjük állásfoglalásunk megerősítését!
Részlet a válaszából: […] Az Eszjtv. 12. §-ának (6) és (7) bekezdései kifejezetten úgy rendelkeznek, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyt felmondással meg kell szüntetni, ha a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglalt feltételt legkésőbb a felmondási idő leteltekor teljesítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Várandós társadalmi megbízatású alpolgármester

Kérdés: Várandós társadalmi megbízatású alpolgármester részesülhet egyidejűleg CSED-ellátásban és [a Mötv. 80. § (2), valamint (3) bekezdése alapján megállapított] tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben? Ezen tisztsége mellett más munkáltatónál főállású munkavállaló.
Részlet a válaszából: […] Az Ebtv. 41. §-a alapján nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak, ha bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – keresőtevékenységet folytat. A csecsemőgondozási díjban részesülő személy köteles nyolc napon belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.
1
2
3
7