1098 talált cikk a beszerzés kifejezésre

Kérdés: Milyen feltételek esetén lehet a tárgyi eszközöknél a csoportos nyilvántartást alkalmazni?

Kérdés: Részben önállóan gazdálkodó, részjogkörű költségvetési intézmény (városi könyvtár) vagyunk. A Városi Kincstár vezetője az intézményünk részére történő beszerzéseket csak a Városi Kincstár nevére és székhelyére kiállított számlán fogadja el. Amennyiben vevőként nem ez szerepel a kiállított számlákon, a kifizetés, illetve átutalás teljesítését megtagadja. Ezzel nemcsak intézményünk önállósága szenved csorbát, hanem a vevő és a szállítási cím megkülönböztetése is gondot okoz. Kérdésem, hogy létezik-e olyan rendelkezés, amely a fenti intézkedést igényli a kincstár részéről?

Kérdés: 2003-ban adóköteles bérbeadás útján hasznosított ingatlanokat vásároltunk, a beszerzéseket terhelő áfát levontuk. Ez a tevékenység a 2004. január 1-jével életbe lépett új szabályok alapján tárgyi adómentes körbe került. Meg kell-e fizetni a levont adót a 7. § szerint teljes egészében, vagy csak a pótlólagos arányosítás alapján, elosztva? Levonhatunk-e adót, ha az idén karbantartás, felújítás történik az ingatlanon?

Kérdés: Központi költségvetési szerv költségvetési finanszírozásból gazdálkodó intézete vagyunk, feladataink közé tartozik egyes gépek típusvizsgálatának elvégzése és azzal kapcsolatos tanúsítványok kiadása. Kell-e ezután áfát felszámítani 2004-től, vagy ez is közhatalmi tevékenység?

Kérdés: Milyen áfarendelkezések vonatkoznak az EU 5. és az EU 6. Keretprogramra? Ez államháztartási támogatás-e, így az arányosítási kötelezettséget hogyan érinti a folyósításuk? Visszaigényelhető-e az abból finanszírozott áfa?

Kérdés: Egyházi fenntartású intézményünk a diákok szervezett étkeztetését saját üzemeltetésű konyháján keresztül oldja meg. Az előzetesen felszámított adó összegét – konyhánk működtetésénél – nyilvántartásainkban elkülönítetten mutatjuk ki. Az Áfa-tv. 2004. január 1-jétől érvényes módosítása kapcsán a törvény 38. §-a az arányosítás szabályainak alkalmazását írja elő. 2003. év végéig intézményünk az áfa elszámolásánál a tételes elkülönítés mellett az arányosítás elszámolásával nem foglalkozott. Kérem segítségüket az Áfa-tv. 38. §-ában foglaltak általunk is szabályosan elszámolandó arányosítás kiszámításához. Konyhánk 2004. január havi tényadatain bemutatva, kiszámolva arányosítás alapján az ez évi szabályok szerint levonható áfa összegét. Nettó árbevételünk (mely tartalmazza a vendégétkeztetésből, a dolgozók étkeztetéséből származó bevételt, valamint a diákok befizetéseit) 1775 E Ft. A diákok a nyersanyagköltség 50, illetve 70 százalékát térítik meg, a normatív támogatást, illetve a konyha üzemeltetéséhez hiányzó fedezetet intézményfinanszírozásként nyújtjuk a konyha részére. Ez az összeg január hónapban 300 E Ft (diákok normatív kiegészítő támogatása) és 1000 E Ft működési költségek fedezetére. Számítások a fenti adatok birtokában: Levonási hányad = N. árbev.: 1775 E/(1775 E+300 E+1000 E) = 1775/3075 = 0,577 =0,58 A konyhánk 2004. január hónapi beszerzéseiben az előzetesen felszámított adó összege: 450 Ex0,58 = 261 E Ft. Ha a számításom jó, akkor 261 E Ft lenne a levonható rész. A következő hónapban göngyölítve számolok.

Kérdés: Hogyan kell a támogatásokat figyelembe venni az arányosításnál a közhatalmi szerveknek?

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk, mobiltelefonokat vásároltunk, melyek egyedi beszerzési értéke 50 E Ft alatti. A szerződésben foglalt megállapodás szerint részkiegyenlítéssel fizetjük ki a hátralékot. A telefondíjakat tartalmazó számlákban beépítve kell-e a hátralékot kiegyenlíteni? A hátralék összegeinek kiegyenlítését telefondíjként vagy kis értékű tárgyi eszközként kell-e könyvelni?

Kérdés: Önkormányzatunk fenntartása alatt működik egy közös igazgatású közoktatási intézmény (általános iskola és óvoda), mely gazdálkodási jogkörét tekintve részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, önálló adószámmal és pénzintézetnél vezetett bankszámlaszámmal rendelkezik. Az intézmény adóköteles az iskolai étkeztetést tekintve, és emellett tárgyi adómentes tevékenységet (oktatás) is végez. Az adóköteles tevékenység költségei tételesen elkülöníthetők, de a közüzemi díjak nem. Az intézmény bevétele az iskolai étkeztetésből, pedagógiai szaktanácsadásból, egyéb saját bevételekből (pályázat útján nyert támogatások) és az önkormányzat által intézményi finanszírozásként nyújtott támogatásból tevődik össze. A tételesen elkülöníthető iskolai étkeztetési tevékenységhez tartozó előzetes áfa egészében levonható-e, ha igen, a tételesen el nem különíthető, arányosításra kerülő beszerzésekhez a levonási hányad számításánál mit kell a számlálóba és a nevezőbe belevenni? A fenti tevékenységet illetően mi tartozik az Áfa-tv. 3. számú mellékletének 2. A) és 2. B) pontjához, nevesítve a mi példánkban?

Kérdés: Szociális foglalkoztató önkormányzati intézmény vagyunk. Az önkormányzat esetenként – intézményfinanszírozás címén – ad támogatást meghatározott céllal, pl. felújításra vagy gépvásárlásra. A támogatás nem fedezi a teljes nettó költséget, csak annak egy részét. A hiányzó összeget az intézmény saját bevételéből pótolja, és a teljes költség áfáját az intézmény fizeti meg. Az Áfa-tv. 38. § (1) bekezdés a) pontja értelmében kell-e arányosítani az áfát?