1133 talált cikk a beszerzés kifejezésre

Kérdés: Iskolánk az év elején utalt normatív támogatásról minden évben két határozatot kap. Az egyiket az első félévről, a másikat a második félévről. Ahatározat konkrétan tartalmazza az étkeztetésre jóváhagyott támogatás összegét. A gond az, hogy az említett határozatokat nem kapjuk meg időben (az első félévre szólót csak júniusban, a második félévre szólót pedig decemberben). Hogyan lehet elszámolni ilyenkor az étkeztetésre jutó támogatást?

Kérdés: Költségvetési intézményként arányosítjuk az áfának azt a részét, amelyet intézményfinanszírozás érint. Egyéb törvény által előírt tevékenységet (régészeti feltárás) átvett pénzeszközből finanszírozza az intézmény. Ez kiszámlázásra kerül, az intézmény az áfáját befizeti. A felhasználásról elszámolással tartozik, ezért tételesen elkülöníti a beszerzéseket, külön részgazdaként kerül a kiadás könyvelésre. Ezt a tevékenységet intézményfinanszírozás és egyéb támogatás nem érinti. Ebben az esetben visszaigényelhető-e az áfa erre az elkülönített tevékenységre? Egy arányszámot, ún. nagy arányszámot számolunk, amiben benne van az összes bevétel, ami kiszámlázásra kerül. A beérkező számlák áfáját elkülönítjük arányosításba bevontra és visszaigényelhetőre. Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha ebből az átvett pénzeszközből olyan beruházást szeretnénk megvalósítani, amely már kapcsolódik ahhoz a tevékenységhez is, amelyet intézményfinanszírozás érint. Egy ingatlan vétele történne abból az átvett pénzből, amely nem minősül támogatásnak (szolgáltatásként kerül kiszámlázásra). Mivel az épület nemcsak azt a tevékenységet szolgálná, amire az átvett pénzt kaptuk, hanem az elkövetkező években az intézménynek raktárként, feldolgozóműhelyként szolgálna.

Kérdés: Polgármesteri hivatal vagyunk. Szakfeladatunk között van áfaköteles és áfamentes tevékenység is. A hivatal szennyvíztelep-bővítést tervez 2005. évben. (A szennyvíztelep bérbe van adva.) A bővítéshez saját adóköteles bevételt és egyéb szakfeladattól átvett pénzeszközt használ fel, amennyiben hitelt kell felvenni a beruházáshoz, azt saját bevételéből fizeti. Analitikában az önkormányzat el tudja különíteni ezen beruházás bevételeit és kiadásait. A fentieket be kell-e vonni az arányosításba?

Kérdés: Iskolánk részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény. Egyik dolgozónk az iskola részére szakmai anyagot vásárolt, a számla az iskola nevére, címére szólt. Előzetesen nem vett fel pénzt pénztárunkból, saját hitelkártyájával fizetett, így a számlán fizetési módként hitelkártya szerepelt. Az önálló intézmény visszautasította a számla lekönyvelését. Helyesen járt-e el? Ha igen – mivel a dolgozó felé a kifizetés megtörtént –, van-e megoldás a számla szabályszerű rendezésére, lekönyvelésére? Szakszolgálati dolgozóink ruházati költségtérítésben részesülnek, a ruházati költségtérítés összegét folyószámlájukra utaljuk. A felhasználásról az iskola nevére, címére szóló számlával számolnak el. Vásárlásaikat szívesen bonyolítják bankkártyával. Ebben az esetben jogszerű, szabályos fizetési mód-e a bankkártya?

Kérdés: Középfokú oktatási intézmény vagyunk, a diákok tankönyvforgalmazása az intézményen keresztül folyik. Megbízásos jogviszonyban 2 pedagógus látja el a tankönyvterjesztést a tankönyvforgalmazó és a diákok között. A megbízott tankönyvfelelősök befizetik az intézménynek a diákok által fizetett könyvek ellenértékét. Az intézmény, a nevére szóló számlák alapján, az összeget (áfás összeg) átutalja a tankönyforgalmazónak. Amikor befizetik az intézmény pénztárába, akkor az összeg áfatartalmát külön kell-e kezelni, befizetendő áfa keletkezik-e? Ha igen, akkor az intézménynek kétszeres áfafizetési kötelezettsége van, miután a tevékenysége nem jogosítja fel áfa-visszaigénylésre?

Kérdés: Művelődési ház vagyunk, év végén több olyan programunk van, ahol édességet és üdítőt adunk a résztvevőknek, pl. karácsonyi program gyerekeknek, időseknek. A program ingyenes, csokoládét, szaloncukrot és egy kis ajándékot kapnak a résztvevők. Hová számoljuk el a beszerzés költségeit: 54-es számlacsoportba, szakmai anyagnak vagy 56-ba reprezentációnak? Dolgozóknak adott kisértékű ajándékot hová kell könyvelni (max. 5000 Ft)?

Kérdés: Az intézmény által selejtezett tárgyi eszköz vagy készlet értékesítésénél milyen vámtarifaszámot és milyen áfakulcsot kell a számla kiállítása során alkalmazni. A vásárláskor az intézmény az áfát nem igényelte vissza, mivel közoktatási tevékenységet végez. A vámtarifaszám, illetve SZJ-számok között ilyen tevékenység nincs. Az intézményeknek feleslegessé vált tárgyi eszköz vagy készlet értékesítésekor (új vagy használt) milyen vámtarifaszámot és milyen áfakulcsot kell a számla kiállítása során használnia? Minden esetben kötelező-e a számlára vámtarifaszámot, SZJ-számot írni, vagy vannak kivételek?

Kérdés: Ha az intézmény reprezentációs kiadást akar elszámolni, illetve üzleti ajándékot nyújt, kell-e valamilyen igazolás, program vagy átvétel a kiadások teljesítéséhez?

Kérdés: A bábelőadásokhoz díszleteket, bábokat készítünk vásárolt anyagból, saját műhelyben. Az elkészülés után utókalkuláció során kialakult érték alapján analitikus nyilvántartás készül minden produkcióról. Többször is előfordul, hogy összesítés után egy-egy díszlet, báb egyedi értéke meghaladja az 50 000 forint értéket. Eredeti terv szerint a műsortervben nem szerepel az 1 évnél hosszabb idejű repertoáron tartás. Ezért a felmerült költséget a tárgyévben szakmai anyag- és munkabérköltség címen elszámoljuk, tehát nem kerül be a felhalmozási kiadások közé, akkor sem, ha esetleg több százezer forint is az előállítási költsége. Jogos-e a revízió kifogása, amely szerint ezeket az eszközöket mérlegtételként kellene nyilvántartásba venni, mint befektetett eszközt, értékcsökkenést számolni (mivel előfordul, hogy 1 év után újra műsorra tűzzük)?

Kérdés: Megváltozott a tankönyvpiaci tv. Eszerint az intézmény nem adhat ki számlát, nyugtát a gyermekektől beszedett pénzről, hanem azt a tankönyvterjesztőknek kell továbbítania és a számlát is ő állítja ki, valamint az áfát is ő fizeti meg utána. Továbbá az iskola a kapott állami és helyi támogatást is a tankönyvterjesztőnek utalja át. A fenti esetben kell-e arányosítani? Az iskola milyen számlát kap a tankönyvterjesztőtől? Mi az adó alapja? Atankönyvterjesztő jutalékot utal az iskolának. Ebben az esetben az iskola milyen számlát állít ki a tankönyvterjesztőnek, milyen SZJ-számmal?