Lemondás követelésről, késedelmi kamatról

Kérdés: Önkormányzati társulásunk közfeladat ellátása céljából közbeszerzés útján szerződést kötött egy üzemeltető céggel, aki többségi önkormányzati tulajdonú. A társaság jelezte, hogy önhibáján kívül jelenleg fizetésképtelen, kéri türelmünket. Társulásunknak mint vagyonkezelőnek van-e lehetősége irányító szervi határozata alapján a késedelmi kamatról teljes egészében vagy részben lemondani? Az üzemeltetésre átadott vagyon európai uniós támogatással valósult meg. Az eszközök pótlására elkülönített pénzösszeg fedezete ez az üzemeltetési díj. Az üzemeltetési szerződés a régi Ptk. hatálya alatt íródott.
Részlet a válaszából: […] ...1. §-a (1) bekezdésének 1. pontjában foglaltak szerint behajthatatlan. A behajthatatlan követelés leírása nem minősül követeléselengedésnek. A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell.Az előzőek alapján tehát megállapodás alapján nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 23.

Adósságkonszolidáció

Kérdés: Önkormányzatunknál részleges adósságkonszolidáció történt. Az állam adósságunk 65%-át átvállalta. Adósságunk kötvénykibocsátásból keletkezett. A 9 555 000 CHF értékű kötvényből 500 000 000 Ft-ot óvadéki betétként kezelt a bank. Ennek 65%-át befizettük a Kincstár számlájára, 35%-át visszafizettük a banknak, csökkentve ezzel a tőketartozást. Az adósságkonszolidáció könyvviteli elszámolásában kérnénk a segítséget. A kötvényt előbb hitellé kell alakítani, majd azt az átvállalás összegével törlesztésként csökkenteni?
Részlet a válaszából: […] ...– kölcsön-, illetve hiteljogviszonyon alapuló tartozása.A tartozás törlesztésére két lehetőség áll fenn. Az egyik az adósságelengedés, a másik eset az adósság átvállalása.Adósságelengedésnél a bankszámlára nem érkezik pénz, hanem a hosszú lejáratú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 17.

Behajthatatlan követelés

Kérdés: Központi költségvetési szerv lemondhat-e követeléséről a vállalkozással történő megállapodás alapján?
Részlet a válaszából: […] ...mértékét bizonyítani kell. A behajthatatlan követelés leírása nem minősül az Áht. 108. §-ának (2) bekezdése szerinti követeléselengedésnek.A felsorolt jogszabályi rendelkezések alapján nincs mód arra, hogy központi költségvetési szerv az adóssal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Negyedéves mérlegjelentés

Kérdés: Mik a negyedéves mérlegjelentés leadásának főbb időpontjai, és mi a negyedéves mérleg­jelentés oszlopainak tartalma?
Részlet a válaszából: […] ...miatt oszlopba kerül. A 6. oszlopba kerül még az ellenérték nélküli kisajátítás, az egyoldalú intézkedések, egy­oldalú követeléselengedés és a rendkívüli események. Rendkívüli esemény lehet, ha a selejtezésből származó hiányosság eseteként említett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 19.

Behajthatatlan kis összegű követelés minősítése

Kérdés: Munkáltatói hitelnyilvántartásunkban 2010-es minisztériumi összevonások után bekerültek olyan munkáltatói hitelszámlák, melyek 100 000 Ft alatti tőketartozást mutatnak, futamidejük több mint öt éve lejárt, a hitelt felvevő adósok a tértivevények tanúsága szerint elhaláloztak (vagy nem veszik át a küldeményt), örökösökről nincs tudomásunk, felszólítóleveleink bontatlanul visszaérkeznek. Élhet-e a fenti esetekben a minisztérium a tartozás könyvelési rendszerből történő kivezetésével, vagyis a követelés elengedésének lehetőségével? A vonatkozó Áht. 97. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy követelésről lemondani csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet, de ugyanakkor az Áht. 97. §-ának (3) bekezdése szerint kis összegű követelést behajtásra elő­­írni nem kell. A behajtással kapcsolatban egyébként is olyan többletköltségek merülnének fel, melyek sok esetben nagyobb terhet rónak az intézményre, mint a ténylegesen behajtani kívánt összeg. Az Áhsz.-hez kapcsolódó 6/2009. számviteli kérdés önkormányzatokra vonatkozólag felveti a követelés leírását, mint alkalmazható megoldást. Alkalmazható-e ez központi költségvetési intézménynél is?
Részlet a válaszából: […] ...és mértékét bizonyítani kell. A behajthatatlan követelés leírása nem minősül az Áht. 97. §-ának (1) bekezdése szerinti követeléselengedésnek.A kérdésben a kis összegű követeléseknél egy általános helyzetismertetés jelenik meg, illetve a megoldás módjánál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 9.

Lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatása

Kérdés: Hogyan történik a központi költségvetési szerveknél a lakásépítés és -vásárlás munkáltatói számlán lévő pénzösszeg-előirányzat felhasználási keretszámlára történő átvezetése?
Részlet a válaszából: […] ...szerv dolgozójának lakásépítési és-vásárlási kölcsön folyósításának, kezelési költség, késedelmi kamat, kölcsönelengedésének számviteli elszámolása: kölcsön nyújtásapénzeszköz átutalása a számlát vezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 31.

Önkormányzati konyha felújítása

Kérdés: Egy önkormányzat bérleti díj elengedésével felújítást végeztetett egy gazdasági társasággal, ami bérli a konyháját. A gazdasági eseményt pénzforgalom nélküli tételként, egyező összegű számlázással kívánják megoldani. Az önkormányzat adószáma 2-es. Hogyan történik a kompenzációs ügylet áfájának könyvelése, elszámolása, rendezése?
Részlet a válaszából: […]  Önkormányzatuk bérbeadási szolgáltatást nyújt, és ezt kellszámlázni a bérbe vevő társaság felé. A társaságnak pedig le kell számlázni azönkormányzat részére a felújítás ellenértékét. Ha a két számla összegemegegyezik, akkor pénzforgalom nélkül oldható meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 3.

Engedmény számlázása

Kérdés: Szerződés szerint az elkészült munkák kiegyenlítése 2 db részszámla kállítása után történik. Az I. részszámla kiállítása, illetve kiegyenlítése megtörtént. A II. részszámla kiállítása előtt a partnerek szóban megegyeztek e részszámla összegének az elengedésében. Milyen formában számlázzanak, illetve ne számlázzanak vagy dokumentáljanak, hogy a forgalmi adót ne kelljen megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...írásban kötötték. Mindenképpen az lenne a helyesmegoldás, ha a felek az eredeti szerződést módosítanák. A II. részszámla"elengedésének" okát a szerződésben kell rögzíteni. Ennek polgárjogilag és azáfa szempontjából is jelentősége van. Az elengedés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 10.

Étkezésidíj-hátralék behajtása

Kérdés: Intézményünknél magas összeget tesz ki az étkezési díjak hátraléka. Milyen lehetőségünk van ennek behajtására? A gyermek az étkeztetésből nem zárható ki. A jogszabály változásáig a hátralék a szülőtől adók módjára behajtható volt.
Részlet a válaszából: […] ...van a felek között, ezért a behajtásra a Ptk. előírásai szerintvan lehetősége az intézménynek. A követelés behajtásánál, illetve elengedésénél figyelemmelkell lenni az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. (Áht.) 108. §-ábanfoglaltakra, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 10.

Gyermektartásdíj megelőlegezésének elszámolása

Kérdés: A gyermektartás megelőlegezéssel kapcsolatos elszámolást szeretnénk megnyugtatóan tisztázni. Ehhez kérnénk segítséget. Hogyan kell elszámolni az önkormányzatok által megelőlegezett gyermektartásdíj-kifizetéseket? Az eddigi gyakorlat szerint a gyámhivatal határozata alapján az önkormányzat a gyermektartásdíj megelőlegezését a központi költségvetés terhére biztosította. Ennek alapján az önkormányzat által kifizetett gyermektartásdíjat a központi költségvetés megtérítette. Tehát e tétel az önkormányzatoknál lebonyolítás jellegű kiadás, ezért a kiadást a költségvetési átfutó kiadások számlán kellett elszámolni. A kiadások megtérítését ugyanezen a számlán számoltuk el. A 8/2010. (IX. 10.) NGM tájékoztató az államháztartás szakfeladatait tartalmazza, melyben a 889936. gyermektartásdíj megelőlegezés elszámolására szolgál. Több helyen érdeklődtünk, hogy a szakfeladatot melyik költségvetési szervnek (központi költségvetés, vagy az önkormányzat) kell alkalmaznia, mert annak következménye az elszámolás. Amennyiben 2010-től az önkormányzat költségvetésében kell szerepeltetni a kiadást, kérem abban is a segítségét, mely főkönyvi számlákat alkalmazzuk!
Részlet a válaszából: […] ...ahátralékra a települési önkormányzat jegyzője adóügyi hatáskörében indokoltesetben méltányosságból részletfizetést vagy kamatelengedést engedélyezhet. Atelepülési önkormányzat jegyzője adóügyi hatáskörében a hátralék teljesösszegét akkor engedheti el, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.