Értékcsökkenési leírás szabályai

Kérdés: Városüzemeltetési és hulladékgazdálkodási feladatokat ellátó 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság az üzemeltetésében lévő önkormányzati tulajdonú vagyonelemekre alkalmazhat-e a cég a Tao-tv. 2. sz. mellékletében foglalt leírási kulcsoktól eltérő kulcsokat, tekintettel az eszközök speciális jellegére és azok "szokásostól eltérő" elhasználódási fokára? (Ezzel kapcsolatban szakértői állásfoglalás áll rendelkezésre.)
Ha igen, akkor ezt az önkormányzat számviteli politikájában nyilván rögzíteni kell, jól gondoljuk?
A 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság a saját beszerzéseire (ingó, ingatlan) milyen leírási kulcsokat kell, hogy alkalmazzon alapesetben?
A városüzemeltetési társaságból kiválással létrejött egy új hulladékgazdálkodási társaság, mely korábban a jogelőd részére üzemeltetésre átadott, a feladatellátást szolgáló önkormányzati vagyont is viszi magával. Az új államháztartási számvitel hatálybalépése előtt üzemeltetésbe adott eszközök értékcsökkenési leírási kulcsait aktualizálni szükséges-e a kiválással egyidejűleg a Tao-tv. 2. sz. mellékletében foglalt leírási kulcsokra, vagy az új társaságban is a régi és egyedileg alkalmazott speciális leírási kulcsok lehetnek érvényben?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságra az Szt. előírásai vonatkoznak. Az Szt. 52. §-ának (1) bekezdése szerint az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.
Kapcsolódó címke:

Tojótyúkok és tojások nyilvántartása

Kérdés: A Költségvetési Levelek 2015. november 3-i számában a 4061. számú “Tojótyúkok és tojások nyilvántartása” tárgyban feltett kérdéssel összefüggésben szeretnék újabb kérdéseket feltenni. A fenti kérdésre adott válasz alapján az önkormányzati közmunkaprogram keretében vásárolt tojótyúkokat a befektetett eszközök (tenyészállatok) között kell nyilvántartásba venni, függetlenül attól, hogy egy évnél rövidebb ideig szolgálják az önkormányzat tevékenységét, tekintettel arra, hogy leválasztható termékük (tojás) van.
Kérdések:
1. A tojótyúkok értékcsökkenésének elszámolásakor hogyan kell eljárni? Alkalmazható-e az Áhsz. 17. §-ának (2) bekezdésében megfogalmazott szabály, mely szerint a kis értékű tárgyi eszközök beszerzése esetén az értékcsökkenés egy összegben elszámolandó?
2. Amennyiben az 1. kérdésre adott válasz igen, a tyúkok önköltségszámítása során a költségek meghatározásánál “csupán” az állatok etetésével, tartásával kapcsolatban felmerült költségek képezik majd az állat önköltségét? (Mivel ha a beszerzéskor egy összegben elszámoljuk az értékcsökkenést, akkor a nyilvántartási érték nulla lesz.)
3. Ha a tyúkokat levágja az önkormányzat, és térítésmentesen átadja egy másik adóalany önkormányzati költségvetési szervnek (aki az önkormányzat konyháját üzemelteti), akkor át kell minősíteni a tyúkokat a tenyészállatokból a készletek közé, és onnan kell kivezetni a készletcsökkenést?
4. A térítésmentes átadáskor minden esetben az önköltségi árat kell feltüntetni? Vagy minden egyes átadáskor meg kell nézni a piaci értéket, és azzal összhangban elszámolni az értékvesztést? Vagy ha a megállapított önköltség alacsonyabb a piaci árnál, akkor ezen az alacsony értéken kell átadni a konyhának? A kérdés azért lényeges, mert a konyha a nyersanyag felhasználása során ezt az értéket fogja figyelembe venni, amely nagyban befolyásolja a napi nyersanyag-felhasználás további lehetőségeit is (a megállapított nyersanyagnorma miatt).
5. Hogyan kell megállapítani a tojás önköltségét?
Részlet a válaszából: […] A tojótyúkokat az Áhsz. előírásai alapján tenyészállatok között kell nyilvántartani, mivel van leválasztható állati termékük.Az Áhsz. 17. §-ának (2) bekezdése alapján a kis értékű tárgyi eszközök bekerülési értéke az üzembe helyezést, használatbavételt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

Víziközmű-vagyon

Kérdés: A vízi közművek vagyonértékelése 2015. 06. 30. fordulónappal készült el. A vagyonértékelés egy konkrét vagyontárgyra a következő adatokat tartalmazza:
Megnevezés: vízvezeték
Üzembe helyezés: 1980
Várható élettartam: 50 év
Állagmutató: 30%
Pótlási év: 2030
Pótlási költség: 3 090 990 Ft
Vagyonérték: 927 297 Ft
Mennyi lesz konkrétan a vízvezeték bruttó értéke, az elszámolt értékcsökkenés összege 2016. június 30-ig, valamint a tárgyi eszköz leírási kulcsa?
Részlet a válaszából: […] A Vksztv. rendelkezései szerint a vízi közművekre vonatkozó üzemeltetési szerződés megkötése előtt a vízi közművek tulajdonosának vagyonértékelést kell végeztetnie.A 24/2013. NFM rendelet szerint:"2. § (1) A vízi közmű víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:  

Könyvtári könyv beszerzése

Kérdés: Helyesen járunk-e el, ha a 2014. január 1-jét követően a könyvtárba beszerzésre kerülő könyveket – feltételezve, hogy éven túli az elhasználódás és a bekerülési érték 200 ezer Ft alatt van – a kis értékű tárgyi eszközök között, a 13. számlacsoportban és a K6. Beruházások rovaton számoljuk el, majd ezzel egyidejűleg történik a 100%-os terv szerinti értékcsökkenési leírás? Amennyiben az elhasználódás éven belüli, akkor a dologi kiadások (K3. rovat) között történik az elszámolás? Az általunk leírtak helytállóak? Szeretnénk kérni a könyvtári könyvek beszerzésének mint gazdasági esemény számviteli elszámolásának levezetését.
Részlet a válaszából: […] Az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni.Véleményünk az, hogy a könyvtári könyvekre épp az a jellemző és életszerű, hogy éven túl, tartósan vannak használatban. Ezért álláspontunk szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.
Kapcsolódó címkék:    

Időbeli elhatárolás feloldása az értékcsökkenés tekintetében

Kérdés: Hogyan könyvelhető az időbeli elhatárolás feloldása az értékcsökkenés tekintetében az alábbi esetben? Támogatási döntés időpontja: 2015. 03. 01.; beruházás elkészülte, aktiválása: 2015. 12. 01.; támogatási összeg beérkezése: a) 2016. 01. 30.; b) 2016. 05. 01. Hogyan kell elszámolni a 2015. évi értékcsökkenést, és hogyan fut ki a halasztott bevétel elhatárolása ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben az Szt. 77. §-a (4) bekezdésének b) pontját az államháztartás speciális elszámolásai miatt eltéréssel kell alkalmazni, természetesen az összemérés számviteli alapelvet szem előtt tartva. Mindezek alapján a számviteli elszámolás az alábbiak szerint alakul...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 24.

Kis értékű tárgyi eszköz

Kérdés: Intézményünk – az anyagbeszerzés mellett – kis értékű tárgyi eszközöket is vásárol, előfordul, hogy "tartalékként", mely eszközöket a raktárban tartjuk addig, amíg szükség lesz rá. Ezek között vannak olyan tételeink, amelyeket 2014 előtt vásároltunk, de felhasználásra még nem kerültek. Ezeknek a raktáron lévő kis értékű tárgyi eszközöknek hogyan kell a felhasználását (raktárból való kikerülését) könyvelni a főkönyvben? A beszerzéskor milyen könyvelési lépések szükségesek?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 4. pontja szerint kis értékű tárgyi eszköznek minősül, ha az államháztartás szervezete tevékenységét éven túl szolgálja, és 200 E Ft – áfa nélkül – egyedi értéket nem meghaladó a bekerülési értéke.Ha a "tárgyi eszköz"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 24.
Kapcsolódó címke:

Állami támogatás elhelyezhetősége lekötött betétbe vagy befektetési jegybe

Kérdés: Önkormányzatunk 2015. évben felújításra pályázaton vissza nem térítendő állami támogatást nyert, amelyet teljes egészében meg is kaptunk 2015-ben. A beruházás kb. 4 hónap múlva (2016. év tavaszán) kezdődik. Kérdésem, hogy amíg felhasználásra nem kerül a támogatás, addig lekötött betétbe vagy befektetési jegybe elhelyezhető-e az összeg?
Részlet a válaszából: […] A fejlesztési célú támogatást hosszú távú fejlesztési céljai megvalósításának érdekében kapták, és jövőre vonatkozó kötelezettségvállalásokat kell teljesíteniük a pályázatok feltételeként. Ezek a támogatások többnyire vissza nem térítendő támogatások, s mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.
Kapcsolódó címke:

Saját előállítású eszközök bekerülési értéke

Kérdés: A felhasználási szerződés alapján, személyes munkát végző személynek kifizetésre került külső személyi kiadások között megbízási díj. A felhasználási szerződés alapján a létrejött szoftverprogram tulajdonjoga a megbízót, jelen esetben az intézményt illeti meg. Milyen könyvelési tételek szükségesek a vagyoni jog nyilvántartásba vételével kapcsolatban? Mi a bekerülési érték?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses gazdasági esemény saját előállítású szellemi terméknek minősül. A saját előállítású eszközök bekerülési értéke az Áhsz. 16. §-ának (1) bekezdése és az Szt. 51. §-a alapján megállapított közvetlen önköltség. A kérdéses esetben a közvetlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Tárgyieszköz-nyilvántartás

Kérdés: 1. Az Áhsz. 14. sz. melléklet VII. pontjában elő­írt tárgyieszköz-nyilvántartás vezetését milyen módon kell alkalmazni a gyakorlatban? Az eszközkartonokon feltüntetett (VII. pont szerinti) adatokkal, illetve a könyvelési tételek megjelenítésével teljesül-e a nyilvántartási kötelezettség, vagy az eszközkartonokon felül külön nyilvántartást kell vezetnünk? 2. Klíma és kamerarendszer vásárlása esetén hogyan történik a könyvviteli elszámolás? 3. A költségvetési szerv kézi porral oltó 6 kg-os tűzoltó készülékeket vásárolt 40 db-ot, hogyan történik az analitikus és könyvviteli nyilvántartásba vétel/elszámolás?
Részlet a válaszából: […] 1. Az Áhsz. 14. sz. mellékletének VII. pontja szerinti tárgyieszköz-nyilvántartás a tárgyi eszközök analitikus nyilvántartását jelenti, amit eszközönként kell vezetni. A nyilvántartás adattartalmát az Áhsz. VII. 1. pontja pontosan felsorolja. Az analitikus nyilvántartás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.
Kapcsolódó címkék:  

Önkormányzat víziközművének vagyonértékelése

Kérdés: Kérdés: Vagyonértékelésben meghatározott víziközmű új bekerülési értékének, illetve a terv szerinti értékcsökkenés számviteli elszámolása hogyan történik? Az önkormányzat víziközművének vagyonértékelése elkészült, mely érték jelentősen meghaladja a vagyonkezelésbe adott eszköz korábbi bruttó értékét. Az eddig elszámolt terv szerinti értékcsökkenést az Áhsz. 16/A. §-a szerint a felhalmozott eredménnyel szemben ki kell vezetni? Problémaként merült fel, hogy a tételes vagyonleltár (vagyonértékelés) más megbontásban részletezi a vagyonelemeket, mint ahogy az a vagyonkezelési szerződésben és az analitikus nyilvántartásban szerepelt. Az értékhelyesbítést a 18-as számlaosztályban nyilvántartott eszközök 12-13-as számlaosztályba történő visszavezetés után kell végrehajtani (a vagyonkezelési szerződést a felek bérleti-üzemeltetési szerződéssé módosították 2015. június 1-jétől) 2015. 05. 31-ei keltezéssel? Értékcsökkenési leírási kulcs esetében a vagyonértékelésben meghatározott várható élettartamot kell-e figyelembe venni, vagy pedig a már korábban vagyonkezelési szerződésben szereplő leírási kulcsokat.
A főkönyv és analitikus nyilvántartás egyezősége értékhelyesbítés után: A+B-C
A 12-13-as számlaosztály (korábbi bruttó érték)
B 126-136-as számlaosztály (új bekerülési érték és a korábbi bekerülési érték különbözete)
C 129-139-as számlaosztály (korábbi felhalmozott Écs:0 + új bekerülési érték után elszámolt Écs)
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 11. §-ának (11) bekezdése alapján a mérlegben a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök között a tulajdonosnak, tulajdonosi joggyakorló szervezetnek azokat a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket és azok értékhelyesbítését kell kimutatnia, amelyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.
Kapcsolódó címkék:  
1
4
5
6
11